Milyen lehetőségek rejlenek a kertben? Hogyan tervezzünk, hogyan épül fel egy tervezői folyamat? Mire érdemes figyelni, ha tervezőt választunk? Cikkünkben erről is beszélgetünk Nagy Dorina okleveles kerttervező mérnökkel.
A kert stílusát elsősorban maga az épület stílusa, sőt annak belső terei is meghatározzák, ezért már a ház tervezésekor érdemes egységben gondolkodni. Egy jó kerttervező segíthet nekünk abban, hogy több szempontból megvizsgálja a lehetőségeket, és segít körbejárni, hogy milyen funkciókat helyezhetünk el a rendelkezésre álló területen. Ezekből kiindulva a formák, színek, anyagok finom összehangolásával olyan élettereket alakít ki a ház körül, ahol a család minden tagja jól érzi magát.

Tectona Grandis: Beltéren már tetten érhető, hogy egyre többen kérik szakember segítségét a belső terek kialakításakor és berendezésekor. Kültéren mi a tapasztalatod?
Nagy Dorina: A legjobb, ha a kerttervező az építésszel és az egyéb szakágakkal össze tud dolgozni már a tervezés fázisában, hiszen így tud igazán a kert az épület szerves részeként funkcionálni. Itt is érezhető egyfajta tudatosabb hozzáállás, de még mindig sokszor az építész, belsőépítész foglalkozik a kerttervezéssel, és a kerttervező már csak akkor kapcsolódik be, amikor áll az épület, ez pedig már komoly korlátok közé szorítja a lehetőségeket. A kerttervezés egy külön szakma, más szempontok szerint jár el és alakítja ki a tereket, mint egy belsőépítész. Egy kertépítészeti terv alapján kivitelezett kert össze sem hasonlítható egy hirtelen kerített kivitelező csapat és egy más szakágból érkező szakember tanácsai, és a tulajdonos ötletei által összehozott végeredménnyel. A költségek egyre csak nőnek a folyamat során, és a végeredmény sem az lesz, amire vágyunk. Bár egy tervező plusz költséggel jár, munkája sokszorosan megtérül mire elkészül a kert. A kinti életterek is tudatos tervezés eredményeként jönnek létre, így a burkolatokon, a kerti építményeken, a vizes elemeken túlmenően a kültéri bútorzat, a kertvilágítás, és egyéb kiegészítők (pl. virágládák, kerti díszek, csobogók, tárolók) kiválasztásában is egyre többen kérnek szakmai segítséget.

A gyeptakaróktól a szoliterekig
Kezdjük a növényekkel! A jól megkomponált növényágyások oldják az épített elemek merevségét. A két-három növényből álló, egybefüggő, letisztult növénytársítások a legkedveltebbek, ahol az összhatást homlokzat és környezet együttese határozza meg.
Tectona Grandis: Melyek a leginkább kedvelt növények, növénytársítások a kertben?
Nagy Dorina: Természetesen mindig a telek elhelyezkedését, a talaj típusát, azaz a termőhelyi adottságokat figyelembe véve kerülnek kiválasztásra és telepítésre a növények. Még mindig hódítanak az illatozó gyógy- és fűszernövények – ezeken belül talán a különböző árnyalatokban pompázó levendulák a legnépszerűbbek. Szintén divatosak az olyan lomblevelű örökzöldek, mint a babérmeggy (Prunus laurocerasus), a korallberkenye (Photinia sp.) vagy a mirtuszlonc (Lonicera nitida ’Maigrün’), de népszerűek a díszfűvek, sások (Carex sp.), tollborzfüvek (Pennisetum sp), vagy az örökzöld zabfű (Helictotrichon) is. Ha divatos elemekről beszélünk, meg kell említenünk a szolitereket, többtörzsű díszfákat/bokorfákat, illetve a bonsai-szerű alakfákat is, melyek alulról megvilágítva szoborként is díszítenek. Fontosnak tartom, hogy ezeknek az utóbb említett típusoknak a konkrét egyedét a megrendelővel együtt válasszam ki, hiszen ezek tipikusan „meglátni és megszeretni” növények. Fontos szempont lehet az is, hogy szúnyogűző virágok, cserjék kerüljenek a nap mint nap használt életterek környezetébe.