Vajon mikor melyiket célszerű használni, illetve használható‑e mindkettő egy háztartási háztartási rendszerben? Az átlagember számára a kettő szinte ugyanaz, pedig működési elvüket és a kimeneti energia formát tekintve jelentősen különbözőek, bár a betáplált energiát valóban a napsugárzás biztosítja mindkét esetben.
A napelem és a napkollektor tábla egyes típusai formailag eléggé hasonlítanak egymásra, de nézzük az alapvető különbségeket.
Napelem
A napelemmel nyert energia, azon túl, hogy a legtisztább, közvetlenül a Nap fényéből nyerhető, és elektromos áram formájában szinte azonnal felhasználható, mozgó alkatrészt egyáltalán nem tartalmaz. A napelemek előállítása még mindig eléggé drága, de tekintve, hogy egyre energia‑hatékonyabb változatokat fejlesztenek, így mégis relatíve olcsóbbá válnak.
Itt is alapvetően két változat van, a sziget üzemű, és a hálózatra is tápláló rendszerek.
Sziget üzemű napelem
- Viszonylag ritkább, csak ott érdemes kialakítani távol az infrastruktúrától, ahol nincs kiépített elektromos hálózat, mondjuk egy nyaralóban, menedékházban, lakóhajón, stb.
- Ez esetben akkumulátor tárolja a keletkező többlet energiát, ami a zárt rendszeren belül, az adott lakóegységben kerül felhasználásra.
Hálózatra tápláló napelem
- Az ilyen rendszer, az úgymond pillanatnyilag felesleges fel nem használt energiát, tehát a keletkezett áramot egy megfelelő átalakító és számláló közbeiktatásával a közösségi elektromos hálózatra vezeti.
- Ilyenkor a kétirányú mérő biztosítja a kimenő és bemenő energia mennyiségi adatainak rögzítését.
A ki és betáplálás ciklikusan és egyben rugalmasan változik, leginkább a fényviszonyoknak megfelelően, hiszen a nappal termelt fölös betáplált áramot váltja az éjszakai, vagy borús időben nem termelő időszak, amikor a hálózatról kell azt felvenni. Ilyenkor a hálózatra táplált energia mennyiség jóváírásra kerül, mely jó esetben abszolút kiegyenlítődik. Még jobb esetben pénzt is kereshetünk a betáplált áram többlettel.
Napkollektor
Tömören szólva: a napkollektorok közvetlenül melegvízet állítanak elő, változatos formában, méretben és többféle anyagból is készülhetnek. A működési elvük azonban ugyanaz, felül áttlátszó fény és hőáteresztő üveglap vagy plasztik fólia, alatta vagy alul hővisszaverő fényés, esetleg fekete hőelnyelő réteget tartalmaz, a kettő között zárt lapban vagy csövekben a hőenergiát felvevő víz áramlik. A napkollektorokkal a hagyományos energiaigénynek úgy a 60%-át lehet fedezni, ezért fontos, hogy más szokásos energiatermelő berendezések is rendelkezésre álljanak.
A napkollektoros rendszereket leginkább lakóházak melegvízellátásának részleges biztosítására, télen pedig fűtésére is használják, a készenléti melegvíz mennyiség hőszigetelt tartályban tárolható. A kollektorok a víztartálynál alacsonyabban vannak elhelyezve és a bennük felmelegedett víz fölfelé áramlik, helyére hidegebb (nagyobb fajsúlyú) víz jut a tartályból. Ez a kicserélődés mindaddig folyik, amíg a tartályban és a kollektorokban levő víz homérséklete ki nem egyenlítődik.
Vízkivétel után a folyamat újra kezdődik. Szivattyúk beiktatásával más kombinált rendszerek is kialakíthatók
Folytatás Facebook-kal
Folytatás Google-lal