Ki szeretne a nappaliból a teraszra lépcsőkön feljutni? Pedig, ha terasz alatt lakótér van - és ez azért előfordulhat – oda bizony kellő vastagságú hőszigetelés dukál, vastagabb, mint a lakóterek közé. De mi van akkor, ha nem fér el? Mutatunk három hőszigetelési példát ahol a „helynek” döntő szerep jutott.
Ahogy az épületenergetikai előírások szigorodtak a hőszigetelések valószerűtlen méretűre kezdtek vastagodni. Szerencsére ez az időszak viszonylag rövid ideig tartott. A vastagságok persze nem azért kezdtek újra csökkenni, mert nem szükséges a komolyabb hőszigetelőképesség, hanem mert az egyre jobb anyagok már vékonyabb rétegben is kínálják hagyományos elődeik hőszigetelő értékét. És mindjárt meglátjuk, hogy ez nem csupán műszaki, de „vastagon” gazdasági kérdés is.
Tény, hogy közel nulla energiaigényű épület minőségi építőanyagokkal és szerkezetekkel, szakszerű kivitelezéssel épülhet csak. Helyesen kiválasztott nyílászárók, jól kialakított gépészet is kell az elvárt eredmény eléréséhez, de persze a leginkább kézenfekvő a hőszigetelés vastagságának, minőségének változtatása.
Tény, hogy valóban jobb hőszigetelést kell jövőre választanunk: hőszigetelő anyagtól és hőszigetelendő területtől függően átlagosan 20-30 százalékkal vastagabbat, ha az előírásoknak eleget akarunk tenni. De az is előfordulhat, hogy a vastagabb hőszigetelés több helyet vesz el, mint az optimális és ilyenkor jön a dilemma.
Ismert a mondás: a kevesebb, néha több, és van, hogy a drágább lesz az olcsóbb, vagy éppen a költségesebb hőszigetelés hoz a konyára plusz bevételt.
Lépcső és a terasz esete a helyhiánnyal
A padló tipikusan az a terület, ahol a helyhiány miatt gyakran okoz gondot a szükséges szigetelés elhelyezése.
Ki szeretne a nappaliból a teraszra lépcsőkkel feljutni? Pedig, ha terasz alatt lakótér van - és ez előfordulhat -, oda bizony a 3-4 cm, csupán a lépéshang csökkentésére elegendő szigetelés helyett, akár 20-25 cm polisztirol a szükséges anyag.
A modern gyártástechnológia kínálta a megoldást, ami nem más, mint a BACHL új prémium terméke a Vákumpanel. Ezt oda éri meg igazán beépíteni, ahol kizárólag vékony réteg fér csak el, és azzal kell megoldani egy komolyabb műszaki feladatot, amely esetünkben egy lakóteret fedő terasz. Jóllehet a Vákumpanel az épület bármely részén a legkorszerűbb hőszigetelés tulajdonságait kínálja, most itt tett igazán jó szolgálatot.
Valós építkezésünk helyszínén elegendő volt a lakótér fölötti teraszra 5 cm Vákumpanelt fektetni, ami akár a 25 cm vastag hagyományos hőszigetelés kiváltásra is alkalmas volt.
Mondhatjuk, hogy pár lépcső csak esztétikai és kényelmi kérdés, de valójában az ingatlan értékét is befolyásolja. Akit ez nem győzött meg, annak mutatjuk, hogyan vált a Vákumpanel egy egész plusz szint megépítésének kulcsává.
Az épületmagasság betartva
A több szintes társasház és az építménymagasság esete sem ért volna véget happy end-del, ha nincs a Vákumpanel. Ugyan esetünk egy társasházi beruházást mutat be, de hasonló könnyen megeshet családi ház építésekor is. Maradva a társasház példájánál, az ilyen fajta beruházás nem kifejezetten az a hely, ahol a drágább termékek élveznek előnyt az anyagválasztásnál – kivéve, ha azon akár egy egész eladható szint, és ezzel sok tízmilliós nyereség múlik.
Ez is érdekelhet
Esetünkben lapostetős épület legfelsőbb szintjének belmagassága csupán 2,3 méterre jött volna ki az épületmagassági korlát és a tetőre kerülő 25 cm vastag szigetelés miatt. Ekkor merült fel megoldásként a Vákumpanel, amely mindössze 5 cm vastagságban megfelelt. A két szigetelés közötti árkülönbségért a plusz egy eladható szint bőven kárpótolta a beruházót.
Tetőtérbeépítéssel csökkenő tér? Minimalizálva!
Örök kérdés: szarufák alá, közé vagy fölé kerüljön a hőszigetelés a tetőn? A szarufák közé helyezett hőszigetelés a mai és jövő évi előírások fényében már biztos nem elegendő, ráadásul hőhidas szerkezet is lehet belőle könnyedén. Ha belülről nem akarunk bontani, és a tető cserepezése is felújításra szorul, úgy a szarufák fölé helyezett táblás hőszigetelés látszik logikusnak.
Most lássuk azt az esetet, amikor a szarufák alá, azaz a beltérben helyet elfoglaló hőszigetelés okozott fejfájást a tulajdonosnak, az amúgy sem túl nagy belső tér csökkentése miatt.
Konkrét példánkban ekkor került ismét képbe a vékony, ezúttal mindössze 3 cm vastag Vákumpanel, mint szarufák alatti hőszigetelés. A lécezéssel és gipszkartonnal ez csupán 5 cm-t vett el a beltérből, így nem kellett a tető külső síkjához nyúlni, ami egy jelentősen költségesebb megoldás lett volna, ráadásul annak minősége sem indokolta ezt a ráfordítást. A tetőtér viszont minimális helyveszteséggel beépülhetett.
Folytatás Facebook-kal
Folytatás Google-lal