A páraelszívó‑készülékek kiválasztásánál - amennyiben már megvan az alaptípus: fali, sziget, sarok - a következő feladat a megfelelő szívóteljesítmény kiválasztása. A páraelszívóknál ez köbméter/óra (m3/h) formájában van megadva, és alapból a maximális teljesítményt jelenti szabad kifújásnál. Azaz amikor semmi nem akadályozza a levegő átáramlását, és még a szűrők sem szennyezettek.
Teljesítmény
A készülék légszállítási teljesítményének igazodni kell az egy légtérnek tekintett helyiség méretéhez. Ha amerikai konyháról van szó, akkor a készülék légszállítását az egybe nyitott helyiségek légterének összértékével kell számolni.
Az ideális elszívási kapacitás az adott helyiség köbtartalmának 12‑szerese. Mondanak kevesebbet, de többet is, ez a középút, ebben megegyezhetünk. Ha csak keringetéses rendszer valósítható meg, akkor 1/3-os veszteségével ajánlatos számolni, tehát egy jóval nagyobb teljesítmény szükséges.
Általában célszerűbb jóval nagyobb teljesítményű darabot választani mint kellene. Az erősebb kisebb fokozaton is akkora teljesítményt ad, mint egy gyengébb készülék a legmagasabbra állítva. Ennek előnye, hogy az alacsony fokozaton lassabban, így jóval csendesebben jár az elszívó motor. Ez a készülék élettartamát is megnövelheti.
Elszívó felület
- Az átlag szabadonálló tűzhelyek 50 és 60 cm szélesek, az egyszerűbb páraelszívóból a 60 cm széleset célszerű választani, 50 cm széles páraelszívó viszonylag ritka.
- A különféle kürtős típusoknál a nagy terelő ernyő segíti az elszívás hatékonyságát.
- Egyes felső‑kategóriás elszívókon az elszívandó párát a peremeken létrehozott különleges légáramlat (Coanda effektus) vezeti az elszívó területre.
- Az egyszerűbb készülékeknél esetleg egy kihajtható üveg ellenző, vagy a kihúzható teleszkópos szűrőrész szolgálja a jobb légterelést.
- Tapasztalatom szerint, ha jó a légáramlás, az kisebb ernyőnél is befelé húzza a párát a főző felület szélétől is.
Az általánosan használt, akár több rétegű fémszűrők jól átengedik a légáramlást, közben hatékonyan felfogják a lebegő apró zsírcseppeket. Idővel a szennyeződéssel arányosan csökken az átáramló levegő mennyisége, a készülék teljesítménye is kevesebb lesz, tehát tisztítani kell. Ez vonatkozik a keringetéses típusokra is.
A fém‑sziták a mosogató gépekben jól tisztíthatók.
A keringetéses típusoknál a levegő végül egy-két aktív szénnel töltött, kis kazettán halad keresztül. Mivel ezek nyelik el a kellemetlen főzési szagokat, 3-6 hónap, ritkán 1 év alatt telítődnek. Ezzel csak szagsemlegesítő hatásuk szűnik meg, a levegőáramlás szempontjából azonban nem okoznak az eredetinél jelentősebb áramlási akadályt.
Ez is érdekelhet
Kivezetéses megoldás a szabadba
Lehetőleg válasszuk a szabadba való kivezetést, azonban minél hosszabb a cső, annál nagyobb teljesítményű készülékre van szükségünk. A hosszú cső fékezi az elszívó hatását, és felerősíti a motor zaját, a kanyarok fokozzák ezt. Törekedjünk a következőkre.
- Kerüljük a csőben a kanyarokat, keressük a legegyenesebb kivezetés lehetőségét.
- Az optimális teljesítmény érdekében az elszívó rostély távolsága a főzőlaptól kerámialap esetén 60 cm, gáz főzőlap felett pedig 70 cm legyen.
- Használjunk 150 mm átmérőjű csöveket, illetve azonos volumenű légcsatornákat.
- A visszaáramlás ellen tegyünk pillangószelepet a vezeték kivezetéséhez is.
- Tisztítsuk rendszeresen a fémszűrőket, cseréljük a papírszűrőket.
Külső motor használata
Az általában eléggé zajos konyhai páraelszívók helyett a legjobb megoldás a külső motoros készülékek beépítése. Külső motorral, csak az eleve arra célra gyártott készülékek szerelhetők. Előnye, hogy a készülék nagyon halk üzemmódú, csak a levegő áramlását lehet hallani, magát a motorhangot nem. A motor nem közvetlenül a készülékben, hanem egy külön egységben van.
Két alaptípus létezik:
- Köztes motor - a padlástérben, vagy más konyha melletti helyiségben helyezkedik el, valahol félúton a kivezető csőbe iktatva.
- Külső motor - a ház külső falára szerelt egység, ami a kivezető cső legvégén van.
A motort kábel köti össze az elszívó ernyőn lévő vezérlő panellel. Formailag már szinte minden típus létezik falon kívüli motorral.
Konyhai szagelszívó megoldások egy passzívházban
A passzív házak a konyhai páraelszívók esetében is új követelményeket támasztanak. A páraelszívóknak lehetőleg itt is kivezetést kell építeni a falon kívülre. A szagelszívót ne kössük a központi szellőztető rendszerbe, mert annak elzsírosodását okozhatja.
A megfelelő légtömörség megőrzésének érdekében a megoldás lehet az olyan kivezetés, ami az elszívó beindítása után nyit, majd a kikapcsolással automatikusan zár. Ha ez nem lehetséges, még járható a keringetéses megoldás.
Konyhai páraelszívók megfelelő légutánpótlása
A passzívházban a légtömörség miatt az elszívott levegő mennyiségét valahonnan és elegendően pótolni kell. A passzívházaknál nem várhatjuk, hogy majd a laza ablakréseken bejut az elegendő légutánpótlás.
Ha a konyhán ablak van akkor legegyszerűbb megoldás az elszívóhoz legközelebbi konyhaablak bukóra nyitása, így a szükséges levegő bejut a lakásba.
Ha viszont belső zárt ablaktalan konyhában szeretnénk megoldani a légutánpótlást, akkor erre a célra készült légbeeresztőket kell alkalmazni. Nagyobb teljesítményű páraelszívó esetén, akár több is kell a kiszolgálásra. A légbeeresztők egyszerűen a külső falba épített, a beltérbe nyíló, funkciókkal ellátott csövek. Léteznek már automata záródású, nyomásérzékelős, termosztátos légbeeresztők.
Folytatás Facebook-kal
Folytatás Google-lal