Fürdőszoba Show 2020. január 17-18-19. Kíváncsi a legújabb fürdőszoba trendekre? Érdekel →

Szeptembertől módosulnak a lakossági „ingyenhitel” feltételei


Az iskolakezdéssel egyidőben módosulnak a kamattámogatott lakossági energetikai hitel feltételei. Igény lenne az energiatakarékos lakások iránt. A kérdés inkább az, elég vonzó-e a támogatott hitel, hogy akár a családi házak tulajdonosai, akár a társasházakban vagy lakásszövetkezetekben élők ebből a pénzből újítsák fel otthonaikat. 115 milliárd forint sorsa és több tízezer háztartás energiahatékonyságának a növelése a tét.


Közel 22 ezer háztartás energiahatékonysági felújítását, illetve megújuló energiaforrással történő ellátását szeretné elérni a kormány a 115 milliárd forint keretösszegű uniós forrásból. Annál is fontosabb a program sikeressége, mert Magyarország azt vállalta, hogy 2014-2020 között összesen 154 PJ halmozott végső energiamegtakarítást ér el. A lakossági megtakarítások ennek teljesítéséhez elengedhetetlenek. Idén áprilisban indult a hitelprogram, a mostani változtatások célja, hogy pontosítsák és kedvezőbbé tegyék a hitelprogram feltételeit. Egyelőre nem lehet tudni, hány hiteligénylő járt sikerrel.
 
Két, egymással összefüggő kérdést érdemes mérlegelni a hitelkonstrukció kapcsán: vajon annak feltételrendszere elég vonzó-e ahhoz, hogy szívesen felvegyék a háztartások, lakóközösségek. Valamint azt, hogy önmagában a hitel (állami támogatás nélkül) elég vonzó-e ahhoz, hogy ez tömegesen beindítsa az energetikai beruházásokat.

„Ingyenhitel” – elég vonzó lett ahhoz, hogy felvegyék?

A hitelkonstrukció kecsegtetőnek tűnik: 10% saját forrás mellett lehet kamatmentes kölcsönt felvenni kifejezetten energetikai fejlesztésekre. Legfeljebb 20 év futamidővel családi házak esetén 10 millió forint igényelhető, társasházak esetén lakásonként 7 millió. A hitel alsó határa 500 ezer forint, 2 millió forintig nem szükséges hitelfedezetet biztosítani.
 
A kamattámogatott hitelkonstrukcióban hozott egyik legfontosabb pozitív módosítás arra utal, hogy vissza nem térítendő támogatással is kombinálhatóvá válik a hitel. Szeptember elsejével önrész helyett bevezetésre került a saját forrás fogalma, ami egyszerre tartalmazhat önerőt és állami támogatást is.
 
Pozitív fejlemény az is, hogy a lakás-takarékpénztári számlán lévő, az állami támogatással és betéti kamattal növelt megtakarítások a kölcsönből fennmaradó rész elő- vagy végtörlesztésére felhasználhatók.
Kamattámogatott hitel


Előrelépés még, hogy a módosult feltételek enyhítettek a lakóközösségek - társasházak és lakásszövetkezetek - jelzálogi, óvadéki feltételein, de a hitelösszeg 20 százalékára előírt fedezettségi kötelezettség így is kedvezőtlenebbnek tűnik, mint a lakástakarék (LTP) konstrukciókhoz kötődő piaci gyakorlat. Ez feltételezhetően visszafogja majd a lakóközösségek hitelfelvételi kedvét.

A hitelprogram módosítása sok technikai és fogalmi pontosítást is tartalmaz, mely remélhetőleg egyszerűsíti a hitel felvételén gondolkodók – amúgy nem egyszerű – dolgát.

Van azonban két problémakör, mely akkor is fellép, ha magánszemély, vagy ha lakóközösség veszi fel a kölcsönt. Az egyik, hogy a hitel „kvázi” utófinanszírozásúvá válik a gyakorlatban. Csak a saját erő teljes felhasználása után, a termékre vagy szolgáltatásra kiállított számla ellenében fizet a bank. Gondot jelenthet majd az is, hogy a kivitelezési munkálatok elszámolható munkadíja az elszámolható anyagköltség 60%-ánál nem lehet több.  

E két feltétel miatt várhatóan csak az lesz képes átmeneti finanszírozási gondok nélkül befejezni egy beruházást, aki a minimálisan előírt saját erő felett jóval magasabb önerővel rendelkezik. Áthidaló megoldás egy legalább 25-30%-os előleg lenne, ez azonban sajnos egyelőre nem került bevezetésre.

Csak hitelből beindíthatók-e tömegesen a rezsicsökkentő, energiahatékonysági beruházások?

A MEHI több évre visszanyúló lakossági felmérései alapján sajnos a hitel jellegű programok – még ha kamattámogatás mellett is kerülnek meghirdetésre – önmagukban kevésbé vonzók. A csak hiteltermékre alapuló lakossági konstrukció várhatóan nem fog felújítási hullámot elindítani. Ennek számos oka van, köztük az egyik kiemelkedő az egymástól eddig függetlenül működtetett támogatási formák rendszere (Otthon melege, lakástakarék és kamattámogatott hitel). Ezek részben lerontják egymás hatását, részben pedig nehezítik a felújítók dolgát.

Az LTP – a 30%-os állami támogatás miatt – jobb feltételeket biztosít, mint az ún. „ingyenhitel”, de jellemzően előtakarékossághoz kötött, és nincsenek csatolt energetikai elvárások. Az Otthon melegére várók pedig inkább nem indítanak el hitel alapú beruházásokat, amíg reménykedhetnek abban, hogy kapnak állami támogatást energiahatékonysági felújításuk mellé. Ha pedig több forrást is igénybe akar venni a felújító, mindegyikre külön-külön kell pályázni, ami sok adminisztrációval jár, így erősen visszatartó hatású.

Nagyon fontos lenne a fentiek miatt a különböző támogatási formák szabályrendszerének és forrásainak összehangolása, koherenciájának megteremtése, ideális esetben egy egykapus rendszer kialakítása.  

Fontos lenne az otthonok energiahatékonnyá tétele

A Magyar Energiahatékonysági Intézet 2016 év végi kutatása szerint a magyar háztartások 24%-a felismerte az energiahatékonysági beruházásokban rejlő rezsicsökkentés lehetőségét. 920 ezer háztartás szeretne a következő öt évben valamilyen energia-megtakarítással járó felújítást végezni azon a lakóházon, amelyikben él.

forrás: Magyar Energiahatékonysági Intézet

Kapcsolódó cikkek

Lakástakarék – az egyik legjobb találmány a lakáscélú megtakarításra és hitelre

Több mint 20 éve született a törvény (1996. évi CXIII. törvény a lakástakarékpénztárakról), mely létrehozta ezt az állami támogatást. Több millióan kihasználták azóta, mégis akad olyan,, aki nem hallott erről, vagy félreértette a lényegét. Mit kell tudnunk a lakástakarékról?

Magam is végig tudom csinálni! - Avagy a csináld magad hitelfelvétel kockázatai

Hitelfelvétel egyedül vagy hozzáértős segítséggel? Már a cikk elején le kell szögezni, hogy a hitelfelvétel folyamatát mindenki képes végig csinálni! Mi kell hozzá? Nagyon sok türelem, kitartás, sok szabadidő, és ezekkel szoros összefüggésben lévő eszköz, azaz pénz.

Új év, új feltételek a lakossági energiahatékonysági „ingyenhitelnél”

Jó hírrel kezdjük az évet, javulnak a kamattámogatott lakossági energetikai hitel feltételei. Igény lenne az energiatakarékos lakások iránt. A kérdés inkább az, elég vonzó-e most már a támogatott hitel, hogy akár a családi házak tulajdonosai, akár a társasházakban vagy lakásszövetkezetekben élők ebből a pénzből újítsák fel otthonaikat. 115 milliárd forint sorsa és több tízezer háztartás energiahatékonyságának a növelése a tét.

Újragondolt terek – Egy társasházi lakás újjászületése

Mintha új lakásba költöztünk volna – így érezhetik magukat, akik egy mindent felforgató, szakszerűen levezényelt, alapos felújítás mellett döntenek. Íme, egy látványos átalakítás, mely igazolja, hogy megéri a munkát profi lakberendezőre bízni.

Hézagok és repedések megszüntetése - tartós ragasztás és tömítés a legszélsőségesebb körülmények között is

A ablakok és a falazat találkozásánál, vagy a különféle burkolatok érintkező pontjain megjelenő hézagok, a mozgásból adódó repedések a legbosszantóbb problémák közé tartoznak. Ezek megszüntetése mindenképpen ajánlott, hiszen idővel még több baj okozói lehetnek.

Így alakulhat egy falusi ház modern lakótérré

Egy eklektikus sváb falusi ház felújítása és letisztult modern stílusúvá alakítása nem mindennapi feladat, de a Csikós Terv építészeti elképzeléseit alapul véve ezt a kihívást is sikerült egy rendkívül elégedett megrendelővel zárni.

Teljeskörű lakásfelújítás lépésről lépésre

A jó adottságokkal rendelkező, Budapest belvárosában található, tetőtéri lakás meglehetősen rossz állapotban került a tervezők kezébe. Az átalakítás legfontosabb pillanatait örökítettük meg, a végeredmény pedig példaértékű.

Műemlék épületek hőszigetelése? Lehetséges!

Otthonunk megfelelő szigetelése a fűtésszámla csökkentése mellett számos egyéb, egészségünket is pozitívan befolyásoló előnnyel jár, emiatt az építkezések, felújítások egyik kulcspontja.

Világítás felújítás: új lámpatest vagy elég az új fényforrás?

A kérdést két irányból kell megközelíteni. Az első, amikor meglévő csillárunk működőképes és szeretjük is, így nem akarjuk lecserélni. Új építésnél, vagy már tönkrement régi lámpatestünk cseréjénél már más szempontok alapján kell választanunk.

Önnek ajánljuk