A komposztkazán, a szerves háztartási és ház körüli hulladék biokémiai bomlását alkalmazza, melynek végterméke az értékes humusz. A folyamat során keletkező hőt hasznosíthatjuk fűtésre.
Az elején szögezzük le, hogy ez egy igazi csináld magad téma és főleg azoknak a vidéken, vagy városi agglomerációban a nagyobb telken élőknek, akiknek van erre elegendő helyü, nyílt terük és akad elegendő komposztálni valójuk a háztartásban is. Kell hozzá még némi elszántság és talán elkötelezettség az olcsó és megújuló energiaforrások világában.
Kazán, vagy mi?
Mondhatnánk, hogy a komposztkazán egy készülék, de hát nem az, sorozatgyártásban sem készül, túlnyomórészt földre telepített szerves anyagokból áll, melyet műanyag csőkígyók szőnek keresztül kasul. És mert nem készülék, így készen meg sem vásárolható, egyelőre csak házilag elkészített változatait ismerjük.

Forrás: One Straw
Lényeges jellemzője, hogy a komposzthő felszabadulásakor nyílt láng és füst nem keletkezik, a biomasszában tárolt szén, CO2 helyett humusszá alakul. A komposztkazán így egy valóban fenntartható és környezetbarát lehetősége a biomassza energetikai hasznosításának. A felszabaduló energiát üvegház, fóliasátor, télikert, lakásunk padló- és falfűtésére, illetve használati meleg víz előállításra is használhatjuk. A komposztkazán egyszerűbb fajtáját a hagyományok szerint már a templomos lovagok is használták, de végül egy Jean Pain nevű úr találta fel újra a 20. században. A magyar komposztkazán építők nagyon biztató tapasztalatokról számolnak be, bár a módszer még csak csőkígyós (padló- és fal)fűtésekre alkalmas.
Hogyan épül fel a komposztkazán?
A komposztkazán nagy, akár 3-4 méter átmérőjű, jól összerakott komposztáló, amiben a keletkező komposzthőt egy hőcserélő csőrendszeren keresztül hasznosíthatjuk. A hőcserélő legegyszerűbben padlófűtéscsőből és a hozzávaló csatlakozókból készülhet. A csőrendszert egymással párhuzamosan kapcsolt spirálok alkotják, a komposzt belsejében egyenletesen elosztva. A csőhurkok közeit tölti ki szorosan a biomassza keverék, ami a hőt leadja. A hőcserélőnek van ki- és bemenete, amivel az adott helyiség, vagy épület padlófűtési rendszerére csatlakozik. A rendszerben a vizet keringető szivattyú mozgatja, ennek ki-be kapcsolása szabályozást igényel, lehet automatikus.
A legegyszerűbb eljárás az lenne, ha a rendszert közvetlenül kötnénk a padlófűtésre és direkt áramoltatjuk benne a meleg vizet. Ezzel azonban az lehet a baj, hogy ha nem fűt a komposztkazán, akkor nincs keringés a rendszerben. Ezért ajánlatos az, ha a kazán és a padlófűtés közé puffertartályt is beiktatunk. Ebben az esetben a padlófűtés a tartályból szerzi be a vizet. Ez azért jó, mert ha a kazán már nem szállít elegendő meleget a téli időszak végén, akkor ki lehet egészíteni gázfűtéssel.
Radiátoros fűtéssel még kísérleteznek, azonban ehhez már 50 fokos víz lenne szükséges, így egyelőre bonyolultnak tűnik az eljárás.