Aki már falatozott elemózsiát egy kirándulás során kifejezetten a célra tervezett, egyik oldalán polár, másik oldalán vízlepergető, duplaanyagú pikniktakarón, azt pontosan tudja, hogy mennyivel komfortosabb, egészségesebb, mintha ugyanezt egy vékony pléden ülve tenné. Nincs ez másképp a hőszigeteléssel sem: nem mindegy, mivel ágyaznak meg az épületnek, milyen rétegek választják el a házat a talajtól. A megfelelő hőszigetelésen nemcsak az épület stabilitása és költséghatékonysága múlik, hanem a lehetőségek kiaknázása is – például azzal, hogy a pince több legyen, mint tároló.
Az épület szerkezeti elemeinek számos környezeti behatással kell dacolniuk: többek között a hőmérséklet, a légnyomás, a napsugárzás vagy éppen a csapadék valamely formája ostromolja őket. Ezekből a napi harcokból azonban a lakók jó esetben semmi se érzékelnek, s ebben az épület különböző részein elhelyezett hőszigetelésnek is fontos szerep jut. Feltéve persze, hogy megfelelő az anyagválasztás és a kivitelezés a hőszigetelés során: talajjal érintkező szerkezetek, vagyis a lábazat és a pinceszint e tekintetben különös figyelmet igénylő területnek számítanak.

Hányszor hallottuk már, hogy az egész épület minőségét nagyban befolyásolja, ha a lábazat vizesedik! Ennek márpedig reális veszélye van, hiszen a lábazat folyamatosan találkozik több-kevesebb nedvességgel – ezeknek a területeknek a szigetelése így olyan anyagot igényel, amely hőtartó képessége mellett a nedvességnek és a nyomásnak, a ház rá nehezedő súlyának is tartósan ellenáll. Ilyen anyagok a formahabosított polisztirol (mint a BACHL HL) és a zártcellás polisztirol (mint a BACHL XPS) – ezeknek a könnyen alakítható hőszigetelő tábláknak az anyagában nemhogy nem tesz kárt a nedvességgel való tartós érintkezés, hanem az anyagok hőszigetelési képességeit sem befolyásolja.
Lábazat: egy kényes találkozási pont
A lábazat azonban nem csak azért kényes terület, mert folyamatos kontaktusban van a talajjal. Ezen a ponton szerkezeti elemek találkoznak, és egy lényeges anyagváltozás is történik: a pince-alapzat beton építménye a lábazatnál találkozik a homlokzat kerámiájával, azaz a téglával. A kétfajta anyag hőáteresztő képessége eltérő: a beton hőáteresztő képességét jelző lambda-értéke jóval alacsonyabb, mint a kerámiáé, így a találkozási ponton szükségszerűen úgynevezett hőhidak alakulnak ki, amelyek a penészedés melegágyai. Hogy ennek elejét vegyük, a lábazaton alkalmazott hőszigetelésnek legalább olyan vastagnak és hatékonynak kell lennie, mint a homlokzatinak. Ha például a homlokzati hőszigetelés 14 cm, akkor a lábazaton is 14 cm vastagságú lábazati hőszigetelést kell alkalmazni. Arra is figyelni kell, hogy a lábazati és homlokzati hőszigetelés egy síkban legyen, hiszen az esetlegesen túlnyúló lábazati hőszigetelésen megállhat a csapadék, ami károsíthatja a szerkezetet.