A fűtési rendszer kialakításakor, felújításakor érdemes többféle alternatívában gondolkodni, sőt, több lábon állni. Fontos, hogy a fűtésre, sőt, a komplett gépészetre már a tervezés során prioritásként tekintsünk és elegendő forrást biztosítsunk, hiszen idővel ez nehezen vagy nehezebben módosítható, mint a falak színe vagy a burkolatok. A helytelenül választott és kivitelezett gépészet egyik kellemetlen következménye lehet az elégtelen lakóklíma. A fafűtés hagyománya az idők kezdetétől velünk van, ám a modern rendszereknek és technológiának köszönhetően manapság az egyik legkorszerűbbnek is mondható.
Így működik a faelgázosítás
A lényeg, hogy a fából kinyert éghető füstgázok még egyszer hasznosulnak. Mivel a füstgáz alap esetben nem képes felfelé távozni, a kémény huzata lefelé szívja a parázson, tűzön keresztül, ahol újra meggyullad, gyakran hatékonyabban, magasabb hőfokkal ég. A fagázok ily módon történő elégetése miatt a faelgázosítós kandallók, kazánok magasabb hatásfokkal működnek, hatásfokuk megközelíti vagy akár meg is haladja a 90%-ot, ezért a hagyományos fa tüzeléshez képest közel 50%-os fa megtakarítás érhető el.
Az alábbi videón látható, hogy a fa fentről lefele ég, ezért a folyamat lassabb, azaz ugyanakkora teljesítményhez kevesebb fát kell kivágni, a környezetvédelmi értékek kedvezőbbek. A jövőt tekintve tehát, ha nem szeretnénk duplán kandallót építtetni, a kéményre porszűrőt szereltetni, akkor érdemes a faelgázosítós fűtés mellett dönteni.
A kandalló esetében különleges látványt kínál a két tűztér, ahol az alsóban a láng, akár egy lángszóró, lefelé ég. Ha az egyéb előnyökön túl előnyben részesítjük az extravagáns megjelenést, válasszuk ezt a fajta fafűtes módszert.
A sima kandallók esetében egy égéstér van és az égéskor keletkező füstgáz hasznosulatlanul, energialeadás nélkül távozik a kéményen keresztül, ezáltal szennyezve a környezetünket. Ott a fa alulról fölfele ég és sok esetben gyorsan ellobban, ezért a faelgázosítóshoz képest az üzemeltetése jóval több fát igényel.
Miért vízteres és nem csak légfűtéses?
Mindkét rendszernek sorolhatjuk az előnyeit és a hátrányait, ám a vízteresnek, több az előnye, mint a hátránya. Igaz, hogy a légfűtéses kandallók – akár utólag is – egyszerűbben telepíthetőek, a működésükhöz pedig nem szükséges elektromos áram, azonban kevésbé komplexek. Mit jelent ez?
Egy éppen működő kandalló mellé húzódva megtapasztalhatjuk, hogy a sima légfűtéses berendezés mellett forróság van, míg tőle távolabb - rosszul szigetelt házak esetén - akár 10 °C-kal hűvösebb. Ezek a szerkezetek nem szabályozhatók és a hőt csak drága légtechnikai rendszerekkel lehet távolabbra juttatni. A meleget csak addig érezzük, amíg fűtünk, mert a hő nem tárolódik. Erre jelenthet megoldást egy cserépkályha, de az sem elég komplex: ugyan kellemesebb, elviselhetőbb meleg van a közelében, de nincs használati melegvíz.
A vízteres kandallók kezdeti beruházási költsége, helyigénye nagyobb, ám az ezzel járó előnyök kárpótolnak ezért. Működtetése minimális áramszükséglettel jár - egy szünetmentes tápegység áramszünet esetén is akár 1-2 napig biztositja a használatot -, valamint a megfelelő biztonsági kiegészítőkkel áramszünet esetén is biztonságos a működés.
Ezeket a rendszereket általában vagy új ház építésénél, vagy jelentősebb felújításoknál építik be. Létezik egyszerűbb, de kevésbé hatékony megoldás, illetve van a tartósabb, hatékonyabb, bár költségesebb alternatíva. Utóbbinál a kandallót a meglévő fűtési rendszerre kötik: radiátor, padlófűtés (padlófűtéssel hatékonyabb). Ebben az esetben szükséges egy puffertartály.
Amennyiben már nem megoldható vagy költséges a sima kandalló cseréje, fél megoldásként, de alkalmasint nagy segítségként a vízteres hődob is megoldást jelenthet.
Folytatás Facebook-kal
Folytatás Google-lal