Hőszigetelés mindenkinek: trendi lapostető – kockázatokkal

Szakemberek szerint az otthoni energiaveszteség legalább feléért nem a megfelelően hőszigetelt falak (30%-ban) és a tető felelős (20%-ban). Éppen ezért nem véletlen, hogy otthonunk hőszigetelésének tervezésekor ez a két terület kerül először fókuszba. Még alaposabb megfontolást igényel, ha a manapság egyre népszerűbb lapostető fedi a házat.

A lapostetők és teraszok felújítása komoly szaktudást igényel, ezért feltétlenül érdemes szakember segítségét igénybe venni a munka során. Nem árt azonban, ha tudjuk, a szakember mit miért javasol a munka során. Lapostetők, teraszok esetén a megfelelő hőszigetelés beépítése mellett legalább ennyire fontos a megfelelő vízelvezetés és párazárás kialakítása – hiszen a víz utat talál magának, ez pedig a legjobb hőszigetelést is könnyen tönkreteszi. Ráadásul a tetőn gyakran vannak úgynevezett tetőáttörések, ahol pl. napelemet rögzítünk a tetőhöz, vagy pl.: a gépészeti elemek jutnak ki az épületből. Ezek a pontok tető legkritikusabb részei, éppen ezért a párazáró és légtömörséget biztosító lezárás elengedhetetlen.

Ismerkedjünk meg egy mindenféle hőszigetelés esetén fontos szakkifejezéssel, a rétegrenddel. Ez az egyes víz- és párazáró, légtömörséget biztosító és hőszigetelő rétegek egymásra épülésének sorrendjét mutatja. Ezek között jelenik meg a hőtechnikai követelményeknek megfelelő vastagságú hőszigetelő réteg is.

Míg a víz mindig megtalálja a befelé, úgy a hő a kifelé vezető utat. Ez pedig gyakran eredményez hideg falakat, padlót, penészes sarkokat.

Lapostető felújítása esetén azonban előfordulhatnak olyan feltételek, amelyek meghatározzák a beépíthető réteg maximális vastagságát. Ilyen például az attikafal magassága, ami könnyen határt szabhat a vastagságnak, hiszen magasítása a helyi építési szabályok miatt gyakran nem is lehetséges. Így marad az a megoldás, hogy a rétegek között vékonyabbnak kell lennie a hőszigetelésnek.
„Nem csak ennél a speciális esetnél vitathatatlan a modern, grafitadaléktól szürke színű BACHL Extrapor polisztirol hőszigetelés előnye, mégpedig, hogy a szükséges érték eléréséhez ebből az anyagból vékonyabb is elegendő” – emeli ki Szatmári Zoltán, a BACHL alkalmazástechnikai mérnöke. Szakértők számításai szerint, ha az attikafal megnövelésének egyébként nem lenne akadálya, ez a megoldás még mindig drágább lenne, mint egy vékonyabb rétegben is hatékony hőszigetelő értékkel rendelkező, grafitos polisztirol hőszigetelés beépítése.

Feleljünk meg a változó szabályoknak is!

Egyre többet lehet arról olvasni, hogy 2020. után már csak alacsony energia-igényű épületeket lehet majd építeni. Persze aki felújításba kezd, annak az anyagi ráfordítással az elsődleges céljai között biztosan szerepel, hogy a fűtésre és hűtésre költött összegek csökkenjenek. Felújításkor is érdemes tehát a minél nagyobb energiamegtakarítást ígérő termékek között szétnézni.

Nézzünk egy konkrét példát!

A jelenleg érvényes szabályok szerint egy vasbeton födémre nagyjából 20 cm vastag fehér polisztirol hőszigetelés megfelel (EPS 100), ezzel szemben grafitos polisztirolból 16 cm is elegendő (Extrapor EPS 100).

2020-tól azonban a normál fehér polisztirolból már 26 cm (EPS 100), ezzel szemben grafitos anyagból 22 cm is elegendő (Extrapor EPS 100).

A BACHL termékei közül bármely épületrészhez válaszhatunk korszerű hőszigetelést. Mindig tartsuk azonban szem előtt, hogy egy hatékony energetikai felújítás komplex tervet igényel. A falak és a tető hőszigetelése mellett a nyílászárókat is érdemes jó hőszigetelésű, légtömören záródóra cserélni, és legalább ennyire fontos a villamos- és világító berendezések energiatakarékosra cserélése, a fűtési rendszer megújítása is.