Talajhoz simulva: hőszigetelés a lábazaton és a pinceszinten

Aki már falatozott elemózsiát egy kirándulás során kifejezetten a célra tervezett, egyik oldalán polár, másik oldalán vízlepergető, duplaanyagú pikniktakarón, azt pontosan tudja, hogy mennyivel komfortosabb, egészségesebb, mintha ugyanezt egy vékony pléden ülve tenné. Nincs ez másképp a hőszigeteléssel sem: nem mindegy, mivel ágyaznak meg az épületnek, milyen rétegek választják el a házat a talajtól. A megfelelő hőszigetelésen nemcsak az épület stabilitása és költséghatékonysága múlik, hanem a lehetőségek kiaknázása is – például azzal, hogy a pince több legyen, mint tároló.

• Lábazat: egy kényes találkozási pont
• Nyomás alatt
• Pince: több is lehet, mint tároló
• Lakjuk be a pincét is!

Az épület szerkezeti elemeinek számos környezeti behatással kell dacolniuk: többek között a hőmérséklet, a légnyomás, a napsugárzás vagy éppen a csapadék valamely formája ostromolja őket. Ezekből a napi harcokból azonban a lakók jó esetben semmi se érzékelnek, s ebben az épület különböző részein elhelyezett hőszigetelésnek is fontos szerep jut. Feltéve persze, hogy megfelelő az anyagválasztás és a kivitelezés a hőszigetelés során: talajjal érintkező szerkezetek, vagyis a lábazat és a pinceszint e tekintetben különös figyelmet igénylő területnek számítanak.

Hányszor hallottuk már, hogy az egész épület minőségét nagyban befolyásolja, ha a lábazat vizesedik! Ennek márpedig reális veszélye van, hiszen a lábazat folyamatosan találkozik több-kevesebb nedvességgel – ezeknek a területeknek a szigetelése így olyan anyagot igényel, amely hőtartó képessége mellett a nedvességnek és a nyomásnak, a ház rá nehezedő súlyának is tartósan ellenáll. Ilyen anyagok a formahabosított polisztirol (mint a BACHL HL) és a zártcellás polisztirol (mint a BACHL XPS) – ezeknek a könnyen alakítható hőszigetelő tábláknak az anyagában nemhogy nem tesz kárt a nedvességgel való tartós érintkezés, hanem az anyagok hőszigetelési képességeit sem befolyásolja.

Lábazat: egy kényes találkozási pont

A lábazat azonban nem csak azért kényes terület, mert folyamatos kontaktusban van a talajjal. Ezen a ponton szerkezeti elemek találkoznak, és egy lényeges anyagváltozás is történik: a pince-alapzat beton építménye a lábazatnál találkozik a homlokzat kerámiájával, azaz a téglával. A kétfajta anyag hőáteresztő képessége eltérő: a beton hőáteresztő képességét jelző lambda-értéke jóval alacsonyabb, mint a kerámiáé, így a találkozási ponton szükségszerűen úgynevezett hőhidak alakulnak ki, amelyek a penészedés melegágyai. Hogy ennek elejét vegyük, a lábazaton alkalmazott hőszigetelésnek legalább olyan vastagnak és hatékonynak kell lennie, mint a homlokzatinak. Ha például a homlokzati hőszigetelés 14 cm, akkor a lábazaton is 14 cm vastagságú lábazati hőszigetelést kell alkalmazni. Arra is figyelni kell, hogy a lábazati és homlokzati hőszigetelés egy síkban legyen, hiszen az esetlegesen túlnyúló lábazati hőszigetelésen megállhat a csapadék, ami károsíthatja a szerkezetet.

Nyomás alatt

Ahhoz, hogy melyik XPS hőszigetelőanyag alkalmas az adott területen való alkalmazásra, a terméken az XPS megnevezés mellett szereplő számot – 300, 500, 700 – kell megnézni, amely egy fontos mutatót, a nyomásszilárdságot jelez. A hőszigetelést értelemszerűen a lábazaton és a pinceszinten éri a legnagyobb nyomás: a lábazati hőszigeteléshez egy átlagos családi ház esetében elég a 300-as nyomásszilárdságú XPS, ennek ugyanis „csak” 30 tonnát kell elbírnia négyzetméterenként minőségromlás nélkül. Az 500-as, 700-as nyomásszilárdságú XPS-eket jellemzően passzív épületeknél, passzív többlakásos, több emeletes házaknál használják a pince oldalfalán és alján, ahol az építmény mellett a talaj is nagy felületen gyakorol nyomást a hőszigetelésre. A legnagyobb teherbírású BACHL XPS 700 négyzetméterenként 70 tonnával terhelhető.

A hőszigetelés kialakításánál a felületképzés során a lábazati hőszigetelő anyag sima felületét érdesíteni kell, hogy jobban tapadjon hozzá a homlokzati hőszigetelés – a lábazati hőszigetelésként szintén jól használható, négyzethálósan dombornyomott BACHL HL termékek viszont már el vannak látva ilyen felületképzéssel.

Pince: több is lehet, mint tároló

Lábazata minden épületnek van, de a pinceszint megléte már nem szükségszerű – a pincében a legtöbben a plusz tárolóhely lehetőségét látják, pedig sokkal több potenciál rejlik benne! Ennél a szerkezeti elemnél azonban a hőszigetelésnek már folyamatosan érintkeznie kell a talajvízzel, torlaszvízzel, talajpárával, és fontosabb lesz a nyomásállóság is. A föld által a pince falaira gyakorolt nyomást hat méter mélységig az XPS 300-as is jól állja, hat méternél magasabb falú pinceszintnél viszont már XPS 500 vagy 700 szükséges. Hat méter mélységig a BACHL perimeter termék is bevethető. A pincében belülről alkalmazott teknőszigetelés lényege, hogy a falak közötti teret bitumenelemezes szigetelésből kialakított teknő védi a szivárgó víztől és párától – a bitumenes lemez elé egy szivárgó réteget szükséges beépíteni, mely célra a BACHL perimeter pince- és lábazati szigetelés kiváló választás, mert egyszerre látja el a hőszigetelő, vízszigetelő és mechanikai védelmet is.

Lakjuk be a pincét is!

A pinceszint hőszigetelése a jelentősebb hőingadozás hiánya miatt kevésbé érintett a külső hőmérséklet változásaiban, mint az épület többi része – ez azonban nem jelenti azt, hogy itt az „éppen elég” elvét lehetne érvényesíteni. Nem csak azért, mert a pinceszint igényes hőszigetelése a teljes ház épületenergetikai szintjét emeli. Aki előrelátó, úgy alakítja ki itt is a hőszigetelést – a homlokzatival azonos vastagságban –, hogy lakótérhez illő komfortot és klímát biztosítson. Egy igazi otthon idomul lakói életének folyamatos változásaihoz: lehet, hogy a pince most még csak tároló, de később ideális helyszíne lehet egy házi konditeremnek, klubszobának, játékteremnek, műhelynek is akár!