Az új lakóépületek használatbavételére vonatkozó energetikai előírások szerint a 300 négyzetméternél nem nagyobb lakóingatlanok esetében az épületek energiaszükségletét legalább 25%-os arányban megújuló energiaforrásból ajánlott biztosítani. A fűtési rendszer kiválasztásakor időnként méltatlanul háttérbe szorul a biomassza-tüzelés. Arra vállalkozunk most, hogy röviden és közérthetően bemutassuk a biomassza-tüzelőanyag lakossági felhasználásában rejlő lehetőségeket.
Ha megújuló energiáról beszélünk, a többség elsősorban a nap, a szél és a víz energiájának hasznosítására gondol. Az új energetikai követelményeknek megfelelő megújuló részarányba azonban több más energiaforrás beleszámíthat, köztük a biomassza.
Mi a biomassza és hogyan hasznosítható lakossági felhasználásban?
A biomassza tulajdonképpen biológiai úton létrejött szervesanyag-tömeget jelent, amely szilárd formában elsősorban tüzeléshez használható.
Figyelem! A biomassza-tüzelés az egyetlen olyan fűtési lehetőség, amely a működtetéséhez – a tüzelőanyag mellé – semmilyen egyéb energiát nem igényel.
A leggyakrabban tüzelt biomassza-fajták a tűzifa apríték, a forgács és a fűrészpor, a szalma, a fabrikett, illetve a fapellet. Ezeknél a tüzelőanyagoknál a nedvesség-tartalom és az előállítás, feldolgozás ideje fontos, a minőségre utaló jellemző. Ha nem megfelelő minőségű és nedvesség-tartalmú biomasszát használunk, akkor a fűtőberendezés teljesítménye és hatásfoka a névlegesnél alacsonyabb lesz, a káros anyag kibocsátás, a korom lerakódás és a hamuképződés pedig jelentősen növekszik.
Mekkora a megfelelő nedvességtartalom? A hasábfa csak akkor nevezhető tűzifának, ha annak nedvességtartalma nem haladja meg a 20%-ot. A sajtolással formázott brikett és a nagynyomáson préselt pellet viszont ennél lényegesen kisebb (5-10 %) nedvesség tartalommal rendelkezik.
A hatékony biomassza-fűtéshez a megfelelő tüzelőanyag kiválasztásán túl egyéb fontos tényezőket is figyelembe kell vennünk. Mert azzal, hogy feltöltöttük a tárolónkat a megfelelő minőségű biomassza tüzelőanyaggal, még nem feleltünk meg az új energetikai szabályoknak.
Szükségünk lesz egy speciális tüzelőberendezésre is, amely a helyiség légterétől függetlenül üzemel, vagyis az égéshez szükséges levegőt nem abból a helyiségből veszi el, ahol a berendezés található. Továbbá az épületben hőhíd-mentes szerkezeteket és légtömör beépítést kell megvalósítanunk.
Mit is jelent ez pontosabban?
Az épület szerkezete – a falak, a födém, a tető, az ablakok, az ajtók – hőt engednek át. Az energetikai szabályozás leírja, hogy mi az ideális. Talán nem is olyan nagy túlzás úgy fogalmazni, hogy a szakemberek szinte patikamérlegen számolják ki bonyolult számításokkal, hogy mely anyagok, technológiák és műszaki megoldások kombinációjával érhető el a használatbavételhez szükséges hő- és légtechnikai állapot.
Miért kell egyáltalán kémény egy épületbe? 
A modern, szigetelt épületek légtömör héjazata a kéményválasztást is befolyásolja 
Melyek a kémények kritikus pontjai és mit tehetünk a problémák megelőzéséért? 
Folytatás Facebook-kal
Folytatás Google-lal