Sokak számára még mindig rengeteg kérdés merül fel a levegő-víz hőszivattyúkkal kapcsolatban, hiszen gyakran még mindig nem egyértelmű, hogy milyen előnyökkel jár egy ilyen készülék beszerelése.

Mi az a levegő-víz hőszivattyú?

A levegő-víz hőszivattyú takarékos, egyszerű fűtő-hűtő berendezés, mely a felvett elektromos energia akár négyszeresét is képes leadni hasznos hőenergiaként. A levegő-víz hőszivattyú komplett megoldást nyújt épületek fűtésére, hűtésére, továbbá használati melegvíz előállítására is, így nincs szükség külön gázkazán és külön klímaberendezés beépítésére. Nem csak új épületeknél használható, a meglévő gázkazános rendszerek is kiválthatók és korszerűsíthetők.

Kétféle kivitelben kaphatók, melyek közül mindegyiknek megvan a maga előnye, a megoldandó feladattól függően:

• monoblokkos rendszerű, amely egy kompakt, kültérben elhelyezhető egységet takar
• osztott (split) rendszerű, amely külön kül- és beltéri egységből áll, akár egy hagyományos monosplit klíma

Károsanyagkibocsátás nélkül, hatékonyan működnek a magyarországi időjárási viszonyok között, így nem igényelnek egyéb kiegészítő fűtési megoldást, a beépített elektromos fűtőpatronoknak köszönhetően pedig a hűtőkör esetleges sérülése, vagy meghibásodása esetén sem kell tartanunk a téli hideg okozta károktól a szakember kiérkezéséig.

A hőszivattyús rendszerek egyik legfontosabb mutatója a jóságfok, mely megmutatja, hogy egységnyi elektromos energia felhasználásával mennyi hasznos hőenergiát mozgathatunk a kültéri levegő és az épület fűtési/hűtési rendszere között.

Fűtési jóságfokra a COP, míg hűtési jóságfokra az EER érték utal, ám az új szabványoknak köszönhetően egyre népszerűbb az SCOP és SEER értékek használata is (szezonális jóságfok), mely a jóságfokot nem rögzített hőmérsékleti értékekre, hanem az adott régió átlagos hőmérsékleti viszonyaihoz mérten súlyozva adja meg, ezáltal közelebbi értéket kaphatunk az éves átlagos fogyasztásunkról, amennyiben ismerjük a várható éves hőszükségletünket.