A megfelelő hőszigetelés a tetőtér-beépítés talán leginkább hangsúlyos eleme, hiszen a „padlást” eredetileg nem szobának tervezték, és a komfortérzetet a tető nem megfelelő szigetelése nagyban tudja csökkenteni. Mit ajánl a szakértő?
Családi házak esetében a lakótér bővítésére a leginkább kézenfekvő megoldás a tetőtér beépítése: így akár hetek alatt új szobát – vagy akár szobákat – alakíthatunk ki, ha bővül a család, ha a gyerkőc kinőtte a kuckóját, ha egy szeretett hobbi egyre több teret követel, vagy éppen home office munkavégzéshez szeretnénk kulturált körülményeket megteremteni.
A tetőtérbeépítés azzal jár együtt, hogy közvetlenül a tető alatt kap helyet egy új lakótér – ott, ahol többnyire meglehetősen mostohák a belső klímaviszonyok: nyáron a közvetlen napfény úgy felforrósítja a tetőt, hogy az befelé is szinte sugárzik, a fölfelé szálló meleg levegő pedig a tető felé „szökik el” télen. Nem megfelelő csapadékzárás esetén pedig - egy-egy vihar után - akár közvetlenül a nyakunkba is csöpöghet a víz.

Szigetelés bővítése befelé – a sima út
A hőszigetelés korszerűsítését a tetőn két oldalról végezheti el az építtető attól függően, hogy mennyi energiát és anyagi ráfordítást tud rászánni. A leggyakrabban a tetőtér beépítésekor a meglévő hőszigetelést bővítik befelé: ennek előnye, hogy nem jár komolyabb felfordulással, bontással, átmeneti tetőfóliával, és relatív kevesebbe is kerül.

A látszólagos egyszerűségnek azonban ára van: egyrészt a belső hőszigetelés nem tudja teljesen kizárni a hőhidakat; másrészt a hőszigetelés kiterjesztése a légtérből rabol el értékes centiket, s ezért fontos, hogy a lehető legvékonyabb, ámde hatékony hőszigetelést alkalmazzuk. A szakértő a szarufák alatti belső hőszigeteléshez egyértelműen a PIR (poliuretán) keményhab hőszigetelő táblákat ajánlja, ezekből ugyanis kisebb vastagság is elegendő a kívánt hőszigetelő hatáshoz, így a belteret nem csökkentik jelentősen. A táblákat könnyű alakíthatóságuk is vonzóvá teszi a lakást bővítők, felújítók számára.