A lakásállomány jelentős része 40 évnél régebben épült, így ezen lakások téglakéményeinél fokozottan fennáll a meghibásodás veszélye. A legnagyobb veszély a szén-monoxid visszaáramlása a lakótérbe, de számos egyéb problémát is okozhat egy elöregedett, kevésbé karbantartott kémény.
A kémények feladata a tüzelőberendezésekben keletkezett füstgázok kivezetése a szabadba. Régen többségében szilárd tüzelőanyaggal fűtöttek az emberek, amelyek füstjét egyrétegű, falazott kémények vezették el. Kéményeink jelentős része még ma is ilyen. Azonban az utóbbi időben számos új típusú tüzelőberendezés került forgalomba, ezeknek pedig már más típusú kéményekre van szükségük.
A falazott kémények általában egyidősek az épületekkel, mivel azonban ma már sok helyen gázzal fűtenek fontos átalakítani a kéményeket. Ha ez elmarad, akkor jelentősen megnő szén-monoxid-mérgezés valószínűsége, az pedig gyakran halálos kimenetelű lehet.
A másik baleseti forrás a kémények leomlása nagy szél esetén.
A különféle balesetek megelőzősét szolgálja a kéményseprők rendszeres kéményellenőrzése, a kémények javítása és átalakítása.
Kéményépítés
Téglából építik a falazott kéményeket együtt a falakkal. Az építőanyaga nagy szilárdságú, tömör, égetett, lehetőleg egész agyagtégla, amelyhez meszes-cementes, esetleg cementhabarcsot használnak. A légzárás érdekében a téglák közötti réseket gondosan kell kitölteni.
A kéményt érő hatások
- a füst és a levegő hőmérsékletének különbsége okozta hőingadozás,
- a füstgázból lecsapódó folyadékok okozta korrózió,
- az eltérő időjárási viszonyok hatása,
- a kéménytisztítás mechanikai hatásai,
- a gépkocsik okozta rezgések,
- szakszerűtlen épület-felújítás.
Laza téglák
A téglából épült hagyományos kéményekbe a hazai szabványok szerint nem szabad gázüzemű fűtőberendezést bekapcsolni. Ennek oka, hogy a földgáz és a fűtőolaj füstgázai körülbelül 10 százalék vízgőzt tartalmaznak, ez pedig a kémény hideg részein lecsapódik. A víz a füstben lévő kén-dioxiddal és szén-dioxiddal reakcióba lép, és kénsavat illetve szénsavat alkot, amely a habarccsal újabb vegyületet kalcium-szulfátot hoz létre. Ettől pedig a habarcs elmállik, meggyengül a kémény, viharos szélben pedig ledőlhet.
Elzáródás
Gyakori hiba még a kémény eldugulása, ezt az összegyűlt korom, kihullott tégla, habarcs- vagy vakolatdarabok okozzák. Ezek akár teljesen elzárhatják a kéményt, majd emiatt visszaáramolhat az égéstermék a lakóhelyiségbe. Ráadásul, ha ott nem megfelelő a szellőzés, akkor a tökéletlen égés miatt történhet meg a szén-monoxid-mérgezés.
Ez is érdekelhet
A kémény javítása
Ha csak a kémény sérült falát kell javítani, akkor az a kérdés, hol, milyen kár érte azt. Lehetséges, hogy elég újrafugázni, de az is lehet, le kell bontani a sérült részt, majd újra fölépíteni. Ha a belső szakaszok sérültek – bár ez ritkább eset –, jóval nehezebb a javítás.
Az igazi megoldás a kémény bélelése, ilyenkor béléscsövet helyeznek el benne. Ezután a kémény már használható lesz folyékony tüzelőanyaggal vagy gázzal üzemelő készülékek füstjének elvezetésére. Ez a megoldás akkor lehetséges, ha a kürtő keresztmetszete elég nagy. Hogy tartós legyen a megoldás, a bélés behelyezése előtt el kell végezni a kéményen a szükséges javításokat.
A béléscsövek lehetnek merevek vagy flexibilisek, ezeket elhúzott kéménykürtőkben használják.
A csövek anyaga lehet
- alumínium,
- rozsdamentes acél,
- műanyag vagy
- kerámia.
A legtartósabb megoldás a rozsdamentes acél vagy a kerámia, az alumínium kevésbé tartós. A műanyagot gázüzemű, kis hőmérsékletű és kondenzációs kazánok füstgázainak elvezetésére használják, rendkívül tartósak.
Dr. Berecz Tibor
Forrás: František Jirík: Kémények
Folytatás Facebook-kal
Folytatás Google-lal