Hogyan fizessünk kevesebbet a fűtésért? Gáz helyett klíma és fontos a hatékony hőszigetelés - Számoljunk együtt!

Az energiaárak fogyasztók számára fájdalmas emelkedését látva sokan felteszik a következő kérdéseket: mivel és hogyan fűtsünk télen? Milyen korszerűsítésbe érdemes belevágnunk és milyen megtérülésre számíthatunk?

• Gázkazán és konvektor helyett klíma készülék?
• Mit mondanak a számok? Fogyasztás, megtérülés, lakásméret
• Régi lakásoknál is megoldás lehet a split klíma
• Mit tehetünk, ha a gázon kívül nincs más lehetőségünk?
• Megtakarítás hőszigeteléssel? Így ne fizessünk rá!

Egységes, mindenki számára használható választ nehéz adni, hiszen ahány ingatlan, ahány élethelyzet, annyiféle alternatíva lehetséges. Érdemes a megszokott dolgokon túl is tekinteni, szemléletet is váltani, hiszen lehet, hogy a számunkra ideális megoldást így találjuk meg. Nézzünk kicsit a dolgok mélyére! Olyan technológiákat és lehetőségeket mutatunk, melyek egyre inkább elfogadottá válnak, illetve egy kicsit utána is számolunk a dolgoknak.

Gázkazán és konvektor helyett klíma készülék?

Sokakat foglalkoztat és sokan a tettek mezejére is léptek. A klímák iránt ősszel rendszerint csökken a kereslet, most azonban valóságos rohamot tapasztaltak a kereskedők és a szerelők. A szándék érthető, hiszen a gáz ára a hétszeresére emelkedett, szemben az elektromos áram kétszeres emelkedésével, így akár a teljes gázfűtés kiváltása valamilyen eletromos készülékkel is kedvezőnek tűnhet. A leginkább kézenfekvő megoldás a fűtésre is alkalmas split klíma. A modern split klímák levegő-levegő hőszivattyúk, a levegő energiáját használják hűtésre és fűtésre is.

Tehát klímával fűteni nem rossz ötlet, ugyanis hazánkban a fűtési szezon hónapjaiban nincs annyira hideg, ami rontaná a berendezések hatékonyságát, azaz igen magas hatékonysággal melegítik fel a helyiségeket.

Ha van már beszerelt klímánk, egyszerűen ellenőrizhetjük, hogy alkalmas-e fűtésre: nézzük meg a távirányító üzemmódján, hogy a hűtést jelző hópihén kívül ott van-e a fűtési üzemmódot jelző napocska. Fontos tudni, hogy a fűtésre is alkalmas klíma nem jelenti azt, hogy a téli mínuszokban is alacsony energiafelhasználás mellett tudunk majd fűteni. Ha keményebb a tél, és ekkor is szeretnénk fűtésre használni, nézessük át egy szakemberrel, és a téli használat során a leolvasztásból adódó, nagy mennyiségű kondenzvíz megfelelő elvezetéséről is időben gondoskodjunk.

Tény, hogy egy fűtésre alkalmas klímával az őszi és tavaszi enyhébb időszakban sokkal kedvezőbben fűthetünk, mint más megoldásokkal.

• A jelenleg forgalomban lévő klímák működési elve alapján a hagyományos fűtéshez mérten, a felvett villamos energiából akár négyszer annyi fűtési energia is nyerhető, vagyis 1 kilowatt felvett villamos áramból akár 4 kilowatt fűtési teljesítmény keletkezik, ezt mutatja a SCOP a műszaki adatok között.

Hőmérsékletre bontva:

• 7°C-ig nem, utána pedig csak minimálisan csökken a klíma jósági foka (COP-ja), azaz 3-as és 4-es COP mellett 1 kW elektromos energiából 3-4 kW-nyi fűtési hőenergiát nyerhetünk.
• A hagyományos, komfort készülékek általában -15°C külső hőmérsékletig képesek fűteni. A külső hőmérséklet csökkenésével fokozatosan csökken a teljesítményük és -15°C-nál már közel 50%-os teljesítményvesztéssel kell számolnunk. A COP-ja ekkor 4 helyett 2-3 lesz.

A modern légkondicinálók mindegyike inverteres kialakítású:

• olyan szabályzórendszerrel rendelkeznek, amely az adott tényezők alapján változtatja a leadott teljesítményt. Ennek az intelligens szabályozásnak köszönhetően jobb hatékonysággal üzemelnek, és kevesebb energiát fogyasztanak.

A készülék fogyasztása erősen függ a használat módjától, az igényelt hőmérséklettől és az épület energetikai tulajdonságaitól. A légkondicionálók akkor működnek a leghatékonyabban, ha csak szellőztetés közben állítjuk le, egyébként szinten tartják a hőmérsékletet. Ne felejtsük el, hogy 1 darab klímaberendezés azt a helyiséget fűti fel – illetve nyáron hűti –, ahová telepítették.

A gyártóknak kötelező megadni a várható éves fogyasztást a hűtési és fűtési időszakban is. Az értéket fel kell tüntetni a készülékekhez mellékelt energia címkéken és a katalógusokban is. Ha teljes fűtési megoldást keresünk, az energiahatékonyság érdekében olyan készüléket érdemes választani, amelyik A+++ energiaosztályba tartozik és a télen, leolvasztáskor keletkező kondenzvíz elvezetésére rendelkezik megoldással. Erről a telepítő adhat információt.

A hűtési és fűtési időszak váltásakor elengedhetetlen a készülékek karbantartása.

A kérdésre tehát, hogy költségek tekintetében érdemes-e klímával kiváltani a gázfűtést, a válasz: igen.

Mit mondanak a számok? Fogyasztás, megtérülés, lakásméret

A részletszabályokban meghatározott éves átlagfogyasztásig

• egy hagyományos kéményes gázkazán kb. 16-17,
• egy kondenzációs gázkazán mintegy 14 forintból képes 1 kWh energiát előállítani.

Amennyiben elektromos áramot használunk (pl. villanykazán, fűtőpanelek, fűtőfólia), akkor

• ez a költség 36 forint.

Ez éves szinten egy új, modern, az energetikai szabályozásnak megfelelő épületszerkezet esetén, száz négyzetméterre vetítve és 20 Celsius-fokos belső hőmérséklet mellett,

• évi 360 ezer forint energiaköltséget jelenthet.

Ezzel szemben a hőszivattyú „jósági”, azaz szezonális hatékonysági foka (SCOP) miatt

• 1 kWh energia 12-13 forintból jön ki,

ha ehhez kedvezményes tarifát (pl H- vagy B-Geo tarifa) is igénybe tudunk venni,

• akkor a költség akár 7-8 forintra is csökkenhet.

Mennyibe kerülne klímával kifűteni egy nagyjából 100 négyzetméteres házat?
Az áramfelvétel nagyjából ugyanannyi a klímánál fűtésben is, mint hűtésben. Az áramigényt nem a fűtendő alapterület, hanem a készülékek darabszáma és teljesítménye határozza meg. Egy 100 négyzetméteres ház esetén helyiségenként szükség van egy-egy klímára: a hálószobákba és a nappaliba, azaz legalább 3-4 db 2~3,5kW teljesítményű berendezésre.

A 2000-es évek elején épült, kis mértékben szigetelt, 100 nm-es ház esetén az éves fűtési energiaigény

• kb. 3000-3500kWh/év, ez H tarifával nagyjából 70-80 ezer forintot jelent évente - a jelenleg érvényes tarifákkal számolva.

80 négyzetméteres lakást?
80 négyzetméteres (gáz)konvektoros fűtésű lakás átlagos szezonális gázfogyasztása 2200 köbméter, vagyis 471-gyel több, mint a rezsicsökkentéssel támogatott mennyiség. (A gáz fűtőértékét is figyelembe véve, a kedvezményes mennyiség eltérhet az országon belül.) Ennek a lakásnak a fűtési költsége változtatások nélkül 2,3-szorosára emelkedik, de egy hűtő-fűtő klíma (azaz levegő-levegő hőszivattyú) beüzemelésével évente

• 400 ezer forintot lehet megspórolni.

Mivel a klímaberendezés és felszerelése jelenértéken számolva 1,7 millió forintba kerül, az évi 400 ezres megtakarítással körülbelül négy év alatt hozza vissza az árát.

Kádár-kockát?
A gázfogyasztás itt 3000 köbméter, a fűtési költsége 3,6-szorosára emelkedne, de ez klímával

• évi 900 ezer forinttal csökkenthető.

A bekerülési költség 3,3 millió forint, a megtérülés így 3,5 év.

110 négyzetméteres, 4 szobás házat?
Évi 3000 köbméter gázfogyasztással a fűtési költsége körülbelül évi 1,1 millió forint. Itt hat darab beltéri egységgel kalkulálva a készülékek ára 2,1 millió forint, a telepítés költsége hozzávetőlegesen 750 ezer, illetve a korábbi példához hasonlóan a H tarifa kiépítése szintén legalább 300-400 ezer forint. A várhatóan évi mintegy 150 ezer forintos fűtési költség a gázfűtés költségéhez képest hetedannyi,

• az éves megtakarítás majd 1 millió forint,

a megtérülés pedig a mostani árakkal számolva nagyjából három év. 

Modern házat padlófűtéssel?
3000 köbméter az éves gázigény, de ide már javasolt a levegő-víz hőszivattyús kiegészítés. Ennek bekerülési költsége ugyan 4,5 millió forint, de a vele elérhető

• éves megtakarítás 830 ezer forint,

így a megtérülés körülbelül 5,5 év.

A költségek minden esetben csökkenthetnek, ha a lakók állami támogatást tudnak igénybe venni.

• A H-tarifa eddig is létezett, de most különösen fontos lett, mert nem emelkedik az ára, így sokkal olcsóbbá válik, mint a normál tarifás áram. H tarifa = Ez a hőszivattyúkhoz és a megújuló energiforrásokhoz kiépített rendszerekhez használható tarifa. A legfontosabb jellemzője, hogy nem elérhető egész évben: csak október 15-től április 15-ig vehető igénybe. egész nap, 24 órában a rendelkezésünkre áll. A legalacsonyabb díja 23,54 Ft/kWh, de rendeletben van szabályozva, hogy a B tarifa áránál soha nem lehet magasabb a díja.

Régi lakásoknál is megoldás lehet a split klíma

A gázkonvektorral fűtött lakások korszerűsítésénél probléma lehet, hogy nincs elég gyűjtőkémény ahhoz, hogy bekössenek egy kondenzációs gázkazánt. Sőt, a kisebb méretű, 30-40 négyzetméteres lakásokban sokszor elég hely sincs és a bekerülési költség szempontjából sem éri meg a radiátoros központi fűtés kiépítése. Itt a legegyszerűbb megoldás a levegős hőszivattyús rendszer, vagyis egy hűtő-fűtő split klíma, akár parapetes kivitelben történő beépítése. Ebben az esetben megmaradhat a legjellemzőbb melegvíz-előállítási módszer, az átfolyós vízmelegítő, illetve létezik már olyan klíma, amellyel meleg vizet is elő lehet állítani.

Mit tehetünk, ha a gázon kívül nincs más lehetőségünk?

Sajnos a teljes lakosság nem tud egyik napról a másikra, még a 2022-es fűtési szezon előtt átállni modern, alacsony energiafelhasználású és környezetbarát megoldásra. Ugyanakkor több lehetőséggel is élhetnek, melyekkel akár azonnal csökkenthetik ingatlanuk fűtési célú energiafelhasználását.

• Az egyik legfontosabb a gázkészülékek megfelelő karbantartása és tisztítása, továbbá a fűtési rendszerek optimális beállítása. Egy hagyományos gázkazán hatásfoka is növelhető akár 10 százalékkal, ha az égőfejet rendszeresen tisztítják.
• Ha van központi termosztát, akkor annak a lakók életritmusához igazított beállításával sok energia megtakarítható. Napközben, az üres lakásban elegendő a 17 °C, és okos programozással a helyiségek felfűthetők, mire a család hazaérkezik. 1 fokkal alacsonyabb hőmérséklet mintegy 6 százalék energiamegtakarítást eredményezhet a fűtési időszakban.
• Központi fűtésnél érdemes ellenőrizni a vizes körökben a megfelelő víznyomást, a radiátorok csepegését, és tízévenként érdemes átmosatni a fűtési rendszert, eltávolítani a lerakódásokat.

Megtakarítás hőszigeteléssel? Így ne fizessünk rá!

Fontos dolgok, melyek nélkül borítékolható a plusz költség

• A homlokzati hőszigetelés előtt  ajánlott a komplett homlokzati nyílászárócserét elvégezni toktoldókkal és kiegészítőkkel, hogy a szerkezet hőhídmentes legyen.
• Ha a nyílászárókat már korábban cseréltük, a párkányok, sőt, a redőnyök szúnyoghálók cseréje se maradjon el.
• Gyakran kell bontani az ereszdobozolást, bádogozást, csatlakozó tetőfelületeket. Ezek jelentősen emelhetik a költségeket, mert külön munkát jelentenek, nem a hőszigetelést végzők készítik el.
• A lábazati hőszigetelés ára sokszorosa lesz a homlokzati hőszigetelésének, ezzel számoljunk.
• A homlokzati hőszigetelésnél a pont-perem módszeres ragasztás a javasolt, mivel a pogácsás ragasztás esetén a hőszigetelés mögötti összefüggő légréteg közömbösíti a hőszigetelő hatást és nedvesedési problémákat is okoz. A pont-perem módszerhez a gyári adatokhoz képest 1.5-2x annyi ragasztó szükséges.
• Ha a fal alatt nincs vízszigetelés, szigorúan tilos bármilyen homlokzati hőszigetelés, mert a talajnedvesség a hőszigetelés után megjelenik még akkor is, ha száraz az épület. Nem segít a páraáteresztő szigetelés sem, azaz kőzetgyapot sem rakható fel nem vizszigetelt falra.
• Ha a homlokzati és lábazati hőszigetelés nem hőhídmentes, nem alkot folytonos termikus burkot, akkor penészedni fog a padló-fal, fal-födém csatlakozás vagy a nyílászáróknál az áthidalóknál, káváknál. Nem a "műanyagba csomagolás" okozza a penészedést, hanem a helytelen és nem összefüggő hőszigetelés.

Forrás: Daikin, Komkel