A légkondicionáló berendezések ma már egyre több háztartásban váltak általánossá, az élhető belső hőmérsékletet biztosító klímák elterjedése nyilvánvaló összefüggésben áll a melegedő éghajlattal, az egyre forróbb nyarakkal. Cikkünkben szakértő segítségével vettünk számba olyan szempontokat, információkat, melyek segíthetik a felhasználókat abban, hogy klímaberendezésük a lehető legjobb hatásfokkal járuljon hozzá az otthoni komfortérzet javításához. Erre talán most, az önként vállalt, vagy kötelezően elrendelt karanténok idején még nagyobb lehet a fogadókészség. Mi az, amihez szakembert kell hívni, és mi az, amit magunk is el tudunk végezni? – ezekre a kérdésekre kerestünk válaszokat.
Melegszik a helyzet…
Az Országos Meteorológia Szolgálat adatai szerint 2019 középhőmérséklete országos átlagban 12,19 °C volt, ami a legmagasabb érték 1901 óta. 2018 után ismét megdőlt az éves átlaghőmérséklet rekordja, ugyanis 2018 volt az eddigi csúcstartó. Az első 10 legmelegebb év közül nyolc az ezredforduló utáni évek közül kerül ki. A tavalyi nyarunk rendkívül meleg volt, a 2. legforróbb 1901 óta. A nyári hónapok közül 2019 júniusa új rekordot hozott, 3,6 Celsius fokkal múlta felül a sokéves átlagot. Június 15-én és 16-án is megdőlt az országos napi maximumhőmérséklet rekordja.
Kovács Róbert Klímaváltozás – pánik és tagadás között című könyvéből kiderül, hogy az IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change, magyarul: Éghajlat-változási Kormányközi Testület) jelentése szerint „1880 – a rendszeres meteorológiai adatgyűjtés – óta 0,9 °C-kal lett melegebb a Föld átlaghőmérséklete, a szárazföldi és az óceáni felszínt is beleértve. (…) Különösen figyelemreméltó, hogy mindhárom legutóbbi évtized föld- felszíni átlaghőmérséklete meghaladta a megelőző összes évtizedét 1850 óta.”
Míg régebben a légkondicionáló berendezéseket szinte csak a mediterrán, vagy még forróbb égövek „kiváltságainak” tekintettük, ma már itt, a Kárpát-medencében is egyre általánosabbá vált a használata. Igaz ez a saját otthonainkra, munkahelyünkre, de amikor nyaraláskor keresünk szállást, jó eséllyel egyre többen állítjuk be a szűrőknél a légkondit. Mindez nem is csoda, hiszen az ember igyekszik alkalmazkodni a változó éghajlati viszonyokhoz.
Függetlenül attól, hogy a klímaváltozásban mekkora az emberi tevékenység szerepe, az biztos, hogy az éves átlaghőmérséklet folyamatosan emelkedik világszerte, a nyaraink ennek megfelelően egyre forróbbak.

Így hűtünk mi
A légkondicionáló berendezések legelterjedtebb otthoni változata az oldalfali klíma, amit valamelyik belső fal magasabb részére szerelnek fel. A beltéri egység tartalmaz mosható szűrőt vagy szűrőket, amelyek a nagyobb szennyeződések, jellemzően a szállópor ellen nyújtanak bizonyos védelmet. A pollenszűrők általában az alapszűrőnél kisebb felületet fednek le, ennek megfelelően ezzel arányos mértékben nyújtanak védelmet a pollenek ellen.
A lapunk által megkérdezett szakértő, aki két évtizede épít be, illetve tart karban klímaberendezéseket, azt tapasztalta, hogy az optimálisan használt (nagy melegben, napi 6-8 órát) beltéri egységek belső részében 2-3 év után megjelenik a penész. Ritkábban használt gépnél ez az idő akár 6-7 évre is kitolódhat, de az átlagosnál leterheltebb klímánál azonban akár 1 év után is megjelenhet a penész a ventilátor-lapáton.
Fontos hangsúlyozni, hogy a különböző klímafertőtlenítő anyagok úgy nem képesek hosszútávon kifejteni a hatásukat, hogy a szennyeződött, penészes alkatrészekre felvisszük, azok csak akkor nyújtanak védelmet, ha megelőzés céljából, előtte gondosan letisztított felületet kezelünk a tisztító anyagokkal. Ezt – akár szakértő távsegítségét igénybe véve – elvégezhetjük magunk is mechanikusan, megtámogatva az erre a célra alkalmas, olyan gőzfejlesztővel, amelynek kiváló a tisztító hatásfoka, ugyanakkor nem annyira erős, hogy deformálja az alkatrészeket.
Honnan tudjuk, hogy penészes a klímánk?
Az oldalfali klímák beltéri egységénél találunk egy alsó lapátot, amit kikapcsolt állapotában nagyon óvatosan, kb. egy centis résre ki kell hajtani, zseblámpával benézni. Ha látjuk a port a ventilátor-lapáton, akkor biztosak lehetünk benne, hogy vagy már meg is indult a penész képződése, vagy hamarosan meg fog indulni, mert ahol por és nedvesség egyszerre van jelent, ott a penész is megjelenik „menetrendszerűen”.
Mivel a penész szagát sem feltétlenül érezzük meg, a kialakulását lehetővé tevő porét pedig még annyira sem, ajánlatos időnként elvégezni ezt a vizuális ellenőrzést, hogy időben el tudjuk végezni, vagy végeztetni a szükséges tisztítást.
Ezeket a karbantartó tisztításokat gyakorlatilag „betanított munkásként” magunk is megcsinálhatjuk, azonban sok éves, illetve az átlagosnál gyakoribb használat esetén mindenképpen forduljunk szakemberhez, aki a berendezéseket szétszerelve, alkatrészenként és aprólékosan végzi el a klíma „nagytakarítását”.