Egy családi ház építésekor a vízszigetelésből származik a költségeknek nagyjából az 5%-a és a reklamációknak mintegy a 90%-a. Ezért is kormányrendelet mondja ki, hogy az építményt és a részeit védeni kell a víz, a nedvesség (talajvíz, talajnedvesség, talajpára, csapadékvíz, üzemi víz, pára, stb.) káros hatásaival szemben.
Az épületek vízzárása tehát kulcsfontosságú kérdés, hiszen a víz környezetünk törvényszerű velejárója, melyet távol kell tartani a szerkezetektől. Ahogyan a lakásban is megszereljük a csöpögő csapot, úgy az épület külső és belső felületein is meg kell szüntetnünk a szivárgást.
Hol kell alkalmaznunk vízszigetelést?
Vízszigetelésről több féle módon beszélhetünk:
- csak vízszigetelésként vízszigetelő réteg létrehozásánál,
- falban felszivárgó nedvesség megállítása kapcsán,
- lapostető vízszigetelése,
- valamint egy rendszer részeként csempe-és járólapragasztás során.
A legismertebb ezek közül a csempe- és járólapragasztás során megoldandó vízszigetelés, ahol a feladat a házon kívüli felületek, teraszok, erkélyek és a házon belüli vizes helyiségek, fürdőszobák és medencék esetén elérendő hosszútávú vízállóság.
A tartós csempe- és járólapragasztás ezeken a helyeken elképzelhetetlen profi vízszigetelés nélkül. Főleg nagy hőingadozásnak kitett teraszokon, erkélyeken és a fürdőszobákban hiába burkolunk drága, minőségi, csempével, vagy járólappal, minőségi flexibilis csempe- és járólapragasztóval, flexibilis tulajdonságú fugázóval, az eredmény megfelelő vízszigetelés hiányában néhány év múlva, várhatóan, kopogó lapok, szivárgó nedvesség, a penész megjelenése a terasszal érintkező falfelületeken.
Ez is érdekelhet
Általános tévhit, hogy egy gres lappal és cementes fugázóval szépen elkészített, jól kifugázott fürdőszobában a burkolat víz ellen szigetel! Tény, hogy valóban visszatartja a burkoló lap a vizet. Az, hogy mennyi vizet tart meg, az a csempe sűrűségével van szoros összefüggésben. Például a porcelán csempének sokkal nagyobb a sűrűsége, mint a mészkőnek. Ez azt jelenti, hogy a mészkőnek nagyobb a páratartalma és több vizet enged elszivárogni az aljzaton. A fugázó pedig látszólag egy merev anyag, amin megáll a víz. Azonban a cementes fugázók képesek átengedni a vizet.
Így házon belül is a penész megjelenése, a burkolat tönkremenetele, a vakolat lehullása, vagy akár a fűtésszámla növekedése is a nedves falak, padló miatt következhet be.
Mit érdemes tudni a megfelelő vízszigetelésről?
A vízszigeteléseket legkönnyebben az alapanyagaik alapján lehet csoportosítani. A bitumenes lemezszigetelés és a műanyag lemezszigetelés mellett könnyen és biztonságosan alkalmazható a cement alapú szigetelés, mely közkedvelt formája a vízszigetelésnek.
Az epoxik ugyan vízzárók, mivel nincsenek bennük kapillárisok. Jobbak, mint a cementes fugázók, azonban a vízszigetelésen nem segítenek! A valóban jól működő vízszigetelést nem a fugázóval és a burkolással oldjuk meg, hanem a leragasztott burkolat alatti kent vízszigeteléssel.
A cementkötésű vízszigetelő habarcsokat aszerint is csoportosíthatjuk, hogy azok egykomponensűek, vagy két komponensűek. A Sika kínálatában mind a két féle habarcs megtalálható.
Az egykomponensű vízszigetelő habarcsok közül a legkorszerűbbek 2 az 1-ben tulajdonsággal rendelkeznek, azaz vagy egyben rugalmas vízszigetelést és betonvédelmet nyújtanak, vagy vízszigetelő habarcsok és ragasztók egyben.
Tekintse meg az alábbi bemutató anyagokat:
Jó tanácsok építkezőknek-felújítóknak
Nagyobb felújításoknál, új épület létrehozása esetén érdemes a kivitelezéshez olyan kivitelezőt választanunk, aki szakképzett munkatársakkal és több éve készült, megtekinthető leellenőrízhető referenciákkal rendelkezik. Ez lehet, hogy többe kerül, de ne felejtsük el, hogy a nem megfelelő vízszigetelés a vízszigetelési költségek többszöröse is lehet!
Felvitel előtt az alapfelületet be kell nedvesíteni és magas nyomású vízsugárral vagy szemcsefúvással el kell távolítani a lyukakból az összes szennyező anyagot, mint például a cementiszapot, illetve a felületi szennyeződéseket.
Burkolat alatti vízszigetelésnél vízszigetelni kell azokat a részeket, ahol állandó vízterhelés, vagy rendszeresen fröccsenő víz éri a burkolatot.
Szigetelni kell ott is, ahol például egy mosási balesetből származóan kiömlik a víz és huzamosabb ideig tartó vízterhelés léphet fel. Tanácsos, a kádak, a zuhanyzók mögötti részek és környékük, továbbá a padló teljes egészében, valamint a fal padló feletti 20-50 cm magasságban történő vízszigetelése.
A vízszigeteléseknél minden esetben el kell érni az előírt rétegvastagságot. A fal és a padló csatlakozásoknál várhatóak a legnagyobb mozgások, itt szükség van hajlaterősítő szalag alkalmazására.