Kéményválasztás okosan - jó kéménnyel bárki spórolhat a fűtésen

Jól hőszigetelt ház és tökéletes ablakok, vajon a kémény is megfelel ennek a légtömörségnek? Kandalló- és kéményválasztás. Ne a gombhoz a kabátot! Hogyan előzhető meg a kémény átázása?

 
Egy kilogramm fa elégésekor minimum 1, egy köbméter gáz elégésekor pedig kb. 1,5 liter víz képződik. A kéményszakértő szerint ez ellen úgy védekezhetünk, hogy a nedvességgel szemben ellenálló kerámia béléscsővel ellátott kéményt építünk be és a kéményben megjelenő kondenzátumot a csatornahálózaton keresztül vezetjük el. (Ez utóbbit természetesen ajánlatos a helyi vízművel egyeztetni.) Ügyeljünk arra, hogy tüzeléshez csak teljesen száraz fát használjunk, így minimalizálhatjuk a keletkező nedvesség mennyiségét!

A hagyományos kémények hátsó szellőzési csatornáin folyamatosan áramlik ki a levegő a kéményen keresztül, valahogy úgy, mintha bukóra nyitva hagynánk az ablakot. Az ilyen hagyományos kéményrendszernek ez az ún. hátsó kiszellőztetés az egyik alapvető működési jellegzetessége, hiszen a béléscsöve samottból készül. A samott egy tejfölszerű anyag, amit a gyártás során cső formájúvá préselnek, és végül kiégetnek. A kiégetés alatt zárványok, kis légpólusok képződhetnek a samottban, amitől a cső már nem lesz vízzáró, vízhatlan. A kéményben esetlegesen megjelenő víz (pl.: ami a kandallóban történő nedves fa elégetése során keletkezik) átszivároghat a béléscsövön, ezért kell a kémény köpenyszerkezetében hátsó szellőzési csatornákat kialakítani, hogy a nedvességet ki lehessen szellőztetni a szabadba (nehogy pl. a fal vagy a padló átvegye ezt a nedvességet és további problémákat okozzon az épületben). A hátsó szellőzési csatornán folyamatosan kiáramló levegő állandó légmozgást idéz elő, de ez egyetlen energiahatékonyságra törekvő épületben sem engedhető meg!

A modern kémények (Pl. Schiedel Absolut) nem igényelnek kiszellőztetést, a lakótér levegőjétől függetlenül, zárt rendszerben működnek, ezért akár fokozott hőszigetelésű épületekben is tökéletes megoldást nyújtanak. Ezeknek a kéményeknek a lelke: a bordás kerámiacső, melynek alapanyaga száraz homok. Négyszáz bár nyomás alatt préselik ki cső formájúvá, és miután kiégetik a cső teljesen vízhatlan lesz, olyan tömör, hogy nem ereszti át a vizet, így nem igényel átszellőztetést sem.

Bár Magyarországon a gázfűtés dominál, gazdaságossága okán is úgy tűnik, reneszánszát éli a fával való fűtés: minden tizedik háztartásban van kandalló, de ugyanennyi a cserépkályha tulajdonosok aránya is. A fafűtés költséghatékony és egyben biztonságos is akkor lehet, ha a kémény is kifogástalanul működik.

A kandalló és cserépkályha sugárzó fűtőfelületek, tehát nem csupán a levegőt melegítik, ezért alacsonyabb szobahőmérséklet mellett is jobb hőérzetet biztosítanak. A fafűtéses berendezések kéményei esetében kiemelten fontos a minőségi anyagok használata. Ezeknek a felépítményeknek extra nagy terhelést is bírniuk kell, hiszen a kémény minden egyes begyújtáskor erőteljes hőterhelés alá kerül, ami például falazott kémény esetén a téglákat összefogó habarcs megrepedezését okozhatja.

A fűtési rendszer szerves részét alkotó kémény működési hatásfoka javítható azáltal, ha a ház falához hasonlóan, a tetőn túli, szabadon álló felépítményt is szigeteljük. A szigetelés fokozza a kémény hőtartását és időtállóságát, hiszen segítségével ritkábban van szükség a természeti viszontagságok és az idő múlása miatt megrepedezett vakolat felújítására. Mivel a kémény a tetőn helyezkedik el, a vakolat esetleges hiányosságai állandóan szem előtt vannak, viszont a tetőn elvégzendő munka veszélyes lehet, sokszor szakembert igényel, ezért komoly nyűgöt jelenthet minden tulajdonosnak.

Beépítési tanácsok

• Először pontosítsuk a tüzelőberendezés típusát, és ennek figyelembe vételével válasszunk kéményt. Fontos a tüzelőberendezés teljesítményadata, és az hogy milyen tüzelőanyaggal üzemel (pl. 12 kW-os vagy nagyobb, fával, pellettel, biomasszával fűtünk-e majd stb.).
• Már a tervezéskor érdemes tisztázni, milyen berendezés kerül majd rákötésre – mert pl. cserépkályha esetében számolni kell az erős kondenzátum képződéssel. Ebben az esetben tanácsos annak elvezetéséről gondoskodni, amit ha a csatornahálózat segítségével szeretnénk megoldani, akkor persze egyeztetni és engedélyeztetni kell a helyi vízművekkel is, ugyanúgy ahogy pl. az esővíz csatornába való bekötését is.
• Az építésnél fokozottan kell figyelni arra, hogy a kéményláb függőleges legyen, mert ez később már nem lesz javítható.
• A kazán vagy kályha bekötési magasságát és irányát már az építés előtt tisztázni kell. A gépésztervezőtől minden szükséges adatot be tudunk szerezni.
• A kéménycsonk és a kazánbekötő cső között minimálisan 1 cm-es hézagot hagyni kell – ez a hőtágulás miatt fontos, hiszen hő hatására a kályha fém füstelvezető csöve jobban kitágul, mint a kerámiacső csonkja, vagy más anyag. Ha a kéménycsonk és a bekötő cső között nincs hézag, túlzott felmelegedéskor a kerámiacső elrepedhet!
• A födém – és tetőáttörésnél előírásszerűen meg kell tartani az éghető építőanyagoktól való biztonsági távolságot. Látható tetőszékeknél ajánljuk a kéménytámasztó szerkezet beépítését.
• A kéménytorkolatnál az építési utasítás szerint helyezzük el a torkolati kúpot és a fedlapot, és ha a kémény épületen kívül eső, szabadon álló szakasza másfél méternél nagyobb, akkor a Schiedel megerősítő készlet beépítésével biztosítsuk a kémény stabilitását.
• Az utóbbi évek egyre hevesebbé váló esőzései nagy kihívás elé állítják a kéményeket, ám a kívülről beáramló nedvesség ellen hatékony védelmet jelenthet az ún. esővédő sapka.

 

A kémény a falazathoz hasonlóan a ház olyan alapeleme, melyet a későbbiekben már nem lehet kicserélni, fontos tehát hogy körültekintően, szakemberekkel egyeztetve, energetikai és biztonsági szempontokat szem előtt tartva válasszuk meg leendő otthonunk kéményét!

Forrás: schiedel.hu