10 + 1 tipp otthonunk sikeres energetikai korszerűsítéséért

A környezettudatosság mellett az utóbbi időben a jelentősen növekvő energiaárak is mind inkább arra ösztönöznek minket, hogy belevágjunk otthonunk energetikai korszerűsítésébe. Ha okosan csináljuk, a szükséges energia akár 70-80 százalékát is megspórolhatjuk, ehhez azonban pontos tervezésre és a ház, lakás adottságaihoz igazított fejlesztésekre van szükség. Nagy Péter, a Budapesti és Pest megyei Mérnöki Kamara elnökségi tagja, épületenergetikus, auditor segítségével elmondjuk, hogy mire fókuszáljunk és milyen hibákat ne kövessünk el.

• 1. Energetikai korszerűsítés előtt energetikai felmérés!
• 2. Az épület állapotának meghatározása
• 3. Nyílászáró csere előtt tájékozódjunk a szükséges engedélyekről!
• 4. Haladjunk sorrendben: nyílászáró cserétől a napelem telepítésig
• 5. Ne csak a falakat szigeteljük!
• 6. Hőszigetelés vastagsága
• 7. Fűtés korszerűsítés
• 8. Hőszivattyú telepítés
• 9. Napkollektor és a napelemek méretezése
• 10. Pályázatok energetikai korszerűsítésre
• + 1. Áramfogyasztás optimalizálása

1. Energetikai korszerűsítés előtt energetikai felmérés!

Egy otthon energetikai korszerűsítése minden esetben egyedi, hiszen az, hogy milyen munkálatokra, technológiákra és anyagokra van szükség, számos tényezőtől függ a ház vagy lakás típusától, állapotától, méretétől és még egy sor tényezőtől függően. Tehát: ami a rokonunknak, barátunknak, szomszédunknak megfelelő volt, nem biztos, hogy nekünk is optimális lesz! A szakemberek által elkészített energetikai felmérés, vagyis energiamérleg és korszerűsítési terv csupán a töredékét jelenti a költségeknek, de jelentős összegeket spórolhat meg nekünk, mert megvéd a fölösleges beruházástól vagy az elsőre nem megfelelően elvégzett munkálatok dupla költségétől.

2. Az épület állapotának meghatározása

Mielőtt bármilyen munkálatot terveznénk, fel kell mérni az épület állapotát: lehet olyan műszaki probléma, amelyet előbb helyre kell hozni ahhoz, hogy nekiláthassunk az energetikai korszerűsítésnek. Például az elöregedett tetőszerkezet beszakadna a napkollektorok súlya alatt, a málló vakolat a szigetelés kivitelezését akadályozhatja meg, a talaj felőli vizesedés pedig a szigetelés után penészedést okozhat.

3. Nyílászáró csere előtt tájékozódjunk a szükséges engedélyekről!

Egy városrész területi, helyi védettsége, illetve ha az épület műemlék jellegű vagy műemlék, az számos korlátozást jelenthet, jellemzően nem lehet például megváltoztatni a külső homlokzatot. Ugyanakkor egy jó szakember azt is tudja, mit lehet a jogszabályokkal összhangban elvégezni: például ha a régi gerébtokos ablakok tokszerkezetét és a külső ablakszárnyakat a megfelelő módon felújítják, a belső szárnyakat pedig hőszigetelő üveggel ellátott újakra cserélik, a homlokzat látványának megőrzése mellett érhető el energiamegtakarítás.
Figyelem! A nyílászárók - ajtók, ablakok - szigetelésével jelentős összeg takarítható meg. Az ablakok megfelelő szigetelésével ez akár 15-20%-os fűtési energia megtakarítást is jelenthet.

A műemlékvédelmi hatóság hozzájárulására mellett szükség lehet továbbá területfoglalási, építési engedélyre, a helyi energiaszolgáltató vagy a kéményekért felelős hatóság beleegyezésére is, ezekről érdemes a helyben illetékes hatóságoknál előzetesen tájékozódni.

4. Haladjunk sorrendben: nyílászáró cserétől a napelem telepítésig

Rendkívül sok pluszköltségtől és extra munkától kímélhetjük meg magunkat, ha a munkálatokat a megfelelő sorrendben végeztetjük el. Először a hőszigetelést kell megcsinálni (kezdve a külső nyílászárókkal, folytatva a falak szigetelésével), majd a gépészeti korszerűsítést (pl. a fűtés modernizálását), és a végére kell hagyni a kisebb, kiegészítő munkálatokat, mint a megújuló energiára fókuszáló felújítást (pl. napelem telepítését).

5. Ne csak a falakat szigeteljük!

Az épület szigetelésekor ne csak a külső falakban gondolkodjunk, a pince és különösen a padlás felőli födémen keresztül gyakran több energia szökhet el, mint a falakon át.

6. Hőszigetelés vastagsága

A szigetelés vastagságát sem ötletszerűen kell eldönteni: ha túl vékony, hiába költöttünk pénzt, nem értük el a kellő hatékonyságot, míg ha túl vastag lett, a fölösleges többletköltség miatt sokkal később várható a megtérülés. Az optimális vastagság kiszámítása szakember feladata, aki figyelembe veszi például, hogy miből készült a fal (az egyes téglatípusok igénye is eltérő) vagy hogy milyen anyagú a szigetelés.

7. Fűtés korszerűsítés

A fűtés korszerűsítése evidensnek tűnik, ha a rendkívül rossz hatékonyságú konvektorok vannak a lakásban, de ne vessük el ezt a lépést akkor sem, ha már központi fűtésünk van: a régi kazánokhoz képest egy modern, kondenzációs típus önmagában akár 20 százalékos megtakarítást is eredményezhet.

8. Hőszivattyú telepítés

A növekvő gázárak miatt sokan gondolkodnak kiegészítő rendszerekben. Ezek közül az egyik leginkább alkalmazható a levegős hőszivattyú, amelynek a segítségével 70-80 fokos víz helyett már 50-55 fokos vízzel is lehet fűteni (ha az épület megfelelően hőszigetelt). Ezek telepítésekor érdemes hőtárolót is beépíteni (sőt, a hőtároló a vegyes tüzelésű kazánok esetében is okos fejlesztés), így a levegőből kinyert energiát nem kell azonnal elhasználnunk. Ne spóroljunk az olyan hasznos „kiegészítőkön”, mint az automata szabályozó, amely azonnal átáll gázüzemre, amint a kinti levegő hőmérséklete 5-7 fok alá csökken (ezalatt ugyanis a levegős hőszivattyú több villamosenergiát fogyaszt, mint amennyi hőenergiát megtermel).

9. Napkollektor és a napelemek méretezése

Sokan azt gondolják, hogy megoldják a fűtést tisztán napkollektorokkal vagy napelemekkel , ez azonban nem jó ötlet. A napkollektorral az éves használati melegvíz 65-70%-át elő lehet állítani, illetve használható a fűtés kiegészítéseként úgy, hogy pl. télen előmelegíti a fűtővizet, amivel 15-20 százalékkal csökken a fűtés energiaköltsége, de a teljes fűtési energia megtermelésére nem alkalmas. A túlméretezett napelemek pedig túlságosan nagy, ezért szinte soha meg nem térülő beruházást igényelnek: 1 kW energia megtermeléséhez szükséges napelem telepítési költsége 450-500 ezer forint, egy családi ház fűtéséhez pedig kb. 10 kW energiára van szükség, vagyis ha ezt csak napelemekkel szeretnénk megoldani, pusztán a napelemek és azok telepítése kerülne 5 millió forintba. A pluszban termelt és rendszerbe betáplált áramért pedig jelenleg is alig fizetnek a szolgáltatók, 2024-től viszont egyáltalán nem fognak.

10. Pályázatok energetikai korszerűsítésre

Várhatóan hamarosan ismét elérhetőek lesznek olyan EU-s pályázatok, amelyek az otthonok energetikai korszerűsítését támogatják. Ezeknek azonban számos feltételük van, például az energiamérleg elkészítése, ezért is érdemes szakemberhez fordulni, ha ilyesmiben gondolkodunk.

+ 1. Áramfogyasztás optimalizálása

Addig is, ameddig belevágunk a korszerűsítésbe, beruházást nem igénylő módokon is csökkenthetjük energiafelhasználásunkat. Akár évi több száz kWh villamosáramot is megtakaríthatunk, ha a sok áramot fogyasztó készülékeket, mint a vasaló, a hajszárító, az elektromos sütő, hűtő vagy a szárítógép korszerű, energiatakarékos modellekre cseréljük, és lehetőleg nem egyszerre üzemeltetjük őket.

Spórolhatunk azzal is, ha a töltőket nem hagyjuk folyamatosan a konnektorba dugva, és a tévét, számítógépet, játékkonzolt is teljesen áramtalanítjuk (pl. egy lekapcsolható elosztó segítségével), amikor nem használjuk. Csekély beruházás, de sokat jelenthet, ha mozgásérzékelőket szerelünk azokba a helyiségekbe, amelyekben gyakran felejtjük égve a villanyt, és az is, ha szakemberrel beszabályoztatjuk a radiátorainkat (így elkerülhető lesz, hogy egyes helyiségek radiátoraihoz kevesebb víz jusson el). További hasznos tippek itt: https://www.enhat.mekh.hu/tippek