A 2021. január 1-je után új építésű lakóépületek esetén előírt közel nulla energiafelhasználás eléréséhez a hőszigetelési vastagságoknak elkerülhetetlenül növekednie kell. Ez tény és szakemberek évek óta figyelmeztetnek a közeledő változásra. Tévedés viszont, hogy ez csak az építési költségek komoly emelkedésével lehetséges.
Sokakban még ma is él a tévhit, hogy a 2021. január 1-je után az új épületek esetén előírt közel nulla energiaigény miatt megéri még idén befejezni az épületet, mert jövőre már sokba fog kerülni. Ez azonban a helyzet nagyon erős leegyszerűsítése. A kívánt eredményhez sokkal inkább a különféle szerkezetek energetikai finomhangolásával juthatunk el. Ettől függetlenül, most vegyük górcső alá a hőszigetelést, sőt forintosítsunk is a BACHL hőszigeteléseivel.
Mielőtt részletesen válaszolunk a jogos kérdésre, nevezetesen mennyivel is kerülhet többe egy építkezés jövőre, nézzünk kicsit a kérdés mögé.

A helyzet valójában az, hogy a közel nulla energiaigényű épületet minőségi építőanyagokkal és szerkezetekkel, szakszerű kivitelezéssel lehet csak elérni. Helyesen kiválasztott nyílászárók, jól kialakított gépészet is kell az elvárt eredmény eléréséhez, de persze a leginkább kézenfekvő a hőszigetelés vastagságának, minőségének változtatása. Mindezzel azonban nem csupán az előírásoknak tudunk megfelelni, hanem az életminőséget is javíthatjuk, a lakóklímát tehetjük kellemesebbé, a fűtés/hűtésszámla összegét is jelentősen mérsékelhetjük – ami már anyagi természetű vetület - és nem utolsó sorban jót tehetünk a környezetünkkel is. Hasonlóan az európai átlaghoz a magyarországi CO2-kibocsátás 30-40 százalékát ugyanis továbbra is épületeink hűtésére és fűtésére fordított energiapazarlás okozza.

Emellett a válasz a feltett kérdésre: ha csak a hőszigetelések megfelelő megválasztásával igyekszünk megfelelni az előírásoknak, és cserébe a többi szerkezeti anyagnak sem a legrosszabbat választjuk, a költségnövekmény elenyésző összeg lesz. De nézzük a számokat!
Vastagabb hőszigetelést! De mennyivel?
Abban az esetben, ha csak a hőszigetelés fokozásával szeretnénk a rendeletnek megfelelni és polisztirol hőszigetelő anyag mellett döntünk, a jelenleg járatosnál átlagosan kb. 30 százalékkal szükséges a vastagságon növelni.
Vegyünk példaként egy 120 m2 alapterületű, földszintes, nyeregtetős, egyszerű épületet és nézzük meg, hova milyen vastagságú anyagot érdemes beépíteni. A kiadások növekményét szinte kizárólag a hőszigetelések vastagságának változása teszi ki, hiszen a munkadíjak, állványozási költségek, kiegészítők árai önmagában a táblák vastagságának növekedésével nem változnak.
- Homlokzati fal estén egy 30 cm vastag modern vázkerámia téglára az eddigiekben jellemző 10 cm – es Nikecell helyett 16 cm szükséges. A 6 cm különbség költsége a teljes homlokzatfelület esetében 210.000 Ft.
- A lábazati fal kapcsán (25 cm vastag vasbeton lábazatnál) a zártcellás BACHL polisztirol hőszigetelésből hasonlóan 6 cm-rel vastagabb ajánlott, amely a teljes lábazat felületen 135.000 Ft többlettel jár.
- Talajjal érintkező padlónál, a növekmény szintén 6 cm (BACHL expandált polisztirol), amely 175.000 Ft többlet költséget jelent.
- Földszintes épület lévén a padlásfödémen vízszintesen fektetett Nikecell vagy kőzetgyapot hőszigetelés vastagságát 24 cm-ről 31 cm-re szükséges növelni, mely 140.000 Ft-tal emeli meg a bekerülési összeget.
- Homlokzati hőszigetelés kapcsán egyedül a dübelek ára növekszik a méretváltozás miatt, amely azonban hozzávetőlegesen 30.000 Ft többletköltséget jelenthet.
Az árak bruttóban értendők, és az építőanyag kereskedésekben elérhetők, de terméktípusonként és gyártónként eltérőek lehetnek. Fontos megjegyezni, hogy egy-két kivételtől eltekintve a rendelet követelményei új építésű épületekre vonatkoznak.

A szigorúbb hőtechnikai szint teljesítéséhez szükséges hőszigetelési vastagságok többletköltsége tehát bruttó 650.000 Ft. Figyelembe véve a jelenlegi új építésű ingatlanokra jellemző négyzetméter árakat, ez önálló családiház esetén 5.500 Ft-tal emeli meg a négyzetméter árakat, amely a jellemző 500-750.000 Ft/m2 áraknál kevésbé jelentős, 0,75-1,5 százalékos plusz kiadással jár.