Újépítésű házakban, illetve jól szigetelt régebbi épületekben, ahol a nyílászárókat kicserélték, és tökéletesen zárnak, kulcsfontosságú a szellőztetés. Ugyanakkor nem elég csak a friss levegőt bejuttatni az elhasznált helyett. A „túlságosan jól” záró nyílászárók miatt a nem kielégítő szellőztetés következtében nem biztosítható az ideális 40-60% közötti relatív páratartalom. Erre, az életminőségünkre, és így közvetlenül az egészségünkre is hatást gyakorló jelenségre nyújtanak megoldást az Easykit Kft. által forgalmazott, szellőztetőrendszerrel együtt szerelt központi párásító egységek.
Mi az a relatív páratartalom?
Mindenekelőtt érdemes azt tisztázni, hogy mi is az a relatív páratartalom, illetve hogy annak bizonyos értéktartományokban milyen hatásai vannak. A levegő vízgőztartalmát a relatív páratartalom segítségével számszerűsítjük. A relatív páratartalom megmutatja, hogy a levegő aktuális páratartalma hány százaléka annak a vízgőzmennyiségnek, amit az adott hőmérsékletű levegő maximálisan fel tud venni.
A magas relatív páratartalom káros hatásai:
- A hideg felületeken páralecsapódás keletkezik, ami ideális közeg baktériumok, gombák, főleg a penész számára.
- A penész olyan szerves vegyületeket juttat a levegőbe, melyek károsítják az emberi szervezetet, különösen a légzőrendszert.
- A magas relatív páratartalom optimális környezetet biztosít az atkák, így a poratka számára is.
- A poratkák és a penészgombák által kibocsájtott allergén anyagok asztmát és szénanáthát okoznak.
Azonban a fordítottja is jellemző gond, amikor a belső tér levegőjének relatív páratartalma leesik, és a levegő kellemetlenül szárazzá válik. Ha a relatív páratartalom 40% alá csökken, annak olyan káros következményei vannak, mint például:
- A szem, a bőr és a nyálkahártyák kiszáradnak, ellenállóképességük csökken, ezáltal fokozódik a fertőzés, illetve az ekcéma és egyéb bőrproblémák kialakulásának esélye.
- A vér oxigénfelvevő képessége visszaesik.
- A tartósan alacsony relatív páratartalom olyan súlyos tüneteket okozhat, mint például fáradtságérzet, köhögés, orrdugulás, orrvérzés.
Ez is érdekelhet
Az ablaknyitogatás nem megoldás
A fent említett problémákra a hagyományos, ablaknyitogatós szellőztetés nem jelent megoldást, hiszen napközben, ha senki sincs otthon, vagy éjjel, alvás közben nem tudunk szellőztetni, ahogyan a hosszú ideig tartó szellőztetés sem segít, legyen tél vagy nyár. Sőt, még akár rosszabbat is tehetünk vele, például amikor télen a kinti, túlságosan száraz levegőt beengedjük a lakótérbe a nyitott ablakokon át.
A hővisszanyerős szellőztető rendszer jelentősen javítja a zárt terek levegőjének a minőségét, s vele az otthoni életminőséget, azonban a páratartalom kérdésére nem ad választ. A belső tér levegőjének páratartalmát ilyenkor egyedül az határozza meg, hogy a kintről beáramoltatott levegőnek mekkora a nedvességtartalma. Az entalpia hőcserélő viszont képes rá, hogy a téli időszakban a belső levegő páratartalmának egy részét kivonja, majd a beáramló friss levegőnek átadva párásítsa azt.
Így működik az Evap központi párásító egység
Az EasyKit Kft. forgalmazásában elérhető, Brink által gyártott Evap központi párásító egység is a szellőztető rendszerhez csatlakozik, azonban rá van kötve a vízvezeték- és a csatornarendszerre is. Az előbbi azért fontos, mert az entalpiával ellentétben az Evap párásító nem a levegőben lévő párát használja fel, hanem a beállításoknak megfelelő vízmennyiséggel párásítja a levegőt.
Az Evap központi párásító egységet speciális szűrőkkel is ellátták, amelyek megakadályozzák, hogy a vezetékes vízből szennyeződés kerülhessen a szellőzőrendszerbe. Az Evap egység automatikusan tisztítja ezeket a szűrőket, az ehhez használt víz pedig a csatornahálózatba kerül.
Az entalpia hőcserélő jellemzői
- Nem igényel külön karbantartást,
- a működéséhez nincs szükség vízre,
- az elhasznált levegő páratartalmának egy adott részét hasznosítja,
- a párásítás volumene, a levegő nedvességtartalma nem szabályozható,
- nem képes nedvesség előállítására, vagyis ha a benti levegő száraz, akkor nem tud kinyerni a párásításhoz szükséges, elegendő mennyiségű nedvességet,
- nyáron csökkenti a beáramló levegő páratartalmát, kivéve, ha (ugyancsak nyáron) a kinti levegő hőmérséklete alacsonyabb a bentinél, mert ilyenkor a beáramló levegő elkerüli az entalpia egységet, és a párátlanítás nem működik.
Az Evap központi párásító egység tulajdonságai:
- A szükséges vizet nem a levegőből, hanem a vezetékes vízből nyeri,
- a levegő páratartalma független bármilyen külső tényezőtől,
- tetszőlegesen szabályozható a párásításra használt víz mennyisége, vagyis a levegő páratartalma,
- évente egyszer karbantartást igényel.
Figyelembe véve, hogy a két készülék nagyjából egy árban van, más szempontokat érdemes mérlegelni a döntésnél. Az entalpia hőcserélő előnye, hogy nem igényel karbantartást és nincs szükség vízre a működéséhez. Az Evapnál szükséges ugyan a karbantartás, de költsége elhanyagolható a készülék bekerülési költségéhez viszonyítva, ráadásul a szabályozható páratartalom bőven megéri ezt a többletkiadást.
A szakemberek ezt a párásítót ajánlják
Habár az Easykitnél mindkét berendezés elérhető, a cég szakértői szerint egyértelmű, hogy az Evap központi hőcserélő egység a jobb választás, mert a közel azonos bekerülési költség mellett az Evappal pontosan szabályozhatjuk a belső tér levegőjének páratartalmát.
AJÁNLATKÉRÉS FELVESZEM A KAPCSOLATOT AZ EASYKIT SZAKÉRTŐIVEL
Folytatás Facebook-kal
Folytatás Google-lal