Milyen építőanyagot válasszunk?

Az építőipar praktikus újításai sokban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy leendő otthonunk minőségi lakókörnyezetet biztosítson számunkra, a bőség zavara ugyanakkor nehezíti lehetőségeink felmérését. Cikkünkben ezért bemutatjuk a legáltalánosabban használt építőanyagok jellemzőit, és azt, hogy milyen anyagokban érdemes gondolkodnunk, ha otthonunk építését tervezzük.

Változó igények, változó megoldások

Az utóbbi évtizedek során építési kultúránk jelentősen megváltozott. Napjainkra a gyakran fél méter vastagságú, egynemű anyagokból épített falakat felváltották a szereléssel építhető, réteges falszerkezetek, amelyeknek minden része más és más tulajdonsága miatt kerül be egy fal rétegrendjébe. A különféle építőanyagok számos tulajdonságaikban jelentősen eltérnek, és ez nem csak a hagyományos ár/érték arányt érinti: némelyek a párazárást, mások viszont éppen a páraáteresztést, a szellőzést biztosítják. Egy mai igényeket kielégítő épület megépítése így jóval összetettebb feladat, mint akár 20-30 évvel ezelőtt volt.

Ráadásul egy családi házat sosem kizárólag magunknak, hanem gyermekeinknek és unokáinknak is építünk. Figyelembe kell tehát venni az építőipari anyaghasználat átalakulását és a praktikus újításokat.

Egyszóval fontos szempont az, hogy milyen típusú építkezés mellett döntünk – cikkünkben a három legjellemzőbbet vesszük górcső alá –, s hogy milyen árkategóriában gondolkodunk. Leegyszerűsítve: ökölszabály, hogy az újabb fejlesztésű, jobb minőségű építőanyagokra, szigetelésre áldozott pénz a későbbi élettartamot növeli és a fenntartási, illetve karbantartási költségeket csökkenti.

Modern lakóház korszerű építőanyagokból
Modern lakóház korszerű építőanyagokból

Az építőanyagok felosztása

Építési termék, azaz építőanyag tulajdonképpen minden, amit egy épület teljes élettartamára (tehát állandó használatra) építünk be egy épületbe. Ezek tulajdonképpen az építkezés „alapkövei”.

Természetes és mesterséges

Az építőanyagokat sokféleképpen lehet csoportosítani: a leggyakrabban származtatási és felhasználási alapon tesszük ezt. Előbbi esetben természetes és mesterséges kategóriákra bontjuk az anyagokat: ha az anyag abban a formában kerül be egy épületbe, ahogyan az a természetben is megtalálható, akkor természetes, ha feldolgozott, vagy teljesen mesterségesen előállított formában építik be, akkor mesterséges anyagoknak nevezzük. A természetes anyagok zöme egyébként jellemzően az építkezéshez közel fellelhető anyagok – például nád, kő, vagy fa –, ezek általában a helyi népi építészet alapelemei is.

A fa, mint építőanyag
A fa, mint építőanyag

A mesterséges építőanyagok általában szintén természetes anyagok származékai, ugyanakkor végleges formájukat emberi beavatkozással érik el: ilyenek az égetett kerámia, a beton, vagy az acél. Ezeket az anyagokat jellemzően a természetes anyagok egyes tulajdonságainak feljavítása érdekében hozták létre, gyakran évezredek tapasztalatai alapján – az égetett kerámiát már az őskor óta ismerjük, ahogy a rómaiak óta használt betont is, s bár a technológia sokat finomodott az évezredek alatt, az előállítás logikája azóta sem változott. Az újabb, természetes alapanyagok felhasználásával létrehozott anyagokra jó példa a fabeton, amely a cement kötőanyag mellett faforgács adalékot is tartalmaz: lényegében gyenge minőségű hulladékfából állítanak elő remek formatartó, terhelhetőségű és időjárásálló anyagot.

Ezektől némileg külön csoportot alkotnak (bár szintén a mesterséges építőanyagok kategóriájába tartoznak) a laboratóriumi körülmények között, különböző vegyületekből előállított szerves műanyagok, amelyek egyre nagyobb szerephez jutnak az építkezések során kiváló formálhatóságuknak, víztaszításuknak és remek hőszigetelő képességüknek köszönhetően.

Gyakorlati szempontok

Egy másik logika szerint az építőanyagok feloszthatók tulajdonságaik alapján: teherbírási, használhatósági, tartóssági és esztétikai jellemzőik mentén. Ezt, és a származtatási alapú felosztást általában együttesen, egymást kiegészítve alkalmazzák.

példa előnyök hátrányok értéktartás
természetes fa, nád, kő helyben megtalálható, esztétikus, természetes kötött formák, korlátozott felhasználhatóság, állandó karbantartási igény pl. fánál kiemelkedő
mesterséges (természetes alapanyagú) kerámia, beton, fabeton, vasbeton… jól alakítható formák és tulajdonságok, széles választék lassú lebomlási folyamat, előállításuk magas környezeti terhelést jelent
mesterséges (laboratóriumi úton előállított) szerves műanyagok jól alakítható formák és tulajdonságok, jó szigetelő tulajdonságok lassú lebomlási folyamat, előállításuk magas környezeti terhelést jelent közepes

Mindez a gyakorlatban

Amikor házat szeretnénk építeni, igényeinkhez és anyagi lehetőségeinkhez mérten több építési mód közül dönthetünk, amelyekhez eltérő építőanyagokat kell választani annak érdekében, hogy az építéstechnikához leginkább illeszkedő, a lehető legjobb hatásfokú anyagok kerülhessenek épületünkbe.

A következőkben három jellemző építészeti megoldáson keresztül mutatjuk be, milyen alapvető szempontokat kell figyelembe vennünk a legfontosabb szerkezeti elemek építőanyagainak kiválasztásánál.

Könnyűszerkezetes megoldások

Számos dolog sarkallhat minket arra, hogy a könnyűszerkezetes, vagy előre gyártott „készházak” mellett döntsünk. Az ilyen épületek a manapság egyre nagyobb hangsúlyt kapó környezettudatos szemléletmód gyakorlati megvalósítása mellett a kivitelezés rövid határidejével és a relatíve alacsony áraikkal is kecsegtetnek. Mára számos megoldás közül választhatunk, az ilyen épületek építéstechnikája, ezáltal tartóssága és komfortja pedig rohamosan fejlődik, nem érdemes tehát eleve elvetnünk ezeket a megoldásokat.

Készház építése
Készház építése

Jól „zöldíthető” épületek

Az ilyen épületekhez jellemzően nagyon könnyen adaptálhatók a megújuló energiaforrásokat felhasználó rendszerek. Az építőanyagot jelentő panelek készülhetnek fából, fémből, de akár műanyagból is. Ezek az összetett rétegrendjüknek köszönhetően a legtöbbször rendelhetők olyan hőszigetelőréteggel is, amely a passzívházak felé támasztott hőtartási elvárásokat is teljesíti; hővisszanyerős szellőztetéssel és elektromos hűtő-fűtő rendszerrel együtt alkalmazva pedig valóban passzívházzá tehetők, így az építkezés csekély költsége mellett a ház későbbi fenntartása is kedvező feltételek mellett biztosítható.

Rendkívül költséghatékony

Egy könnyűszerkezetes ház építési ára jellemzően 180-350.000 forint/m2 között mozog, míg egy konténerháznál körülbelül 160-280.000 forint/m2 árral számolhatunk.

A fenti két kategórián belül már hazánkban is többféle megoldás létezik, ezek egységes jellemzője a könnyű telepíthetőség. Az alapozás általában nem tér el az ilyen épületeknél a hagyományos építkezéseken megszokottól, rendszerint sávalapra helyezett vasbeton alaplemezt alkalmaznak – ennek áráról a későbbiekben lesz szó –, bizonyos épülettípusoknál (mint például a konténerházak) azonban erre sincs szükség, pontalapozás is megfelelő alátámasztást ad a merev épülettestnek.

A falazat és a tető viszonyát, valamint a tetőszerkezetet általában a választott épületszerkezet-típus határozza meg. Arra érdemes odafigyelnünk, hogy telkünk klimatikus és domborzati viszonyaihoz keressük meg a legmegfelelőbb építéstechnikát.

Hagyományos technikával épült házak

A legtöbb ház Magyarországon ma is téglából épül. Számos kedvező tulajdonságának köszönhetően a mai napig ez a leginkább meghatározó építőanyag. Egy téglaház például lényegesen időtállóbb, mint a könnyűszerkezetes konstrukciók, emellett könnyen formálható, nem kötik a tervező kezét az előregyártott elemek korlátai, a gyártástechnológiai fejlesztéseknek köszönhetően pedig már lényegesen jobb energiahatékonysági tényezővel számolhatunk, mint a nem is olyan rég szinte egyeduralkodó tömör falazótégla esetében. Ha pedig egy régi házat szeretnénk bővíteni, a tégla lehet a logikus választás.

Kezdjük az alapoktól

Egy téglaépület talán legfontosabb eleme a megfelelő alapozás. A beton átlagára 15-20.000 forint/m3 körül mozog, ennek ára a beton összetételétől és sűrűségétől függ. Számos helyen szükséges vízzáró beton használata, ennek ára a sűrűsége miatt magasabb a lazább szerkezetűeknél. A betonacél méterenkénti ára 40 forinttól akár 1.000 forintig terjedhet, annak vastagságtól függően. Az alap elkészítése az építkezés kulcseleme, ennek megtervezésekor minden esetben egyeztessünk tervező mérnökkel.

A falazat is hozzáad a komfortérzethez

A téglafalak ma már jellemzően porotherm téglából épülnek, amelynek üreges kialakítása a levegő ilyen tulajdonságait kihasználva remek hőszigetelési paraméterekkel rendelkezik. A téglák ára legnagyobb mértékben egyébként azok méretétől és hőszigetelő képességétől függ, így a kis méretű falazótéglák már 120-180 forintos darabáron, a porotherm téglák 300-600 forintért kaphatók, míg a legújabb fejlesztésű téglák – amelyeknek üregeibe szigetelőanyag kerül – 1.100-1.400 forintos darabáron vásárolhatók meg. Mivel házunk építése során ez egy egyszeri beruházás, ugyanakkor az épületben tapasztalható komfortérzet, sőt a fűtésre fordított költség is döntően a falazat minőségétől függ, ezen nem érdemes spórolni.

A szigetelés immár nem csak lehetőség

A szabályozások szigorodásával épületünket már kötelező hőszigetelni, de az előírásoktól függetlenül is érdemes komoly hangsúlyt fektetnünk erre, hiszen az ingatlan értékét és fenntarthatóságát is nagymértékben növeli egy ilyen beruházás. A hőszigetelés kiválasztásánál minden esetben összefüggő rendszerben gondolkodjunk, mert így alakíthatunk ki hőhídmentes védelmet otthonunk számára. Az anyagválasztás során dönthetünk kőzet-, ásvány- vagy üveggyapot szigetelés mellett, ezek ára jellemzően 2-4.000 forint/m2 között van, a szigetelés típusától és vastagságától függően. Ezeknek az anyagoknak fontos előnye még a kiváló hangszigetelő tulajdonságuk is. Másik lehetőségünk a polisztirolhab szigetelő táblák használata, amely jobban ellenáll a víznek, mint a szálas szigetelések. Ezek vastagságtól és összetételtől függően 200-4.000 forintba kerülnek táblánként. Érdemes e téren figyelnünk az újdonságokra: ma már választhatunk grafit adalékú, valamint bevonattal ellátott szigetelőlemezt is, amelyekkel jelentősen javíthatjuk házunk hőtartását.

Szálas hőszigetelés
Szálas hőszigetelés

Ami a leginkább védi a házat – a tetőszerkezetek

A fa tetőszerkezetek egy családi ház esetén kivitelezéssel együtt másfél millió forint körüli ártól kezdődnek: egy-egy gerenda ára 3-15.000 forint között van, ugyanakkor számolnunk kell azzal is, hogy a tető fedőanyaga alá szarufát és párazáró fóliát is el kell helyezni.

Magastetők fedőanyagának megválasztásánál alapvetően három irány lehetséges. Dönthetünk betoncserepek mellett, amelyek jobban ellenállnak az időjárás viszontagságainak, emellett kevésbé törékenyek, mint a kerámiából készültek. A kerámia ugyanakkor, mivel természetes anyag, idővel sötétedik, így sokkal harmonikusabban illeszkedik az itthoni települési környezetbe, esztétikai értéke jóval magasabb a betonból készül cserépnél. A harmadik megoldás a lemezfedés, amely gyorsan telepíthető és nagyon alacsony tetőhajlásszög esetén is alkalmazható. A betoncserepek általában 180-1800 forintos áron érhetők el, áruk általában a kialakításuktól is függ, a tetőt záró kúpcserepek pedig természetesen lényegesen drágábbak az alapcserepeknél; a kerámiacserepek jellemzően 130-900 forint közötti áron érhetők el, míg a lemezfedés ára általában 2-5.000 forint/m2.

Aktívházak

A lakóházépítészet csúcsát jelenleg az aktívházak jelentik. Ezek nem egyszerűen a lehető leghatékonyabban használják fel az épület működtetéséhez felhasznált energiát, mint egy passzívház, de több energiát termelnek, mint amennyit felhasználnak, így fenntartásukra nem hogy költeni nem kell, de egyenesen pénzt is termelnek a tulajdonosnak – 2008. óta itthon is, ugyanis tíz éve a magyarországi áramszolgáltatók is kötelesek megvásárolni a lakosság által megtermelt és a rendszerükbe táplált áramot. Egy ilyen házra gyakran kerülnek a passzívházaknál megszokott méretűnél nagyobb nyílászárók, hiszen nem a fogyasztás minimalizálása, hanem a termeléssel való kiegyenlítése az elsődleges cél. Egy aktívház létrehozásához ugyanakkor számos, igen költséges rendszer felállítása szükséges, amelyek megtérülése itthon egyelőre nem bizonyított.

Aktívház
Aktívház

Rendszerben gondolkodni

Egy ilyen épület a felhasznált építőanyagokban természetesen a legmagasabbfokú hőtartási és hőátbocsátási kritériumoknak kell, hogy megfeleljen, a korábban ismertetett hőszigetelő és hűtő-fűtő rendszerek mellett azonban az épület részletmegoldásainak összehangolására és megújuló energiaforrások szinte kizárólagos használatára is szükség van. Ez geotermikus hűtő-fűtőrendszer, napelemek, vagy napkollektorok használatát, esetleg a szél vagy a víz energiáját felhasználó áramtermelő berendezések – gyakran együttes – alkalmazását jelenti. Mindemellett egy ilyen ház komoly épületautomatizálási rendszert is igényel, amely érzékelők segítségével vezérli a fűtés, a meleg víz, illetve a különböző eszközök áramfelhasználását, de még a redőnyöket is önállóan mozgatja a nap járásának megfelelően. Egy komplex automatizált vezérlő rendszer ára mintegy 400-500.000 forintról indul, egy napkollektor-szisztéma úgy másfél milliótól; egy szélturbina ára 300.000 forint körül mozog, míg egy geotermikus hőszivattyúrendszer minimális eszközigénye 400.000 forinttól érhető el. Ezek az árak azonban még nem tartalmazzák a kivitelezési árakat, ami különösen a hőszivattyú esetén jelentős.

Nehéz döntés

A fent taglalt építőanyagok és megoldások sora tehát remekül példázza, milyen sokféle lehetőség nyílt meg az építéstechnológia fejlődésével azok előtt, akik építkezni szeretnének – ugyanakkor azt is, hogy milyen alapos mérlegelés és komoly döntések elé is állítja a leendő építtetőket. Egyszerre olcsó, gyors és tartós megoldások nem léteznek, és az építtető könnyen ráfizethet – akár az építkezés elhúzódásával, akár a későbbi karbantartási költségek miatt pénzben –, ha nem a megfelelő szempontok szerint választja meg az építőanyagokat, de fontos ügyelni az épület értékállóságára is. Értelemszerűen egy könnyűszerkezetes ház, dacára a folyamatosan fejlődő technikai megoldásoknak és a világszerte tapasztalható elterjedésének, a közvélekedés szerint kevésbé tartós, és így presztízse is valamelyest alacsonyabb a hagyományos építőanyagok felhasználásával készült házakénál. Így érdemes a passzívházas megoldások felé elmozdulva a környezettudatos többletértéket hozzáadni.

További költségek

A fentiekben felsorolt költségek az építőanyagok árát takarják; azok beépítési költségeit nem, ráadásul mindehhez még természetesen hozzáadódnak azok a kiadások, amelyek minden esetben felbukkannak: különféle engedélyek összeadva komoly összegre rúghatnak, a tervezés pedig jellemzően – egy bizonyos minimális áron felül, ami tervezőirodánként változik – az építkezés összköltségének mintegy 5%-át jelenti.

Személyi kölcsön
Kapcsolódó cikkek

Építési hibák a falazásnál

A házépítés egyértelmű és lényegi eleme, legfontosabb fázisa a falazás, melynek esetleges hibái erősen kihatnak az elkészült épület sorsára, használhatóságára és tartósságára vonatkozólag. Tételezzük fel, illetve normális esetben a tervdokumentáció az elvártnak megfelelő, minden további a kivitelezésen múlik.

A szerethető beton

Az építészek és a design világa imádja, sokan mégis idegenkednek tőle, pedig a beton már régen nem az a durva és erőteljes, elvakolandó monstrum, ami régen volt. Sokan azért is szeretik, mert mind előállításával, mind pedig használatával környezetünket is kímélhetjük.

Rönkház, faház, gerendaház – Egyszerre modern és tradicionális

Sokan félnek fából építeni új otthonukat, vagy nyaralójukat, megalapozatlan tévhitek tömkelege terjeng ugyan is a fa- és rönkházakról. Pedig egy megfelelő módon kezelt fából emelt épület több generációnak adhat otthont. A könnyűszerkezetes házak, faházak száma növekszik az elmúlt évtizedekhez képest, igaz ez a gerendaházakra és rönkházakra is. Kialakulóban van egy új trend is Európában, ugyanis a faalapú lakóházaknak több előnye is mutatkozik a hagyományos épületekkel szemben.

Hogyan lehet életre szóló a tetőnk?

Épületünk stílusának, hangulatának meghatározó eleme a tető. Szinte végtelen lehetőség közül választhatunk a formák, a tetőhéjalást képező anyagok és a színek terén is. Az esztétika mellett azonban fontos szempont, hogy a számos igénybevétellel szemben is ellenálló legyen ez a meglehetősen összetett épületszerkezet.

Hőszigetelés mindenkinek: trendi lapostető – kockázatokkal

Szakemberek szerint az otthoni energiaveszteség legalább feléért nem a megfelelően hőszigetelt falak (30%-ban) és a tető felelős (20%-ban). Éppen ezért nem véletlen, hogy otthonunk hőszigetelésének tervezésekor ez a két terület kerül először fókuszba. Még alaposabb megfontolást igényel, ha a manapság egyre népszerűbb lapostető fedi a házat.

Ami nem elhanyagolható: a gépészeti rendszerek tűzvédelmi szigetelése

Az épületek homlokzati és magastető szigeteléseiről szerencsére már egyre több szó esik, van azonban egy ritkábban előkerülő téma: a különböző épületgépészeti elemek, vezetékek és fűtőberendezések hőszigetelése.

Falszigetelés saját kezűleg

A falazat nedvesedése, a talajból beszivárgó nedvesség sokak előtt ismert probléma. A védekezés nem halogatható sokáig, hiszen a falazat károsodása az épület szerkezetet sem kíméli. Megfelelő anyagok felhasználásával magunk is nekiláthatunk a kárelhárításnak.

5 gyakran ismételt kérdés a homlokzatszigetelésről és a válaszok

Minden szakmának megvannak az unalomig ismételt kérdései, amelyeket az érdeklődők újra és újra feltesznek. Most nézzük meg, melyek azok a kérdések, melyeket tisztázni érdemes a homlokzati hőszigetelések kérdésében?

Hőszigetelés télen-nyáron

Keveseknek jut eszébe a téli hideg elleni védekezés a nyári kánikulában, vagy az, mennyi pénzt költöttünk erre néhány hónapja. Pedig a modern polisztirol hőszigetelés minden évszakban szerepet játszik otthonunk kellemes légkörének kialakításában.

Önnek ajánljuk
Álmennyezet tudástár