Hirdetés

A pára és a hőszigetelés közötti összefüggések

Vajon kell-e félnünk a páralecsapódástól, ha polisztirol hőszigetelésünk van? Mi a teendőnk az épületben keletkező párával, illetve hogyan kerülhetjük el azt? Cikkünkben eloszlatjuk a pára körül keringő tévhiteket, és megoldást is keresünk a már kialakult helyzetre.

Gyakran úgy tűnhet, hogy a pára állandó vendégként van jelen otthonunkban. Fejenként 15 perc zuhanyzás, főzés, házimunka, a nedves ruhák rendszeres szárítása, mind-mind olyan tényezők, melyekkel számolnunk kell a vízgőz keletkezése kapcsán. Otthonunkban akár napi 7 liter pára is keletkezhet, ami igencsak számottevő. Az új építésű lakások esetében pedig még nagyobb mennyiségről beszélhetünk, hiszen a szerkezetekben jelentős nedvesség beköltözés után is maradhat.

7 liter pára/nap keletkezik naponta egy átlagos otthonban
7 liter pára/nap keletkezik naponta egy átlagos otthonban

Lélegzik a fal?

Felmerülhet hát a kérdés, hogy mi történik a sok párával, ami a hétköznapok során keletkezik, illetve mit tehetünk mi az elvezetés érdekében. A régi házakra jellemző, rosszul záródó nyílászárók akár 1 cm-es résein még szabadon tudott távozni a vízgőz. A foghíjas záródásnak köszönhetően óránként csaknem 20-szor cserélődött a levegő a helységben, ez azonban a precízen záródó ajtók és ablakok esetében már nincs így. De mit eredményezett mindez? Természetesen azt, hogy a lakótérből a meleg is kiszökött a réseken keresztül, az állandó levegőcsere pedig nem tartható állapot. Értelemszerű követelményünk a falakkal szemben hogy ne engedjenek át magukon levegőt, hiszen egyik fő feladatuk, hogy bent tartsák a hőt.

És itt következik a tévhit: ha nem az ajtón-ablakon, akkor biztosan a falakon át kell a vízgőznek, párának távoznia, ha pedig a falakat polisztirollal hőszigeteljük, akkor akadályozzuk ezt az előnyös folyamatot. Vizsgálatok igazolták azonban, hogy a falon keresztül a nedvességnnek csak 2-4%-a távozik, akkor is ha a falazat nincs szigetelve. Ez azt jelenti, hogy a falon távozó nedvesség mennyisége a felvitt hőszigetelés anyagától teljesen független!

A felvitt hőszigetelés anyaga nem befolyásolja a falon távozó nedvesség mennyiségét
A felvitt hőszigetelés anyaga nem befolyásolja a falon távozó nedvesség mennyiségét

Milyen módszereink maradnak tehát a pára csökkentésére? A hagyományos szellőztetés, vagy a mesterséges elszívás, amivel a nedvesség 96-98%-a gond nélkül elvezethető.

Segít a hőszigetelés!

Tévhit tehát, hogy a felvitt hőszigetelő anyagtól függ a bennmaradó pára mennyisége, hiszen az nagymértékben nem befolyásolja otthonunk levegőjének nedvességét. Van azonban valami, amin a megfelelő hőszigetelés segíthet ilyen helyzetben is, ez pedig a falakon lévő páralecsapódás.

A hőszigetelés hatására nagymértékben megnő a falak belső felületének hőmérséklete. Minél melegebb ezt a felület, annál több párát képes megtartani a levegő önmagában, ezzel pedig a falakon lévő páralecsapódás elkerülhető. Ha azonban nincs megfelelő hőszigetelésünk, akkor falaink felületi, valamint a belső levegő hőmérséklete között 7-8 °C-os különbség is lehet, ami egyenes út a páralecsapódáshoz, és így a kellemetlen penészedéshez is.

A nem megfelelő hőszigetelés egyenes út a páralecsapódáshoz és a penészképződéshez
A nem megfelelő hőszigetelés egyenes út a páralecsapódáshoz és a penészképződéshez

A tények tehát azt mutatják, hogy a lakótérben keletkezett pára döntő többségét modern ablakokba épített résszellőzőkkel, elszívókkal, vagy hagyományos szellőztetéssel tudjuk elvezetni, a külső falak hőszigetelése pedig segít megelőzni a lecsapódást. Megfelelő polisztirol hőszigeteléssel (EPS) a hőmérsékletkülönbség 2-3 °C-os szintre mérsékelhető. A hagyományos, fehér polisztirol táblák mellett egyre népszerűbbek az új generációs, grafitadalékos, szürke színű, polisztirollapok is, pl. a Bachl Exptrapor, melynek nagy előnye, hogy ugyanazzal a vastagsággal hatékonyabban szigetel.

További részletek: http://www.bachl.hu/termekek/bachl-nikecell-eps

 | 
Vásárlási listák
További vásárlási listák