Komposztálás – Hogyan készül a konyhai és kerti hulladékból hasznos anyag?

A komposztálás talán az egyik legkiválóbb példa arra, hogy az ember viszonyulhat mindkét fél számára előnyös módon is a természethez. Ráadásul komposztálni egyszerű dolog. Cikkünk olvasása után Ön is bátran belevághat a komposztálásba.

A háztartási hulladék harmadát komposztálható szerves anyag teszi ki, amelyet az általános gyakorlat szerint a szervetlen hulladékokkal keverve szállíttatunk el háztartásunkból. De természetes környezetben ezekből az anyagokból a növények számára hasznos, magas humusztartalmú anyag képződik. A komposztálás során ezt a folyamatot másoljuk le, kis munkával és odafigyeléssel ideális körülményeket teremthetünk „hulladékunk” hasznos anyaggá alakulásához. A végterméket, az érett komposztot a kertünkben dísznövények és haszonnövények talajának javítására, vagy lakásunkban cserepes növények ültetésekor földdel elkeverve egyaránt felhasználhatjuk. Sőt, ez által harmadával csökkenthetjük a háztartásunkból kibocsátott hulladékot, enyhítve környezetünk terhelésén. Ha pedig a helyi szabályozás engedi, kisebb űrtartalmúra tudjuk cserélni hulladékgyűjtőnket, csökkentve szemetünk elszállításának díját.

Komposztálás

A komposztálással a szerves hulladékokban található hasznos tápanyagokat visszajuttatjuk a természet körforgásába. A „hagyományos” hulladékkezelési eljárások (égetés, lerakás) során ezek az anyagok kárba vesznek.

A növényi maradványok lebontását gombák és baktériumok végzik, majd komposzttá alakítását rovarok, giliszták fejezik be. Nekünk csak arra kell figyelnünk, hogy optimális körülményeket biztosítsunk a folyamathoz, hogy a szerves hulladék a lehető legrövidebb idő alatt alakuljon át.

Komposztálás Komposztálás
A növényi hulladékból tápanyagban gazdag humusz képződik

Három tulajdonság határozza meg, hogy a komposztálódás gyorsan és zökkenőmentesen , megy-e végbe:

  • az anyag összetétele,
  • oxigénellátottsága és
  • nedvességtartalma.

Összetétel: a gyors humuszképződés érdekében megfelelő arányban kell jelen lennie a szénnek és a nitrogénnek komposztunkban. A zöld, nedvdús anyagok a szükségesnél több nitrogént tartalmaznak, amíg a száraz, fás anyagokban a szén aránya haladja meg a szükséges szintet. Így minél sokrétűbb a szerves hulladék összetétele, annál gyorsabban megy végbe a folyamat, valamint a végtermék humusztartalma is magasabb lesz.

Oxigénellátottság: a komposztálás folyamatában aerob baktériumok és gombák vesznek részt, tehát a működésükhöz oxigénre van szükség. Amennyiben a komposzt oxigénellátása nem megfelelő, az anaerob (oxigén nélküli) organizmusok nyernek teret, és a kívánatos korhadás helyett rothadás megy végbe. Ez esetben a végtermék felhasználhatatlan lesz, ráadásul a folyamat a szagmentes korhadással ellentétben kellemetlen bűzzel jár.

Nedvességtartalom: ha túl száraz a keverékünk, leáll a mikroorganizmusok szaporodása, így maga a bomlási folyamat is. A magas nedvességtartalom az oxigénellátást akadályozza, így az említett okokból rothadáshoz vezet. A nedvességtartalmat könnyedén ellenőrizhetjük. Száraznak akkor számít, ha a komposzt könnyen szétesik, porlad. Ha összenyomva vizet enged, akkor viszont túl nedves. Akkor megfelelő, ha a két állapot között van, és összenyomva egybetapad.

Komposztálás a gyakorlatban
Teendőink már a lakásban elkezdődnek, mégpedig komposztálható hulladék elkülönített gyűjtésével. Erre a célra érdemes fedett tárolóedényt (kukát) használni, amit télen hetente, nyáron lehetőleg egy-két naponta ürítsünk a kerti tárolóba.

Mit szabad a komposztba dobni

Fontos, hogy tisztában legyünk azzal, mely hulladékokat dobhatjuk a komposztba. A lakásból a zöldség és gyümölcs eredetű hulladékok, a tojáshéj, kávé- és teazacc, szobanövények és vágott virágok maradványai, virágföld, növényevő állatok ürüléke forgácsalommal, szőr, toll, kerülhet a gyűjtőbe. Kis mennyiségben kerülhet bele fahamu, a papírok közül kizárólag a selyempapír és a tojásos doboz, illetve apróra darabolt vászon. A kertből lenyírt fű, elszáradt virág és növénypalánta, falevél (kivéve a diófáé), lehullott gyümölcs, virágzás előtti gyom (évelők csak fonnyasztás után), összeaprított ágak, gallyak, fűrészpor, faforgács, fakéreg és szalma. Minden említett hulladék lehetőleg darabolva, aprítva kerüljön a tárolóba, mivel ezzel meggyorsítjuk az átalakulás folyamatát.

Mit nem szabad a komposztba dobni

Véletlenül se kerüljön a komposztba üveg, fém, műanyag, gyógyszer, vegyszer, bármilyen mérgező anyag, ételmaradék, csont, hús, olaj vagy zsír.
A beteg növényi részek és a krumpliszár komposztba keverését szintén kerüljük, mert növelik a növénybetegségek terjedésének kockázatát.

Maga a komposztálás a szabadban történik vagy egy szabadon álló kupacban, vagy egy erre a célra kialakított tárolóban. Háztartások esetében inkább az utóbbi ajánlott, mivel kisebb helyet foglal, és esztétikusabb is. Fontos hogy a tároló aluról nyitott legyen, hogy a felesleges nedvesség távozni tudjon, illetve, hogy a rovarok és a földigiliszták hozzáférjenek. A megfelelő oxigénellátás érdekében semmiképp se legyen zárt falú, az oldalán legyenek rések vagy lyukak.

Komposztálás

Komposztálás

Komposztálás

Maga a tároló az esetek többségében fából vagy műanyagból készül. Előbbit minimális barkácstapasztalattal, vagy némi utánajárással magunk is könnyen elkészíthetjük, szinte nullára csökkentve a komposztálás költségeit. A fából készült tárolót még barátságosabbá tehetjük, ha réseihez, díszbabot, vagy tököt ültetünk, ráadásul a levelek árnyékolnak akadályozva a komposzt kiszáradását. A boltban vásárolható műanyag tárolók kissé drágák, viszont a fa szerkezetűekre jellemző 3–4 évvel szemben akár 10 évet is kibírnak.

Komposztálás

Nem mindegy, hogy kertünkben hol helyezzük el a tárolót. Ha a ládának nincs teteje, igyekezzünk olyan helyet találni neki, ahol nem éri sok napütés, mivel az kiszárítaná komposztunkat. Szintén előnyös, ha a tárolót jó vízelvezetésű területen helyezzük el, hogy a csapadék ne áztassa el tartalmát. Gödörben semmiképp se komposztáljunk, mivel az ellehetetleníti a szellőzést.

Ha megvan a tárolónk, és helyet is találtunk neki, azonnal el is kezdhetjük használni. Előnyös, ha komposztunk alulról is szellőzik, ezért az első réteg durva anyag legyen, például faapríték vagy forgács. Ezután rétegesen kövessék egymást a nedves, zöld hulladékok, illetve a szárazabb faalapú hulladékok. A konyhai hulladékok időben egyenletesen, amíg a kerti hulladékok szakaszosan, illetve szezonálisan keletkeznek. Azokban az időszakokban, amikor nem keletkezik faalapú hulladékunk, olykor bontsuk meg a konyhai hulladékok túlsúlyát egy-egy réteg erre a célra félretett faforgáccsal. Esetleg adalékként adhatunk hozzá néha földet is, de ez nem alapszükséglet.

Komposztálás

Amikor megtelt a tároló, keverjük át alaposan vasvillával vagy lapáttal, hogy a massza homogénebb legyen, ezzel segítjük a lebomlás folyamatát. Ezután állítsuk be a nedvességét, ha száraznak ítéljük, adjunk hozzá némi vizet vagy nagy nedvességtartalmú komposztálható hulladékot. Ha túl nedves, akkor száraz hulladékkal egészítsük ki. Ezután már ne adjunk hozzá újabb hulladékot, mert az lassítja a folyamatot, a továbbiakban keletkező hulladékot ettől elkülönítve gyűjtsük. Erre két megoldás lehetséges: használjunk 2–3 tárolót váltásban, vagy a megtelt tárolót ürítsük ki, tartalmából alkossunk kupacot és fedjük le gallyakkal, majd a megürült tárolóba folytassuk a gyűjtést. Ezt követően körülbelül 1–2 havonta keverjük át a komposztot, és ellenőrizzük a nedvességtartalmát.

A friss komposzt körülbelül 4–6 hónap múltán alakul ki, amely csak veteményesek, fák, cserjék őszi betakarására használjunk.
Az érett komposzt a körülmények függvényében 6–12 hónap alatt jön létre, ekkor már szinte teljesen homogén, csomómentes, barnás színű, laza szerkezetű lesz. Ebben a tápanyagok a növények számára könnyen felvehető formában vannak jelen, így bármely növény ültetésénél, talajjavításánál felhasználhatjuk, előtte azonban érdemes átrostálni.

Kapcsolódó cikkek

13 tipp az otthoni víztakarékossághoz

Sok vizet használni nemcsak költséges, de barátságtalan dolog is a környezettel szemben. Ha mindannyian megtesszük a magunk részét, és takarékoskodunk az erőforrásainkkal, akkor élhető bolygót hagyunk majd unokáinkra. 

Nyolc érv a fenyőkéreg mellett

Napjaink egyik legelterjedtebb természetes kerti borítása a fenyőkéreg. Felhasználási lehetőségei szerteágazók, jótékony hatásai új lehetőségeket nyitnak a zöldfelület kezelésben.

Mit kell tudni a napelemekről?

A villamos energiára, az áramra fordított költség – rezsicsökkentés ide vagy oda – még mindig jelentős tétele egy háztartás havi költségvetésének. Környezetünkre a legkevésbé káros, ha az áramot a kimeríthetetlen napenergiából nyerjük napelemmel.

Újra változik a Gázipari Műszaki Biztonsági Szabályzat

Újabb változás várható a gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatáról szóló rendeletben és a Gázipari Műszaki Biztonsági Szabályzatban. Ezek a változások az ingatlanok tulajdonosait érintik.

Nyárvégi kerti munkák

Az augusztus a kiskertben nemcsak a betakarítás és az őszre való felkészülés jellemzi, ilyenkor aktuális a késői vetés is, hogy a téli hónapokban még mindig friss zöldség kerüljön az asztalunkra.

A térkő tavaszi tisztítása, felújítása

A növényápolás mellett a tavaszi kerti munkák része a díszburkolat, a térkő felújítása, gondozása. Ha hosszú ideig szeretnénk gyönyörködni a lerakott térburkolatban, akkor szenteljünk időt a térkövek rendszeres karbantartására.

Földházak

Földházak a földréteggel fedett épületek, előnyeik közé tartozik az energiatakarékos a fenntartásuk, hogy belső klímájuk állandó, és beolvadnak a természetes környezetbe.

Fák a háztetőkön és a teraszokon Bejrútban

Az ókor hét csodájának egyike, Szemirámisz babiloni függőkertje ihlette meg Wassim Melki bejrúti építészt, aki a libanoni fővárost szeretné élhetőbbé, szebbé és egészségesebbé varázsolni.

Szempontok a kémény kiválasztásához

Milyen az ideális kémény? Érdemes alaposan körülnézni a kémény kiválasztása előtt építkezés, felújítás, fűtéskorszerűsítés vagy épp tetőtér-beépítés során. A készkémény, elemes kémény, szerelt kémény mára általánossá vált, mivel számos előnnyel bír a falazott kényekhez viszonyítva.

Önnek ajánljuk