Hirdetés

Pára-para: ügyeljünk ablakainkra a téli hidegben!

Az ablakok párásodása különösen a téli időszakban okoz sokak számára kellemetlenséget. Ha nem fordítunk rá kellő figyelmet, akkor hosszú távon utat engedünk a penészedésnek, ami nem csak esztétikai, de egészségügyi problémákat is okozhat. Ráadásul akár 20%-kal is növelheti a fűtési költségeinket, mivel a páradús levegő lassabban melegszik fel. Fontos tudnunk, hogy mi áll a jelenség háttérben, mikor van szükség szakember beavatkozására, illetve milyen praktikákkal előzhetjük meg a kialakulását.

A párásodás, vagy kondenzáció akkor alakul ki, amikor a meleg, páradús levegő hideg felülettel érintkezik – esetünkben az ablakainkkal. A jelenséggel nem csak régi, rosszul hőszigetelő nyílászáróknál találkozhatunk, hanem gyakran új épületek esetében is megfigyelhető.

Párás ablak

Pára-ológia: ez állhat a háttérben

Ahhoz, hogy hatékonyan felléphessünk a párásodással szemben, először meg kell találnunk az okát. Négy fő probléma húzódhat meg a háttérben:

  • Ha az ablaktábla külső felülete párásodik, az szerencsére éppen annak a jele, hogy az ablakunk kiválóan szigetel: az üveg külső felülete lehűl, a lakótérből érkező levegő pedig nem melegíti fel számottevően. Ilyen esetekben a pára nem okoz semmilyen problémát, és az időjárás javulásával meg is fog szűnni.
  • Ha a külső és a belső ablaktábla között látunk párát, az arra utal, hogy valahol megsérült az üveg, vagy a két üveg között túl nagy a rés, így a külső, hideg levegő beszivárog. Ebben az esetben érdemes szakértő segítségét kérnünk, megelőzve az esetleges komolyabb problémákat.
  • Ha az ablakkeret belső felületén, például a keret csatlakozási pontjainál tapasztalunk kondenzációt, annak többféle oka is lehet. Szerencsésebb esetben csak a nem megfelelő szellőztetés miatt alakul ki, de az is lehet, hogy az ablak nem megfelelően kapcsolódik a falazathoz. Utóbbi hátterében beépítési hiba vagy deformálódás is állhat, így érdemes szakértővel ellenőriztetnünk. Ha komolyabb párásodást tapasztalunk, semmiképp ne vegyük fél vállról: a nedvesség megfagyhat az ablakkeret belsejében, ami károsíthatja tömítéseket.
  • A leggyakoribb probléma mégis az ablaktábla belső felületének párásodása. Új épületek esetében, illetve felújítás során a kondenzáció elsődleges oka az ablaküveg alacsony belső hőmérséklete, valamint a magas páratartalom a lakótérben. A korszerű ablakoknál, amelyek megfelelnek a legújabb szabványoknak, nem szabadna ilyesmit tapasztalnunk. Ha mégis így lenne, akkor érdemes átgondolnunk a helyiség használatát, és hogy megfelelő módon, illetve elég gyakran szellőztetünk-e.

Pára-paradoxon: kell is, meg nem is

Az ideális páratartalom a lakótérben 40%: ez alatt túl száraznak érezzük a levegőt, míg e fölött szintén nem szívesen tartózkodunk otthonunkban. Az 50%-ot meghaladó páratartalom hosszú távon különböző egészégügyi problémákhoz vezethet, mivel segíti a baktériumok, az atkák vagy a penész elszaporodását. Emellett a téli időszakban a fűtési költségeket is megnöveli, mivel a nedves levegő felmelegítése több energiát igényel – a különbség akár 20% is lehet.

Párás ablak

A megfelelő és rendszeres szellőztetés kiemelt jelentőséggel bír a penészedés megelőzésében. Sajnos télen sokan nem nyitják ki rendesen az ablakokat, csak bukóra állítják, mert tévesen azt gondolják, hogy ez majd nagyon megemeli a fűtésszámlát. Pedig a párás levegő így nem tud távozni, a falak pedig könnyebben hűlnek le. A megoldás a hirtelen szellőztetés, illetve amennyiben lehetséges, a kereszthuzat: tárjuk ki pár percre az összes ablakunkat, közben pedig tekerjük le a fűtést.

Bizonyos helyiségekben, például a fürdőszobában vagy konyhában magasabb a páratartalom, így ezek ajtaját lehetőség szerint érdemes zárva tartani, illetve bekapcsolni a páraelszívót, hogy megakadályozzuk a gőz szétterülését a lakás többi részébe. Ha több, nagyobb méretű szobanövényünk is van, szintén fokozottan ügyelnünk kell a helyiség megfelelő párataralmára.

A reluxákat, sötétítő függönyöket télen sokan lehúzva tartják, hogy bent tartsák a meleget otthonunkban. Hidegebb napokon mégis érdemes inkább felhúzni őket, hogy ne korlátozzák a levegő mozgását az ablaküvegeken, ezzel is hozzájárulva a párásodás megakadályozásához.

Bár az ablakok túlnyomó része rendelkezik úgynevezett mikroszellőzővel, ennek használata nem jelent kielégítő megoldást. A szellőzőrésben ugyanis páralecsapódás alakulhat ki, és odafagyhat a tömítés. A nyitott mikroszellőző csökkenti az ablak hangszigetelését, és még a betörők dolgát is megkönnyítheti.

A legfejlettebb módszer az ablakkeretre rögzíthető szellőzőcsappantyú, amely lehetővé teszi a folyamatos légcserét, miközben magas hő- és hangszigetelést biztosít. A helyiségből kilépő meleg levegő áthalad az ablakkereten, és felmelegíti a kívülről érkező hideg levegőt. Egyszerűbb szellőzőcsappantyúk óránként 5-7 m3 levegő cseréjét biztosítják, míg a korszerűbb, állítható változatok esetében ez az érték akár 12-35 m3 is lehet.

Válasszunk „páratudatosan” ablakot

Ha az elkövetkező időszakban tervezzük a nyílászárók cseréjét, a magas hőszigetelési érték mellett olyan ablakprofilokat keressünk, amelyek legalább 20-25 mm üvegezési mélységet tesznek lehetővé, vagyis ahol az üveg mélyebben ül az ablakkeretben. Ha egy kicsit többet tudunk szánni a fejújításra, akkor pedig inkább háromrétegű üvegezésben gondolkodjunk, illetve ügyeljünk a nyílászárók szakszerű beszerelésére. Így hosszú távon is esztétikus, egészséges és megfelelő páratartamú lakóteret alakíthatunk ki.

Kapcsolódó cikkek

Több, mint fűtés: Ariston hőszivattyúk a megújuló energia erejével

Ha három ismérvet kellene felsorakoztatni, hogy miért érdemes beruházni az Ariston által gyártott Nimbus NET hőszivattyú-család valamelyik tagjára, akkor ezek lennének azok: hatékony, megtérülő és környezettudatos.

Vírusfertőzések – vannak ellenük műszaki megoldások

Ma már olyan komoly légtisztító készülékek kaphatók, melyekkel a virágporon és a háziporon kívül a füst, szmog, kipufogógázok, benzingőz, a szagokat okozó vegyületek, atkák, gombaspórák, baktériumok, sőt, a vírusok jelentős része is kiszűrhető a levegőből.

Betatherm: itthon is erősödik a külföldön már befutott radiátor-gyártó

A nemzetközi sikerek után a hazai piacra is fokozott figyelmet fordít a Betatherm, így a miskolci cég saját fejlesztésű radiátorai itthon is egyre népszerűbbek.

Hővisszanyerős szellőztetők a Zehnder kínálatában

A magyar követelményeknek megfelelő, közel nulla energiaigényű házaknak nincs természetes szellőzése, gépi szellőzés nélkül a pára nem jut ki, és a friss levegő nem jut be.

Fűtés másképp: LG Therma-V Monobloc-os hőszivattyúk

Az ősz beköszöntével ismét slágertémává válnak az alternatív fűtési megoldások. Manapság számos különféle, a távhőtől és az általános gázos fűtési megoldásoktól eltérő rendszerek is elérhetők a korszerűsítésre, vagy új otthon kialakítására vállalkozók számára.

Családi ház felújítása 3. rész – A fűtésrendszer korszerűsítése

„Aki olyan mértékű felújításra szánja el magát, mint mi, legjobb, ha a fűtésrendszert egy alapos újragondolásnak veti alá.” Személyes tapasztalatok egy - többé-kevésbé - saját kezűleg végzett felújításról.

Régi borospincéből építész műterem Budajenőn

Felújtani, átalakítani, az eredeti funkciókat elhagyni és újragondolni, komoly munka, de látva az eredményt, kimondhatjuk: megéri fáradozni.

Hővisszanyerős szellőztető: életre szóló befektetés az egészségbe

Ha folyamatosan friss és megfelelő hőmérsékletű levegőt szeretnénk az otthonunkba, ezt legmegbízhatóbban a hővisszanyerős szellőztető képes szavatolni - nyilatkozta a homeinfo.hu-nak Hajnal Ferenc, a szereld magad épületgépészeti rendszereket - hővisszanyerős szellőztető és hőszivattyús fűtés/hűtés – forgalmazó EasyKit Kft. társalapítója. A szakember beszélt arról is, hogy a központi hővisszanyerős szellőztető rendszer egyszerre csökkenti a rezsinket, és javítja az életminőségünket. Az EasyKit Kft. által forgalmazott hővisszanyerős szellőztető a legjobb minősítéssel rendelkezik a hazai piacon.

Energiatakarékos szellőztetés = egészség és életminőség

A szellőztetés fontosabb annál, minthogy azt higgyük, az ablakok nyitogatása megfelelően biztosítja a friss levegőt otthonunkban. A nyílászárók, illetve a hőszigetelések fejlődésével a friss levegő egyre nehezebben jut a lakótérbe, az állott belső levegő nem távozik onnan, az optimálistól eltérő páratartalom pedig megbetegedéseket okozhat.