Sok településen vagy településrészen, ahol nincs földgáz, vagy ahol éppen leválni szeretnének a gázról, érdemes megvizsgálni a komposztkazános fűtésben rejlő lehetőségeket.
A komposztkazán, a szerves háztartási és ház körüli hulladék biokémiai bomlását alkalmazza, melynek végterméke az értékes humusz. A folyamat során keletkező hőt hasznosíthatjuk fűtésre.
Az elején szögezzük le, hogy ez egy igazi csináld magad téma és főleg azoknak a vidéken, vagy városi agglomerációban a nagyobb telken élőknek, akiknek van erre elegendő helyü, nyílt terük és akad elegendő komposztálni valójuk a háztartásban is. Kell hozzá még némi elszántság és talán elkötelezettség az olcsó és megújuló energiaforrások világában.
Kazán, vagy mi?
Mondhatnánk, hogy a komposztkazán egy készülék, de hát nem az, sorozatgyártásban sem készül, túlnyomórészt földre telepített szerves anyagokból áll, melyet műanyag csőkígyók szőnek keresztül kasul. És mert nem készülék, így készen meg sem vásárolható, egyelőre csak házilag elkészített változatait ismerjük.
Forrás: One Straw
Lényeges jellemzője, hogy a komposzthő felszabadulásakor nyílt láng és füst nem keletkezik, a biomasszában tárolt szén, CO2 helyett humusszá alakul. A komposztkazán így egy valóban fenntartható és környezetbarát lehetősége a biomassza energetikai hasznosításának. A felszabaduló energiát üvegház, fóliasátor, télikert, lakásunk padló- és falfűtésére, illetve használati meleg víz előállításra is használhatjuk. A komposztkazán egyszerűbb fajtáját a hagyományok szerint már a templomos lovagok is használták, de végül egy Jean Pain nevű úr találta fel újra a 20. században. A magyar komposztkazán építők nagyon biztató tapasztalatokról számolnak be, bár a módszer még csak csőkígyós (padló- és fal)fűtésekre alkalmas.
Hogyan épül fel a komposztkazán?
A komposztkazán nagy, akár 3-4 méter átmérőjű, jól összerakott komposztáló, amiben a keletkező komposzthőt egy hőcserélő csőrendszeren keresztül hasznosíthatjuk. A hőcserélő legegyszerűbben padlófűtéscsőből és a hozzávaló csatlakozókból készülhet. A csőrendszert egymással párhuzamosan kapcsolt spirálok alkotják, a komposzt belsejében egyenletesen elosztva. A csőhurkok közeit tölti ki szorosan a biomassza keverék, ami a hőt leadja. A hőcserélőnek van ki- és bemenete, amivel az adott helyiség, vagy épület padlófűtési rendszerére csatlakozik. A rendszerben a vizet keringető szivattyú mozgatja, ennek ki-be kapcsolása szabályozást igényel, lehet automatikus.
A legegyszerűbb eljárás az lenne, ha a rendszert közvetlenül kötnénk a padlófűtésre és direkt áramoltatjuk benne a meleg vizet. Ezzel azonban az lehet a baj, hogy ha nem fűt a komposztkazán, akkor nincs keringés a rendszerben. Ezért ajánlatos az, ha a kazán és a padlófűtés közé puffertartályt is beiktatunk. Ebben az esetben a padlófűtés a tartályból szerzi be a vizet. Ez azért jó, mert ha a kazán már nem szállít elegendő meleget a téli időszak végén, akkor ki lehet egészíteni gázfűtéssel.
Radiátoros fűtéssel még kísérleteznek, azonban ehhez már 50 fokos víz lenne szükséges, így egyelőre bonyolultnak tűnik az eljárás.
Ez is érdekelhet
Előnyei
- A termelődő 50 °C körüli komposzthő kiválóan alkalmas fólia- és üvegházak, valamint épületek padló- és falfűtésére, illetve használati melegvíz előállítására.
- A komposzthoz bármilyen természetes, kerti, erdő és mezőgazdasági, háztartási zöld-hulladék újra felhasználható.
- A felhasznált biomassza széntartalma nyílt lánggal nem ég el, így nincs CO2 kibocsátás, se korom, ami az üvegházhatást és a légszennyezést fokozná.
- A komposztálása során a növények számára értékes tápanyag keletkezik, ami helyettesítheti a vegyipari műtrágyák használatát, ezáltal csökkentve a talajszennyezést és az élővizek terhelését.
- A felhasznált biomassza széntartalma a komposztálás és az azt követő mezőgazdasági felhasználás során egy természetes körforgásban marad, ami hosszú távon biztosítja a módszer fenntarthatóságát.
- A komposzt növeli a föld humusztartalmát, amely pozitívan hat a talaj víztartó- és termőképességére, valamint a belőle táplálkozó növények immunrendszerére.
Ideális komposzt összetétel (példa)
- 10 m3 fa-apríték (nyers ágakból stb.)
- 2 m3 lótrágya (egyéb állati trágya)
- 2 m3 kerti komposzt (falevelek, kerti és konyhai hulladék, emberi trágya)
- 8 talicska érett komposzt (humusz),
- kút- vagy esővíz (bőven, amennyit csak felvesz a fa).
Forrás: One Straw
Elkészítés
A fa-aprítékot kút vagy esővízzel alaposan beáztatjuk. Gondoskodni kell az összetevők jó összekeveréséről. A hőcserélő átlagban 200 méter hosszú, 20 mm átmérőjű padlófűtés csőből készülhet.
A csőspirálokat, hurkokat betonvas, szögvas, illetve 5×5 cm osztású vashálóból készült keretszerkezetre célszerű rögzíteni bilincsekkel. A keretszerkezet tetejére szereljük a légtelenítőket, ezek biztosan a legmagasabb pontjai a rendszernek.
Forrás: Strategic Landscape Desing
A cső osztókat függőlegesen állítsuk fel, a csőspirálok csatlakozási pontjait 20 cm-es közökkel helyezzük el az osztókon, a spirálokat az építés folyamata alatt, egyenként csatlakoztatjuk. A spirálok így 20 cm magas rétegenként kerülnek a komposzt közepére, kivezetéseit a biomassza feltöltés idejére kívül rögzítsük függőlegesen és felcímkézzük.
A csővégeket az utolsó spirál elhelyezésekor az osztókra kötjük. Az egész fűtési rendszert vezetékes vízzel feltöltjük, légtelenítjük, és nyomás alá (1.5-2 Bar) helyezzük. Közben rétegenként rakjuk a komposztot gondosan, de nem kell túlságosan keményre tömöríteni. Végül kialakítjuk a komposzt kupac végleges formáját, felületét. Az osztókat komposzttal, a komposzt tetejét szalmabálákkal takarjuk.
Hozzáértők szerint a 15 köbméteres komposztkazán megépítése körülbelül egy napot vesz igénybe, ha már minden hozzávaló elő van készítve. Létesítési költsége 300.000 Ft-tól akár 2.000.000 Ft-ig terjedhet. Ha már felépítettük, akkor nem jelent napi szintű elfoglaltságot. Időnként kell vele foglalkozni: hőmérsékletet mérni, levegőztetni, locsolni, stb.
Folytatás Facebook-kal