Az idén a további stagnálás, legfeljebb kismértékű gyarapodás, jövőre azonban talán már jelentősebb növekedés várható a hitelpiacon, például a megjelenő banki kedvezmények hatására.
A válság hatásait mérséklendő, közvetlenül pedig a hitelterhek miatt bajba jutott lakosságot segítendő több intézkedést hozott a kormányzat 2009-ben. Mik is ezek az új „alapok”? Először is a törlesztési könnyítések. A kormány által indított szolidaritási intézkedéscsomag részeként a nehéz helyzetbe került lakáshitelesek - nem kizárólag a munkanélküliek - állami kezességvállalás mellett nyújtott áthidaló kölcsönt igényelhetnek az eredeti hitelt nyújtó banknál. Csakhogy ezt igen sok feltételhez kötötték, így nem egyértelmű az intézkedés hatása.
A szigorítás hiteleket is érintő része júliustól megszűntek a gyermekek után járó szocpol, illetve az állami kamat-támogatásos forinthitelek. Hivatalos összesítést ismét nincs, aki közzétett volna: a piaci szereplők 18-20%-ra „lőtték be” azok arányát, akik ezen támogatások valamelyikét igénybe vették. Talán, hogy a választások előtt valamit mégis felmutassanak, október elsejétől új támogatott forinthitel konstrukciót vezettek be a fiatalok, gyermekesek újépítésű lakások vásárlásának elősegítésére.
Módosították a pénzintézeti törvényt (nagy többséggel, tehát ritkaságszámba menő többpárti egyetértéssel), a cél „az egyoldali banki szerződésmódosítás széles körű lehetőségének megszüntetése” volt. Egyúttal létrejött egy banki magatartási kódex, amihez év végéig a teljes hitelvolumen 95%-át nyújtó pénzintézetek csatlakoztak. Szigorodott a devizahitelezés: korlátozták ki mekkora hitelt vehet fel, a bírálat során pedig szigorodtak a feltételek. Részben ezért, részben a devizahitelek drágulása következtében teret nyertek először az euró, majd a forint hitelek.
Szolid előrejelzések
Nincs egyetlen piaci résztvevő sem (a teljes építőipart is beleértve), aki idén drasztikus változásra számítana. Nagyjából 1-2%-os hitelpiaci növekedést prognosztizálnak, hogy majd ezt követően 2011-ben magasabb sebesség-fokozatra váltsanak. Az előbb említett törvények piaci hatásait mérsékli, hogy leginkább az ügyfelek érdekeit szolgálják, javítván biztonságérzetüket, nem a pénzintézetek hitelezési aktivitását. A 2008 végi sokk hatása egy darabig még szemmel látható marad: nem várható enyhülés a konzervatív hitelezési arányokban. Abban, hogy a fedezetként szolgáló ingatlan értékéhez mérten mennyi hitel adható, ugyanis jelentősen mérsékelték a bankok tavaly ősszel. Egy gyökeres fordulathoz általános gazdasági (ezen belül a kincstár helyzetének), illetve építőipari fellendülésre lenne szükség. Bizakodásra ad okot azonban hosszabb távon egy decemberben napvilágot látott összegzés, melyből kiderült, hogy nálunk a lakások 38%-a terhelt csupán jelzáloggal. S ez az arány jócskán kisebb a nyugati országok hasonló mutatójánál.
Pozícióharc
Teret nyerhet a hitelkiváltás azon ügyfeleknek, akik időben és rendszeresen törlesztik a hitelüket. Számukra a bankok különböző ajánlatokat dolgozhatnak ki, amellyel számukra kedvezőbb feltételű konstrukciókat érhetnek el. Ez a szolgáltatás egyben a banki verseny része is, az ügyfélcsábításé, mert a piacon meglévő lakáshitelek kezelésére kedvezőbb konstrukciókat kínálnak azoknak, akiket elég biztonságosnak ítélnek meg. Gátja azonban a terjedésének, hogy nem létezik úgynevezett „pozitív adóslista” a megbízható ügyfelek névsorával. És az sem javított a helyzeten, midőn a PSZÁF vizsgálata súlyos törvénytelenségeket tárt fel: több bank „felelőtlen működésével hozzájárult ahhoz, hogy egyes kiszolgáltatott emberek végül a lakásmaffia áldozataivá válhattak”. (Április közepén jár le a kormány még február végén hozott lakás-árverezési moratóriuma, akkor derülhet ki, mi is a valós helyzet ez ügyben.)
Folytatás facebook-kal
Folytatás Google-lal