Földházak

Földházak a földréteggel fedett épületek, előnyeik közé tartozik az energiatakarékos a fenntartásuk, hogy belső klímájuk állandó, és beolvadnak a természetes környezetbe.

Az emberiség ősidők óta használt földréteggel fedett, védett hajlékokat, kezdve a barlangoktól az összetettebb, testre szabottabb konstrukciókig szinte minden földrészen. Az iparosodás során a földházak fokozatosan feledésbe merültek: a fejlett országokban az 1970-es évek olajválsága és a „vissza a természethez” mozgalmak nyomán kezdtek újra megjelenni. A régebbi és a mai földházak között azonban óriási a különbség, ma már modern technológiák és anyagok felhasználásával készülnek, és a lakóterük egyáltalán nem sötét, hideg, nyirkos és rossz levegőjű, és nem okoz bezártságérzést (klausztrofóbiát) sem.

Peter Vetsch svájci építész földháza a svájci Dietikonban (erdhaus.ch)

Előnyök

A földházak főbb előnyei:

  • energiatakarékosabb a fenntartásuk, különösen passzív szoláris tervezést is alkalmazva,
  • a belső hőmérsékletük kevésbé változik, mint a hagyományos épületeké,
  • ellenállóbbak az időjárás viszontagságaival szemben és
  • beleolvadnak a természetes tájba.

A földházak fenntartása egyrészt azért energiatakarékosabb, mert a vastag földréteg jó hőszigetelő; másrészt a földhő felhasználható mind a fűtéshez (télen), mind hűtéshez (nyáron); harmadrészt azért, mert általában nem igényelnek külső karbantartást (festés, vakolás). A belső hőmérséklet állandóságához hozzájárul, hogy a föld hőmérséklete 3 méternél nagyobb mélységekben már gyakorlatilag napszaktól és évszaktól függetlenül állandó, és az adott terület éves átlaghőmérsékletével egyenlő. A lakótér feletti vastagabb földrétegnek hangszigetelő hatása is van.

Peter Vetsch svájci építész földháza a svájci Dietikonban (erdhaus.ch)

Hátrányai

A földházaknál – elsősorban nem körültekintő tervezés, kivitelezés esetén – problémákat okozhat

  • a nedvesség lecsapódása a lakótérben,
  • a vízszivárgás, valamint
  • a lakótér rossz akusztikája és
  • a gyengébb levegőminőség.

A nedvesség belső lecsapódásával végső soron a nélkülözhetetlen vízszigetelő réteg miatt kell számolni: ugyanis a fedő földréteg nem akadályozza meg a csapadékvizek leszivárgását.
A belső vízszivárgást pedig rendszerint a vízszigetelő réteg nem megfelelően kialakított csatlakozásai, áttörései okozhatják (például a különböző funkciójú csöveknél).
A lakótér akusztikája a belső tér megfelelő kialakításával javítható, a levegő minősége pedig szellőzéssel.

Típusai

A földházakat kialakításuk módja alapján három csoportba sorolhatjuk:

  • földréteggel fedett házak,
  • hegy vagy domb oldalában kialakított földházak, valamint
  • a föld alatt kialakított házak.

A földréteggel fedett házakat teljesen vagy részlegesen a föld szintje felett alakítják ki, egy vagy több külső fallal rendelkeznek, és részben vagy teljesen földréteggel fedett tető fedi. Mivel az ilyen épületek a talaj szintje felett helyezkednek el, ezért a nedvességgel kapcsolatos problémák sem okoznak annyi gondot.
A hegy vagy domb oldalában kialakított földházak fő jellemzője, hogy rendszerint csak egy oldaluk néz a külvilág felé, ezért ennek célszerű tájolása az északi féltekén a déli, a déli féltekén pedig az északi irány.
A teljesen föld alatt elhelyezkedő földházak esetén egy adott területről kitermelik a földet, majd ott kialakítják magát a házat, végül a kitermelt földdel befedik azt. Az ilyen típusú földházaknak nem kötött a tájolása, középen egy nyitott udvarral rendelkeznek, ahonnan a helyiségek a fényt és a levegőt kapják (ezért átrium elrendezésű földházaknak is nevezik azokat).

   Átriumos ősi földházak a tunéziai Matmatában, ahol a Csillagok háborúja című film jeleneteit is forgatták

Elhelyezés

Földházak építése előtt nagyon lényeges a helyszín alapos felmérése, mivel annak vonatkozásai külön-külön és együttesen is sokban befolyásolják az építeni kívánt ház jellegzetességeit.
A szűkebb környezet legfontosabb tényezői:

  • a terület topográfiája (domborzata),
  • helyi klímája,
  • a növénytakaró jellege és
  • a talaj(ok) típusai.

A terület topográfiája meghatározza, milyen típusú földházat építhetünk: például sík területen a föld alatt kialakított földházak építése célszerű, ugyanakkor például egy északra néző hegyoldalba épített földház esetén kevesebb beeső napsugárzással kell számolni.
Az adott terület klímája – amely lehet: hideg, mérsékelt, meleg, valamint száraz vagy nedves – szintén erősen befolyásolja, hogy a földházak tervezésekor milyen szempontokat kell nagyobb súllyal figyelembe venni, például a hűtés, fűtés, nedvesedés kapcsán, hogy a lakótér klímája optimális legyen.
A növényzet szerepe a védő földrétegen kettős: egyrészt védi azt az eróziótól, másrészt pedig a gyökerek által felszívott víz révén csökkenti annak nedvességtartalmát. A földház körüli fák valamekkora védelmet nyújthatnak az erős szelek ellen, viszont a beeső napsugárzás mértékét is csökkenthetik.
A talaj típusa annak a vízzel szembeni viselkedése (vízelnyelés, vízáteresztés), valamint a teherbíró és hőtároló képessége miatt fontos. A vízelvezetés és teherbírás szempontjából megfelelőek a homokos, kavicsos talajok, illetve ezek keveréke, amelyek ugyanakkor olvadás és fagyás során sem változtatják nagyobb mértékben a térfogatukat. A homok és agyag párosítása nem ad egybefüggő, kompakt keveréket, ezért hajlamos az erózióra. Az agyagos talaj magában kevéssé hajlamos az erózióra, viszont elnyeli a nedvességet, és emiatt a fagyás-olvadás, valamint a hőmérséklet-változás (kiszáradás) a térfogatának változását okozza.
A talajvíz szintjére és ingadozásának mértékére szintén tekintettel kell lenni a tervezés során: a földházat célszerű a talajvíz szintje felett kialakítani.
A leendő lakóhely felmérése során fontos még figyelmet szentelni a szóban forgó területen a rákkeltőnek ismert radon (Rn) koncentrációjára. A radon gázhalmazállapotú anyag, amely a föld mélyében levő radioaktív anyagok egyik köztes bomlásterméke: koncentrációja egyes helyeken, Magyarországon például Mátraderecskén nagyobb mértékű lehet és rossz szellőzés esetén, ami a földházak esetleges velejárója a lakótérben is felhalmozódhat.

Peter Vetsch svájci építész földháza a svájci Dietikonban (erdhaus.ch)

Építés

A régebbi idők földházai kövek és fagerendák felhasználásával készültek, mint például Izlandon, esetleg a sziklába, mint például az Egyesült Államok délnyugati államainak egykori pueblo indián őslakói vagy félig a földbe vájták őket, mint például a honfoglalás és Árpád-kori őseink.

Az izlandi Keldurban épült földház (en.wikipedia.org)

A mai földházak főbb építési fázisai:

  • földmunkák,
  • az alapok, aljzat és a falak kialakítása,
  • a víz és elektromos vezetékezés kiépítése,
  • a födém kialakítása,
  • víz- és hőszigetelés,
  • a fedő földréteg kialakítása,
  • végezetül pedig a belső és a maradék külső munkák elvégzése.

A házak építése értelemszerűen viszonylag nagy földmunkával jár. Ha hegy- vagy domboldalban alakítjuk ki, akkor annak bizonyos mértékű lejtése felett lényeges a talaj/kőzet stabilitása is: a kivitelezéssel járó földmunkák miatt előfordulhat, hogy utólag külön meg kell erősíteni azt omlás vagy csuszamlás ellen.

Betonvasak - Peter Vetsch svájci építész épülő földháza a svájci Luterbachban (erdhaus.ch)

A mai földházak teherhordó szerkezetei főleg vasbetonból készülnek, mivel az megfelelő teherbíró képességgel rendelkezik, és könnyen elérhető, kezelhető; de használhatók téglák és beton falazóelemek is, bár ezek inkább a belső válaszfalak kialakításához. A talajjal érintkező fa és acél alkalmazása (a korhadás és korrózió miatt) fokozottabb körültekintést igényel.
A földházak esetén elengedhetetlen a körültekintően megtervezett és kivitelezett vízszigetelés, mivel ennek hiányosságai később elkerülhetetlenül kiütköznek. A vízszigetelő réteg(ek)et a teherhordó szerkezet külső részén kell kialakítani, célszerűen több rétegben. Az első réteg (például módosított bitumen) egyrészt tömíti a teherhordó szerkezet csatlakozásait, illetve az anyagában levő repedéseket, pórusokat; másrészt pedig esetlegesen megfelelő adhezív alapot biztosíthat a második réteg (például műanyag lemezek) számára.
Szintén ajánlott a vízszigetelő rétegre egy hőszigetelő réteget telepíteni (például poliuretánból), amelynek feladata kettős: egyrészt védi az előbbit a fagykároktól, másrészt pedig további hőszigetelést jelent a lakótérnek. Az anyagoknak ellenállónak kell lenniük az öregedéssel, valamint a gyökerek roncsoló hatásával, továbbá a rovarokkal és rágcsálókkal szemben.

Betonvasak - Peter Vetsch svájci építész épülő földháza a svájci Luterbachban (erdhaus.ch) A tökéletes vízszigetelés és a földházak viszonylagos zártsága nem megfelelő természetes szellőzés esetén a belső levegő minőségének romlását, valamint a légnedvesség belső kondenzációját okozhatja. Ezért esetenként a kellő mértékű légcserét mesterségesen kell megoldani, például talajba fektetett hőcserélővel: ez a kívülről beszívott levegőt egy, a talajba fektetett hőcserélőn vezeti át, így az átveszi annak hőmérsékletét – télen hűt, nyáron fűt. A föld szintje alatt kialakított földházaknál nagy mennyiségű csapadék lehullása esetén fennáll az elöntés veszélye, ezért az esővíz-elvezetésről megfelelő mértékű elvezetéséről szintén gondoskodni kell.

Luxusföldház

Korunk leghíresebb és talán legnagyobb földháza a Microsoft alapító-tulajdonos Bill Gates által építtetett luxusföldház Seattle közelében a Washington tónál (Washington állam, Egyesült Államok). A ház nyugati tájolású, integrált otthoni rendszerrel rendelkezik, amely természetesen Windows operációs rendszer alatt fut. A földház nagyobbik része a hegy gyomrába van építve, ezért sokkal kisebbnek és szerényebbnek tűnik, mint amilyen a valóságban: többek között 150 fős étkezővel, könyvtárral, kisebb színházzal, garázzsal és külön vendégházzal rendelkezik. A teljes alapterülete mintegy 2100 négyzetméter, a becsült értéke pedig ~150 millió USD (~33,1 milliárd forint).

Barlanglakás a francia Rocheménier-ben (en.wikipedia.org)

Átriumos ősi földházak a tunéziai Matmatában

Átriumos ősi földházak a tunéziai Matmatában

Átriumos ősi földházak a tunéziai Matmatában

Kapcsolódó cikkek

Fürdőszoba és otthoni wellness kiállítás: Budapest, január 17-19.

Ne csak a kádját töltse fel vízzel, hanem önmagát is ötletekkel! Új vagy régi, kicsi vagy nagy, költséghatékony vagy luxus – mindegy, mi mindent megmutatunk önnek. Több mint 100 márka és egyedi kedvezmények egy helyen!

Ez a passzívház kevesebb energiát használ, mint egy működő hajszárító

1300 watt. Mindössze ekkora áramfogyasztás szükséges ahhoz, hogy a Wisconsinban található, 200 négyzetméteres családi házban a farkasordító hideg ellenére is barátságos meleg fogadja a lakókat és vendégeiket.

Uniós ingyen hitel lakásfelújításhoz

Folyik az egyeztetés a Lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitelprogramról, melynek a teljes rendelkezésre álló keretösszege 105 milliárd forint.

A CSOK bővítésének következményei: telek és ingatlan ár növekedés

Cikkünkből megtudhatja, milyen mértékű ingatlan és telek ár változásra lehet számítani az ország egyes területein a nagy keresletnek köszönhetően.

Kicsi házak, nagyszerű megoldások

A következőkben bemutatott kisméretű lakóházak ugyan csekély négyzetméterrel bírnak, de annál több hasznos funkcióval rendelkeznek. Lássuk csak, mi mindenre képes egy ilyen miniotthon!

Anglikán templomból káprázatos lakóház

Fogadjunk, hogy egy templom lakóházzá alakítása kevés ember fejében fordult meg! Pedig arról már többször meggyőződhettünk, hogy a merész ötletek és azok megvalósítása, rendszerint különleges és egyedi végeredményt szül. Íme, egy remek példa.

Napelemes cserepek – Hazai körkép

A hazai fejlesztésű napelemes cserép gyártásának beindulása ezidáig még várat magára, azonban több hazai forgalmazó is foglalkozik tetőbe integrálható német gyártású napelemekkel.

Mit kell tudni a napelemekről?

A villamos energiára, az áramra fordított költség – rezsicsökkentés ide vagy oda – még mindig jelentős tétele egy háztartás havi költségvetésének. Környezetünkre a legkevésbé káros, ha az áramot a kimeríthetetlen napenergiából nyerjük napelemmel.

Pelletfűtés

A vizet nem kell kifizetni, csak a tiszta tüzelőt, ezért sokkal olcsóbb a pelletfűtés, mint például a fafűtés, mert a fában általában sok a nedvesség – mondta a kereskedő a vásárlónak, tömören összefoglalva a pellet lényegét.

Önnek ajánljuk