Az iskolakezdéssel egyidőben módosulnak a kamattámogatott lakossági energetikai hitel feltételei. Igény lenne az energiatakarékos lakások iránt. A kérdés inkább az, elég vonzó-e a támogatott hitel, hogy akár a családi házak tulajdonosai, akár a társasházakban vagy lakásszövetkezetekben élők ebből a pénzből újítsák fel otthonaikat. 115 milliárd forint sorsa és több tízezer háztartás energiahatékonyságának a növelése a tét.
Közel 22 ezer háztartás energiahatékonysági felújítását, illetve megújuló energiaforrással történő ellátását szeretné elérni a kormány a 115 milliárd forint keretösszegű uniós forrásból. Annál is fontosabb a program sikeressége, mert Magyarország azt vállalta, hogy 2014-2020 között összesen 154 PJ halmozott végső energiamegtakarítást ér el. A lakossági megtakarítások ennek teljesítéséhez elengedhetetlenek. Idén áprilisban indult a hitelprogram, a mostani változtatások célja, hogy pontosítsák és kedvezőbbé tegyék a hitelprogram feltételeit. Egyelőre nem lehet tudni, hány hiteligénylő járt sikerrel.
Két, egymással összefüggő kérdést érdemes mérlegelni a hitelkonstrukció kapcsán: vajon annak feltételrendszere elég vonzó-e ahhoz, hogy szívesen felvegyék a háztartások, lakóközösségek. Valamint azt, hogy önmagában a hitel (állami támogatás nélkül) elég vonzó-e ahhoz, hogy ez tömegesen beindítsa az energetikai beruházásokat.
„Ingyenhitel” – elég vonzó lett ahhoz, hogy felvegyék?
A hitelkonstrukció kecsegtetőnek tűnik: 10% saját forrás mellett lehet kamatmentes kölcsönt felvenni kifejezetten energetikai fejlesztésekre. Legfeljebb 20 év futamidővel családi házak esetén 10 millió forint igényelhető, társasházak esetén lakásonként 7 millió. A hitel alsó határa 500 ezer forint, 2 millió forintig nem szükséges hitelfedezetet biztosítani.
A kamattámogatott hitelkonstrukcióban hozott egyik legfontosabb pozitív módosítás arra utal, hogy vissza nem térítendő támogatással is kombinálhatóvá válik a hitel. Szeptember elsejével önrész helyett bevezetésre került a saját forrás fogalma, ami egyszerre tartalmazhat önerőt és állami támogatást is.
Pozitív fejlemény az is, hogy a lakás-takarékpénztári számlán lévő, az állami támogatással és betéti kamattal növelt megtakarítások a kölcsönből fennmaradó rész elő- vagy végtörlesztésére felhasználhatók.
Előrelépés még, hogy a módosult feltételek enyhítettek a lakóközösségek - társasházak és lakásszövetkezetek - jelzálogi, óvadéki feltételein, de a hitelösszeg 20 százalékára előírt fedezettségi kötelezettség így is kedvezőtlenebbnek tűnik, mint a lakástakarék (LTP) konstrukciókhoz kötődő piaci gyakorlat. Ez feltételezhetően visszafogja majd a lakóközösségek hitelfelvételi kedvét.
A hitelprogram módosítása sok technikai és fogalmi pontosítást is tartalmaz, mely remélhetőleg egyszerűsíti a hitel felvételén gondolkodók – amúgy nem egyszerű – dolgát.
Van azonban két problémakör, mely akkor is fellép, ha magánszemély, vagy ha lakóközösség veszi fel a kölcsönt. Az egyik, hogy a hitel „kvázi” utófinanszírozásúvá válik a gyakorlatban. Csak a saját erő teljes felhasználása után, a termékre vagy szolgáltatásra kiállított számla ellenében fizet a bank. Gondot jelenthet majd az is, hogy a kivitelezési munkálatok elszámolható munkadíja az elszámolható anyagköltség 60%-ánál nem lehet több.
E két feltétel miatt várhatóan csak az lesz képes átmeneti finanszírozási gondok nélkül befejezni egy beruházást, aki a minimálisan előírt saját erő felett jóval magasabb önerővel rendelkezik. Áthidaló megoldás egy legalább 25-30%-os előleg lenne, ez azonban sajnos egyelőre nem került bevezetésre.
Folytatás Facebook-kal
Folytatás Google-lal