A rezsiárak növekedésével ugrásszerűen megnőtt azoknak a száma, akik költséghatékonyabb, fenntarthatóbb és egyszersmind korszerűbb energetikai megoldásokat keresnek. A szolárenergia iránti érdeklődés több mint duplájára nőtt az utóbbi hetekben mind lakossági, mind pedig a vállalati szektorban. Az alábbi cikkünkben összeszedtük a napelemes rendszerekről szóló leggyakoribb tévhiteket, amelyhez szakértői segítséget nyújtott Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke.
1. Milyen hatósági engedélyeknek kell utánajárni a telepítés előtt?
A napelemes rendszer telepítéséhez nincs szükség külön építési engedélyre, csupán áramszolgáltatói engedély szükséges hozzá. Fontos azonban tájékozódni az önkormányzat által meghatározott helyi építési szabályzatok és műemlékvédelmi előírások felől, melyek esetleg korlátozhatják vagy akár tilthatják is a napelemes rendszer létesítését, hiszen az módosítja az épület megjelenését.
2. Milyen típusú tetőre, tetőszerkezetre lehet tenni napelemet?
Napelemet ma már gyakorlatilag bárhová tehetünk, ahová süt a nap. Ezt az állítást Kiss Ernő is megerősíti. „A legkülönbözőbb típusú tetőszerkezetekre telepíthető napelem legyen szó ferdetetőről, lapostetőről, ívelt tetőről vagy akár üvegtetőről. Sokan kocsibejáróra, épületek homlokzatára kérik, sőt szabadföldre is. Medencefedésnek is alkalmazhatjuk például uszoda tetejére.” A szakértő szerint van azonban egy fontos szempont, amit mérlegelni kell: bármilyen tetőhéjazatra lehet tenni napelemet, egyedüli kitétel, hogy a tető alkalmas legyen arra, hogy elbírja a napelemek súlyát, ami igen csekély, négyzetméterenként 18-20 kg tartószerkezettel együtt. A leggyakoribb akadály, ha omladozó, öreg tetőszerkezetre szeretne valaki napelemet. Célszerű tehát olyan tetőszerkezetre, tetőhéjazatra felhelyezni, amely a napelemek várható élettartamát ki fogja bírni. Ha időközben mégis hozzá kell nyúlni a tetőhöz, a napelemek le- és felhelyezésének költségével ugyancsak számolni kell.
3. Mi a napelem átlagos élettartama?
A napelemek élettartama körülbelül 30-40 év. Időközben előfordulhat, hogy cserélni kell egy-egy meghibásodott napelemet vagy az invertert, de ez 10-20 évnyi működés után merülhet fel. A rendszer esetleges frissítésével, felújításával érdemes számolni, főleg annak tudatában, hogy a szolárrendszer mögötti technológia is folyamatosan fejlődik, pár év alatt is rohamosan növekszik a teljesítményük. Kiss Ernő kiemelte, hogy öt évvel ezelőtt még a 230-250 wattos napelemek voltak a jellemzőek, ma már a 400-450 wattos teljesítményűek számítanak sztenderdnek.
4. Mi a teendő, ha befedi a hó vagy koszos lesz?
A megkérdezett szakértő szerint érdemes tudni, hogy a téli időszakban a napelem körülbelül az ötödét termeli, mint a legerősebb hónapban, ami rendszerint a májust jelenti. A leggyengébb hónapnak a január tekinthető, ilyenkor éri a legkevesebb sugárzási energia a napelemeket. A téli hónapokban a hó, az év többi időszakában pedig a kosz jelenthet problémát. A hó elfedi a napelemeket, így csökken a megtermelt energia mennyisége. Ha huzamosabb ideig rajta marad a napelemeken a hótömeg, azt érdemes lehúzni, de ha megfelelő a tető meredeksége magától is lecsúszik. A szakszerűen telepített napelemekről a koszt is lemossa az eső. Ehhez azonban tudni kell, hogy a napelemeket 10 fok feletti dőlésszögben helyezik fel a tetőre, ez az úgynevezett öntisztulás határa.