Az év vége felé hamarosan eltűnnek az üzletek polcairól a 15, 25 és 40 wattos izzólámpák is, hiszen 2012 szeptemberétől gyártásukat – a korábban betiltott nagyobb teljesítményű, 100 és 60 wattos típusokhoz hasonlóan – le kell állítani. Egyre sürgetőbb a kérdés tehát: mire cseréljük a tönkrement izzólámpákat?
A hagyományos izzólámpáknak ugyanis nagyon rossz a fényhasznosítása: a felvett teljesítménynek mindössze körülbelül 5 százalékából állítanak elő látható fényt. És jóllehet az energiamegmaradás törvénye itt is érvényes, az ennek révén keletkező – főként infravörös sugárzással távozó – hőmennyiség többnyire valóban „veszteségi hő”, nyáron például tetemesen megnövelheti a klímaberendezések üzemelési költségeit.
A becslések szerint az energiatakarékos fényforrásokra való átállással Európa polgárai évente közel 40 TWh energiát fognak megtakarítani, amely közel 11 millió európai háztartás elektromosenergia-fogyasztásának, illetve 10 darab 500 MW-os erőmű éves termelésének felel meg, és ezzel mintegy 15 millió tonnával lesz kevesebb az üvegházhatást okozó CO2-kibocsátás. Ez pedig komoly lépés a környezetvédelem érdekében.
Szerencsére a világítástechnikai ipar az elmúlt évtizedekben lényegében minden fontosabb alkalmazáshoz kifejlesztette a megfelelő, energiatakarékos és hosszabb élettartamú alternatívákat:
- jobb fényhasznosítású halogénlámpákat,
- kompakt fénycsöveket és
- legújabban a jövő fényforrásának kikiáltott fényemittáló diódákat (Light Emitting Diode – LED).
A megtakarítás így természetesen az egyéni felhasználók szintjén is jelentkezik, hiszen a jobb fényhasznosítás és a hosszabb élettartam a termékek magasabb árait bőségesen kompenzálja. Nem is beszélve a modern fényforrások kínálta számos egyéb előnyről.
Ezeket a fényforrásokat gyakran nevezik „energiatakarékos izzónak” vagy „kompakt izzónak”. Ezek az elnevezések azért helytelenek, mert az „izzó” szó a hagyományos „villanykörte” esetében a működés elvére utal, amíg az új fényforrások éppen attól energiatakarékosak, hogy más, a hagyományostól alapvetően eltérő elv alapján világítanak.
Mire ügyeljünk a cserénél?
A standard általános világítási célú izzólámpák, gömb- és gyertyalámpák, hosszú élettartamú normállámpák és globe-lámpák cseréjénél általában elég arra figyelni, hogy a cserefényforrás fényárama legalább akkora legyen, mint a lecserélni kívánt lámpáé (táblázat). Esztétikai okokból azonban érdemes a buraformára is gondot fordítani, jóllehet a legutóbbi fejlesztések már ezt az igényt is kielégítik: a helyettesítésre szánt fényforrások kaphatók körte-, gömb- és gyertyalámpa alakú burában – dekorációs célból ez utóbbiak még csavart formában is.
A speciális általános világítási lámpák közé tartozó – annakidején magyar világszabadalomnak számító – kriptonlámpák, a lágy fényű szoftlámpák, a kékes burájú – elsősorban szobanövények megvilágítására, tárgyak, bútorok kiemelésére használt – lámpák, a számítógépek mögé szemet kímélő háttérfénynek javasolt „komputerlámpák” és a hátrafelé sugárzó tetőtükrös lámpák helyettesítése már nagyobb odafigyelést igényel. Nem elég csupán a fényáramadatokat összevetni, ismerni kell a helyettesíteni kívánt izzólámpa egyéb tulajdonságait is. Nem mindegy például, hogy milyen színhőmérsékletű a csere fényforrás és az sem, hogy – amennyiben szükség van rá –lehet-e a fényáramát szabályozni. Ez utóbbi ugyanis például a becsavarható kompakt fénycsöveknél általánosan még nem megoldott.
Folytatás Facebook-kal
Folytatás Google-lal