A közös tulajdon esetén is igaz, hogy a tulajdonosokat a tulajdonukat képező dologgal kapcsolatban kötelezettségek is terhelik. A dolog fenntartásával járó és a dologgal kapcsolatos egyéb kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek mértékét is a tulajdoni hányad határozza meg.
Döntés
Közös tulajdon esetén kötelezettségek teljesítése tekintetében – akárcsak a jogok gyakorlásával kapcsolatban – elsősorban a tulajdonosok döntenek. A tulajdonostársak a rendes gazdálkodás körét meg nem haladó kiadások kérdésében – ha a törvény másként nem rendelkezik – szótöbbséggel határoznak; minden tulajdonostársnak tulajdoni hányada arányában van szavazati joga. Úgy vélem, hogy ezt az olvasók többsége is igazságosnak találja, hiszen nemcsak a jogosultságok mértéke, de a kötelezettségek mértéke is a tulajdonrész alapján kerül meghatározásra.
Előfordulhat, hogy a közös tulajdonú dolog állagának megóvásához gyors döntés szükséges, vagy valamely kérdésben nehéz közös döntésre jutni. A törvény úgy rendelkezik, hogy az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni; az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs viselni köteles. Közös tulajdon esetén, amennyiben lehetséges, a tulajdonostársakat ilyen kiadások előtt is értesíteni kell. Ilyenkor bár elmarad a döntést előkészítő közös megfontolás, a kötelezettség valamennyi tulajdonos tekintetében létrejön.
Vannak persze kiadások, amelyek indokoltságát és, mértékét nem a tulajdonosok határozzak meg. Gondoljunk a különböző adókra vagy a bírságokra, esetleges valamely hatóság által kötelezően elrendelt veszélyelhárítás költségeire.
Itt említeném meg, hogy a tulajdonjog védelmében bármelyik tulajdonostárs önállóan is felléphet.
Ha nincs egyetértés
A közös tulajdonnal kapcsolatos döntések alapja a többség – a törvény által meghatározott esetekben valamennyi tulajdonos – egyetértése. Ha a szótöbbséges határozat az okszerű gazdálkodást sérti, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, a kisebbség a határozatot a bíróságnál megtámadhatja. A megtámadás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.
Vita esetén a bíróság döntheti el, hogy valamely tervezett munkálat feltétlenül szükséges-e az állag megóvásához és fenntartásához.
Előfordulhat, hogy a törvény szótöbbséggel hozott határozatot kíván meg, és ilyen határozat nincs. Ebben az esetben a birtoklás, a használat vagy a hasznosítás kérdésében bármelyik tulajdonostárs kérelmére a bíróság határoz.
Egyhangú döntés
Amíg főszabály szerint közös tulajdon esetén a tulajdonostársak szótöbbséggel határoznak a jogok gyakorlása, kötelezettségek teljesítése körében felmerülő kérdésekben, a törvényben nevesített esetekben a tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges.
Ezek a következők:
- a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások,
- az egész dolog feletti tulajdonjog átruházása, az egész dolog haszonélvezetbe vagy használatba adása, biztosítékul lekötése vagy más módon való megterhelése.
Közös tulajdon esetén ez a szabály teljesen indokoltnak tűnik. Gondoljunk arra, hogy a tulajdonosok többsége úgy dönt (az előző példánál maradva), hogy egy emelettel megtoldja a közös tulajdont képező nyaralót. Ez már meghaladja a rendes gazdálkodást. A bővítés eredményeként megnő a közös tulajdonú ingatlan értéke, és az új tulajdoni hányadok meghatározása komoly vitához vezethet. Egy ilyen fontos kérdést nem szerencsés szótöbbséggel eldönteni, ehhez konszenzus kell.
Úgy gondolom, hogy a második pont nem igényel magyarázatot, hiszen a közös tulajdonú egész dolog feletti rendelkezés átruházása, végleges vagy tartós biztosítékba adása, vagy esetleges megterhelése, nem is történhet másként.
Folytatás Facebook-kal
Folytatás Google-lal