Hirdetés

Passzívházak épületgépészeti megoldásai

A passzívházak alapötlete abból az elgondolásból ered, hogy a minimális – de nem nulla – fűtési hőenergiaigényt egy leegyszerűsített fűtőrendszer fedezi, amelynek kialakítása költségcsökkenéssel jár. Ez pedig részben biztosítja a jól szigetelt burok és a szellőztető rendszer többletköltségeit.

Ennek az egyszerű elvnek a következetes megvalósítása Nyugat-Európában az elmúlt 10 év során kiemelkedő fejlődéshez vezetett: mára már több, mint 32 ezer passzívház épült, amelyek között sok közintézmény is van. Az Európai Unió döntéshozói is belátták, hogy elérhető, és gazdaságosan megvalósítható cél olyan épületek kivitelezése, amelyek fenntartásakor alig kerül a légkörbe klímára kártékony anyag. Ezért döntésük értelmében 2020-tól az Unió tagállamaiban csak ilyen épületet szabad majd újonnan megépíteni.

A passzívházak minimális energiaigénye teszi lehetővé azt, hogy az épületet teljes egészében megújuló energiával láthassák el, amely a jövőben – a fosszilis energiahordozók rohamosan növekvő ára miatt – előbb utóbb nem lesz elkerülhető. A megcsappanó mennyiségű fosszilis energiaforrásokat legegyszerűbben megújuló energiákkal lehet jelenleg pótolni. A nukleáris energia jövője Csernobil és Fukusima óta erősen megkérdőjeleződött. A német szövetségi kormány például többi politikai párttal kivételes egyetértésben döntött úgy, hogy mihamarabb meg kell szabadulni a német nukleáris erőművektől, mert a belőlük származó kockázat nehezen kezelhető, amellyel a  német lakosság nem hajlandó tovább együtt élni.

Passzívház Budaörsön, tervező: Szekér László

A passzívházak gépészetei rendszereinek kialakításához a szokásostól eltérő gondolkodás szükséges: miközben egy hagyományos 150 m²-es családi ház fűtése 10-15 kW teljesítményű kazánt és minden szobában tekintélyes méretű fűtőtestet vagy padlófűtést igényel, addig ugyanez az épület passzívházként befűthető akár egy 1500 W-os hajszárítóval is. Fölösleges tehát százezreket költeni a bonyolult fűtőrendszerre és a hő elosztására, mivel ez sokkal egyszerűbben és olcsóbban is megoldható.

A passzívházakban továbbá az ablakok közelében nincs szükség fűtő felületekre. A kiváló szigetelésű háromrétegű üvegezéssel rendelkező ablakok belső felületei olyan melegek a legcsikorgatóbb téli hidegben is, hogy nem érzékelhető közelükben huzat vagy máskellemetlen érzet. Viszont a léghigiéniai és a hővédelmi szempontok miatt elengedhetetlen tartozék a szellőztető berendezés, amely visszanyeri a házból a kiengedett levegőből a hőenergiának a 80–90 százalékát. A légelosztó rendszer pedig felhasználható a még fennmaradt minimális fűtési hő elosztására is.

A gépészeti rendszerek kiválasztásában és tervezésében háttérbe szorul a fűtés, és nagy szerpet kap a szellőztetés kialakítása. A gépészet és az épület termikus burka szorosabb kölcsönhatásban vannak egymással, mint a hagyományos házak esetében. Ha nem kellő minőségű a tervezés vagy a kivitelezés, akkor a legkisebb baj az, ha a ház többet fogyaszt a tervezettnél. Kevésbé szerencsés esetben azonban nem lesz megfelelően befűthető, mivel csak alacsony fűtőteljesítményre mértezték a rendszert.

Passzívház Fótligeten, Tervező: Sigray Judit

A középületek esetén hasonló a helyzet: például egy ezer négyzetméter alapterületű óvoda kiválóan befűthető egy 10–12 kW teljesítményű falon függő kondenzációs gázkazánnal, viszont  kiemelkedően energiahatékony szellőztető berendezést igényel. A passzívházak esetén előtérbe kerül a melegvízellátás is: energiaigénye majdnem megegyezik a fűtésével. Olyan rendszerek szükségesek tehát, amelyek mindezeket az igényeket kielégítik: kicsik, egyszerűek, lehetőleg olcsók, de képesek fűteni, meleg vizet készíteni és szellőztetni, ezen felül lehetőleg megújuló energiákkal is kiegészíthetők.
A piacon ilyen rendszerek ma már nagy számban megtalálhatóak, de az optimális kiválasztásuk, méretezésük még a szakembereket is próbára teszi. A hagyományostól eltérő igények új fajta mérnöki gondolkodást tesznek szükségessé, amely jobban ügyel a részletekre.

 | 
Vásárlási listák
További vásárlási listák