A splitklímák szerelésénél sok hibalehetőség fordulhat elő, amitől a készülékek nem működnek megfelelően, vagy akár tönkre is mehetnek.
Szerelés a megfelelő helyre
A legelső hibát ott követik el a klímaszerelők, hogy rosszul választják ki a berendezés helyét. A készüléket mind akusztikai, mind üzemi, mind pedig karbantartási szempontból megfelelően kell telepíteni, a felszerelés helye ugyanis alapvetően befolyásolja a készülék működését.
Állandó és visszatérő probléma a splitklímák zaja. Ugyan osztott a rendszer és a szobában semmi sem hallható a készülék működéséből, de a kültéri egység monoton moraja zavarhatja a szomszédokat. A berendezés teljesítménye alapvetően meghatározza a zaj szintet, amit lehet ugyan rezgéscsillapítókkal mérsékelni, de nem a végtelenségig. Ezért úgy kell megválasztani a kültéri egység helyét, hogy annak működése lehetőleg a legkevesebb feltűnést okozza. Ehhez szükség van némi akusztikai ismeretre is, vagy legalábbis megfelelő szerelési tapasztalattal kell rendelkezni. Mert, ha egy olyan helyre történik a kültéri egység telepítése (például egy erkély felső sarkába), ahol az épületelemek „tölcsért” képeznek, akkor úgy fog működni, mint egy irányított hangsugárzó, a zaj az egész környéket beszórja. Aki a készülék közvetlen közelében van, észre sem veszi a működését, viszont pár méterrel arrébb, a következő faltörésnél a szomszédnak álmatlan éjszakákat okoz a klíma moraja.
A kültéri egység telepítésénél fontos, hogy a készülék szerelhető maradjon. Le kell tudnom venni a gép tetejét, hogy minden irányból tisztítható legyen. Gyakori hiba, hogy egészen magasra szerelik a kültéri egységet, szinte rá a mennyezeti részre, például egy erkélyen. Ha nem lehet a fedelet leemelni, akkor az elektronikai berendezésekhez sem férünk hozzá. Ugyanakkor a készülék hátulját sem szabad teljesen a falra tenni. A kültéri egység ventillátora onnan szívja azt a levegőt, amit azután elől kifúj. A kifújt levegőnek is szabadon kell távoznia, így elöl sem szabad, hogy takarásba kerüljön a berendezés. Gyakran látni olyan szerelést, ahol a kültéri egységet zárt „dobozban” helyezik el. Főleg üzletek kirakatának beugrójánál, az ajtók feletti kihasználatlan részt választják ki a meggondolatlan szerelők. Sőt, a készülék elé esővédő zsalut, vagy perforált lemezt is szerelnek, mert úgy jobban néz ki. Ilyen esetekben senki ne csodálkozzon azon, hogy a negyven fokos nyári meleg kellős közepén egyszerűen leáll a klíma, pusztán azért, mert rosszul választották meg a helyét, nem kap megfelelően levegőt. A mai modern készülékeket úgy tervezték, hogy mérje a külső hőmérsékletet is. Bizonyos hőmérsékleti viszonyok között működnek a klímaberendezések üzembiztosan, ha ezek nem adottak, a készülék egyszerűen letilt.
Kerüljük a huzatot!
Sokkal kritikusabb és sokkal nagyobb hibát véthetünk a beltéri egységek elhelyezésénél. Itt elsősorban a huzathatást kell figyelembe venni, amely a készülék méretétől függően is változhat. A legfontosabb, hogy a beltéri egységet úgy helyezzük el, hogy a kifújt levegő légáramába lehetőleg ne tartózkodhasson senki, kivéve akkor, ha ez egy műszaki helyiség (például szerverszoba), mert ott kifejezetten kívánatos a számítógépek légáramba kerülése. Ha már 1 m/s fölött van a légsebesség, az erőteljes huzat érzetét kelti, ezért a légáramot a fő tartózkodási térből (például egy íróasztal széke mellől) el kell terelnünk.
Ez is érdekelhet
Falba vésett csövek buktatói
A falban vezetett csövek esetén a szerelés már komolyabb fejtörést okoz, fontos szerepe van a megfelelő kiállásoknak. A beltéri egységben két csövön áramlik a hűtőközeg, egy csövön távozik a kondenzvíz a készülékből. Ezek a csővezetékek a készüléken belül rendkívül szűken foglalnak helyet, így nem mindegy a bekötési sorrend, a vízcső megy legbelül, és a baloldalon, csak így lehet ugyanis összekötni. Ha a csövek keresztezik egymást, akkor nem férnek el a dobozban, tehát a szerelőnek milliméter pontosan kell dolgoznia. Amikor feltesszük a beltéri készüléket, a falsíknak teljesen rá kell takarnia. Ha ez nem történik meg, akkor a szerelés csúnya lesz, nem fogadja el a megrendelő.
A falba vezetett csövek irányítása sem mindegy. Óriási hiba, ha a beltéri egységtől a kültéri felé emelkedik (akár 1%-ot is) a csővezeték. A kompresszorban ugyanis olaj is van, ami a hűtőközeggel együtt cirkulál. Amikor elindul az olaj a kültériből a beltéri felé, akkor folyadék halmazállapotú, még jól oldódik a hűtőközegben. A probléma ott keletkezik, amikor elpárolog a folyadék, az olaj ott marad, és a hűtőközeg gőzben ez már semmi esetre sem oldódik, így egyedül kell visszatérnie a kompresszorhoz. Ha nem úgy szerelik fel a csövet, hogy az olaj vissza tudjon folyni, akkor a cső előbb-utóbb telítődik, dugó képződik benne és a gőz visszalöki az olajat a beltéri egységbe. Ez egy jellemző szerelési hiba, amely a gép tönkremenetelét okozza.
Leggyakoribb hiba: peremezés
A split klímák meghibásodásának döntő többségét – 80%-át –, a csővégek helytelen peremezése okozza. Kulcskérdés a megfelelő szerszám használata, amely biztosítja a tömítettséghez szükséges peremprofilt. Ha rossz szerszámot választanak, ugyan lerövidül a munkaidő, de biztosan nem lesz megfelelő a szerelés, pár hónap után tönkremehet a készülék. A megfelelő csővágó használata, a vágási technika sem mindegy. Egy jó minőségű csővágó ötszöröse a silánynak, de a kifogásolható szerszámmal nem lehet jó munkát végezni.
Villanyvezetékek bekötése
A következő nagy probléma – a hibás esetek fennmaradó 20%-a –, a villamos vezetékek bekötése. Sem a kültéri, sem a beltéri egység nem táplálható „konnektorból”, mert nem ismerhetjük a lakás elektromos hálózatát. A szabvány szerint a rendszert csak villamos szakember szerelhetné, de az esetek többségében sem idő, sem pénz nem áll rendelkezésre, így a klímaszerelőnek rendelkeznie kell villanyszerelői alapokkal.
Összességében tehát a legfontosabb az, hogy minőségi szerszámokkal, az alapvető technológiai utasításokat betartva szereljék a split klímákat. Szervizes tapasztalatok azt mutatják, hogy a klímaszerelők többsége jó munkát végez, ám vannak, akiknek igencsak korrekcióra szorul a tudása.
Forrás: VGF