Pára-para: ügyeljünk ablakainkra a téli hidegben!

Az ablakok párásodása különösen a téli időszakban okoz sokak számára kellemetlenséget. Ha nem fordítunk rá kellő figyelmet, akkor hosszú távon utat engedünk a penészedésnek, ami nem csak esztétikai, de egészségügyi problémákat is okozhat. Ráadásul akár 20%-kal is növelheti a fűtési költségeinket, mivel a páradús levegő lassabban melegszik fel. Fontos tudnunk, hogy mi áll a jelenség háttérben, mikor van szükség szakember beavatkozására, illetve milyen praktikákkal előzhetjük meg a kialakulását.

A párásodás, vagy kondenzáció akkor alakul ki, amikor a meleg, páradús levegő hideg felülettel érintkezik – esetünkben az ablakainkkal. A jelenséggel nem csak régi, rosszul hőszigetelő nyílászáróknál találkozhatunk, hanem gyakran új épületek esetében is megfigyelhető.

Párás ablak

Pára-ológia: ez állhat a háttérben

Ahhoz, hogy hatékonyan felléphessünk a párásodással szemben, először meg kell találnunk az okát. Négy fő probléma húzódhat meg a háttérben:

  • Ha az ablaktábla külső felülete párásodik, az szerencsére éppen annak a jele, hogy az ablakunk kiválóan szigetel: az üveg külső felülete lehűl, a lakótérből érkező levegő pedig nem melegíti fel számottevően. Ilyen esetekben a pára nem okoz semmilyen problémát, és az időjárás javulásával meg is fog szűnni.
  • Ha a külső és a belső ablaktábla között látunk párát, az arra utal, hogy valahol megsérült az üveg, vagy a két üveg között túl nagy a rés, így a külső, hideg levegő beszivárog. Ebben az esetben érdemes szakértő segítségét kérnünk, megelőzve az esetleges komolyabb problémákat.
  • Ha az ablakkeret belső felületén, például a keret csatlakozási pontjainál tapasztalunk kondenzációt, annak többféle oka is lehet. Szerencsésebb esetben csak a nem megfelelő szellőztetés miatt alakul ki, de az is lehet, hogy az ablak nem megfelelően kapcsolódik a falazathoz. Utóbbi hátterében beépítési hiba vagy deformálódás is állhat, így érdemes szakértővel ellenőriztetnünk. Ha komolyabb párásodást tapasztalunk, semmiképp ne vegyük fél vállról: a nedvesség megfagyhat az ablakkeret belsejében, ami károsíthatja tömítéseket.
  • A leggyakoribb probléma mégis az ablaktábla belső felületének párásodása. Új épületek esetében, illetve felújítás során a kondenzáció elsődleges oka az ablaküveg alacsony belső hőmérséklete, valamint a magas páratartalom a lakótérben. A korszerű ablakoknál, amelyek megfelelnek a legújabb szabványoknak, nem szabadna ilyesmit tapasztalnunk. Ha mégis így lenne, akkor érdemes átgondolnunk a helyiség használatát, és hogy megfelelő módon, illetve elég gyakran szellőztetünk-e.

Pára-paradoxon: kell is, meg nem is

Az ideális páratartalom a lakótérben 40%: ez alatt túl száraznak érezzük a levegőt, míg e fölött szintén nem szívesen tartózkodunk otthonunkban. Az 50%-ot meghaladó páratartalom hosszú távon különböző egészégügyi problémákhoz vezethet, mivel segíti a baktériumok, az atkák vagy a penész elszaporodását. Emellett a téli időszakban a fűtési költségeket is megnöveli, mivel a nedves levegő felmelegítése több energiát igényel – a különbség akár 20% is lehet.

Párás ablak

A megfelelő és rendszeres szellőztetés kiemelt jelentőséggel bír a penészedés megelőzésében. Sajnos télen sokan nem nyitják ki rendesen az ablakokat, csak bukóra állítják, mert tévesen azt gondolják, hogy ez majd nagyon megemeli a fűtésszámlát. Pedig a párás levegő így nem tud távozni, a falak pedig könnyebben hűlnek le. A megoldás a hirtelen szellőztetés, illetve amennyiben lehetséges, a kereszthuzat: tárjuk ki pár percre az összes ablakunkat, közben pedig tekerjük le a fűtést.

Bizonyos helyiségekben, például a fürdőszobában vagy konyhában magasabb a páratartalom, így ezek ajtaját lehetőség szerint érdemes zárva tartani, illetve bekapcsolni a páraelszívót, hogy megakadályozzuk a gőz szétterülését a lakás többi részébe. Ha több, nagyobb méretű szobanövényünk is van, szintén fokozottan ügyelnünk kell a helyiség megfelelő párataralmára.

A reluxákat, sötétítő függönyöket télen sokan lehúzva tartják, hogy bent tartsák a meleget otthonunkban. Hidegebb napokon mégis érdemes inkább felhúzni őket, hogy ne korlátozzák a levegő mozgását az ablaküvegeken, ezzel is hozzájárulva a párásodás megakadályozásához.

Bár az ablakok túlnyomó része rendelkezik úgynevezett mikroszellőzővel, ennek használata nem jelent kielégítő megoldást. A szellőzőrésben ugyanis páralecsapódás alakulhat ki, és odafagyhat a tömítés. A nyitott mikroszellőző csökkenti az ablak hangszigetelését, és még a betörők dolgát is megkönnyítheti.

A legfejlettebb módszer az ablakkeretre rögzíthető szellőzőcsappantyú, amely lehetővé teszi a folyamatos légcserét, miközben magas hő- és hangszigetelést biztosít. A helyiségből kilépő meleg levegő áthalad az ablakkereten, és felmelegíti a kívülről érkező hideg levegőt. Egyszerűbb szellőzőcsappantyúk óránként 5-7 m3 levegő cseréjét biztosítják, míg a korszerűbb, állítható változatok esetében ez az érték akár 12-35 m3 is lehet.

Válasszunk „páratudatosan” ablakot

Ha az elkövetkező időszakban tervezzük a nyílászárók cseréjét, a magas hőszigetelési érték mellett olyan ablakprofilokat keressünk, amelyek legalább 20-25 mm üvegezési mélységet tesznek lehetővé, vagyis ahol az üveg mélyebben ül az ablakkeretben. Ha egy kicsit többet tudunk szánni a fejújításra, akkor pedig inkább háromrétegű üvegezésben gondolkodjunk, illetve ügyeljünk a nyílászárók szakszerű beszerelésére. Így hosszú távon is esztétikus, egészséges és megfelelő páratartamú lakóteret alakíthatunk ki.

Kapcsolódó cikkek

Ajtó, ablak javítása, szigetelése - ablakszigetelés

A rosszul hőszigetelt, huzatos ablakokon, ajtókon sok meleg távozik a lakásból, de ha nincs pénz az ablakok, ajtók cseréjére, akkor marad a felújítás és az utólagos szigetelés.

Újdonságok ablak fronton

A nyílászárók, így az ablakgyártás területén is folyamatosan történnek fejlesztések és időnként megjelenik egy‑egy forradalmian új ötlet. Persze a kisebb újítások, módosítások sem mellékesek, hiszen így lesznek egyre felhasználóbarátabbak ablakaink.

Speciális nyílászáró: a felülvilágító vagy bevilágító ablak. Miért érdemes beszerelni?

A felülvilágítók klasszikusan három funkciót látnak el: bevilágítás, hő- és füstelvezetés és szellőztetés. Mindhárom egyformán fontos lenne, ám a költségminimalizálásnak köszönhetően csak a hő- és füstelvezetés kap megfelelő hangsúlyt.

Így lesz az ablakból design elem

A jól megválasztott nyílászárók új magaslatokba emelhetik otthonunk megjelenését, míg egy oda nem illő ablak az egész épületet vizuális katasztrófává változtathatja. Érdemes tehát kiemelt figyelmet fordítani erre a kérdésre.

Családi ház felújítása 1. rész – Állapotfelmérés

Aki ház felújításba kezd, majdnem akkora fába vágja a fejszéjét, mint aki új házat épít. Kevésbé költséges ugyan, de az elavult rendszerek cseréje – a villamosságtól a fűtésen keresztül a vízig – legalább akkora munkával jár. Alaposan átgondolt és mindenre kiterjedő tervezés nélkül a végeredmény nem sok jóval kecsegtet. Egy felújításra szoruló házban ugyanis bőven számíthatunk kellemetlen meglepetésekre. Most induló sorozatunkban személyes résztvevői lehetünk egy felújításnak és lépésről lépésre követhetjük minden mozzanatát.

Érdemes figyelmet fordítani a tartalék fűtésre!

Ismerjük a mondást: ha valami tönkre tud menni, az tönkre is megy. Ha a leghidegebb téli napokban meghibásodik a gázkazán és nincs alternatív megoldás, úgy akár napokig is fűtés nélkül maradhat a lakás.

12 fontos dolog, melyekről felújítás előtt a villanyszerelővel beszélnünk kell

Egy általános összefoglalóban tekintsük át, hogy egy régi építésű családi ház villamos felújításánál mire figyeljünk, miről beszélgessünk el a kivitelezővel. Egy felújításnál ugyanis nem készülnek villamos tervek, így a helyszíni felmérés során tudjuk megadni igényeinket.

Infrafűtés! No, de mi az igazság?

Manapság ki ne hallott volna az infrafűtésekről? Ki ne hallotta volna, hogy az infrafűtés a jövő fűtéstechnikája, amely környezet-, pénztárca- és felhasználóbarát?! Sőt! Beépítése egyszerű, szinte csak be kell dugni a konnektorba és már működik is! De mit mond erről egy gépészmérnök, aki fűtési rendszereket tervez?

A modern, szigetelt épületek légtömör héjazata a kéményválasztást is befolyásolja

A hagyományos, hátsó szellőzésű kéményekben folyamatosan áramlik ki a levegő a kéményen keresztül, valahogy úgy, mintha bukóra nyitva hagynánk az ablakot. Az ilyen hagyományos kéményrendszernek ez az ún. hátsó kiszellőztetés az egyik alapvető működési jellegzetessége, hiszen a béléscsöve samottból készül.

Önnek ajánljuk
Álmennyezet tudástár