Egy családi ház építésekor a vízszigetelésből származik a költségeknek nagyjából az 5%-a és a reklamációknak mintegy a 90%-a. Ezért is kormányrendelet mondja ki, hogy az építményt és a részeit védeni kell a víz, a nedvesség (talajvíz, talajnedvesség, talajpára, csapadékvíz, üzemi víz, pára, stb.) káros hatásaival szemben.
Az épületek vízzárása tehát kulcsfontosságú kérdés, hiszen a víz környezetünk törvényszerű velejárója, melyet távol kell tartani a szerkezetektől. Ahogyan a lakásban is megszereljük a csöpögő csapot, úgy az épület külső és belső felületein is meg kell szüntetnünk a szivárgást.
Hol kell alkalmaznunk vízszigetelést?
Vízszigetelésről több féle módon beszélhetünk:
- csak vízszigetelésként vízszigetelő réteg létrehozásánál,
- falban felszivárgó nedvesség megállítása kapcsán,
- lapostető vízszigetelése,
- valamint egy rendszer részeként csempe-és járólapragasztás során.
A legismertebb ezek közül a csempe- és járólapragasztás során megoldandó vízszigetelés, ahol a feladat a házon kívüli felületek, teraszok, erkélyek és a házon belüli vizes helyiségek, fürdőszobák és medencék esetén elérendő hosszútávú vízállóság.

A tartós csempe- és járólapragasztás ezeken a helyeken elképzelhetetlen profi vízszigetelés nélkül. Főleg nagy hőingadozásnak kitett teraszokon, erkélyeken és a fürdőszobákban hiába burkolunk drága, minőségi, csempével, vagy járólappal, minőségi flexibilis csempe- és járólapragasztóval, flexibilis tulajdonságú fugázóval, az eredmény megfelelő vízszigetelés hiányában néhány év múlva, várhatóan, kopogó lapok, szivárgó nedvesség, a penész megjelenése a terasszal érintkező falfelületeken.