Tetőfedőanyagokról szóló cikksorozatunkban most a cserepek és a fémfedések után a trapézlemez, a zsindely, a palatető és a hagyományos nádtető előnyeit mutatjuk be, hogy segítsünk megtalálni a legjobb tetőfedő anyagot, akár új családi házat épít, akár felújít.
Kerámiacserép? Betoncserép? Cserepeslemez? Síklemez? Pala? Zsindely? Talán nádtető? Először is azt kell kitalálni milyen tetőt szeretnénk. Ha eldöntöttük, hogy magas tetőt, akkor jön a következő kérdés: mivel is fedjük be házunkat. Sorozatunk ötödik részében a palával, a műanyagfedéssel, a zsindellyel és a kévefedéssel foglalkozunk
Természetes pala, azbesztcement, műpala
Természetes palakőzetből hasítással készül a tetőfedő pala, és már a római birodalom idején is használták. Élettartama rendkívül hosszú akár két-háromszáz év is lehet. Ennek olcsóbb változata volt az azbesztből és cementből készített műpala, ebből készült síklemez és hullámpala is. Azonban kiderült, az azbesztrost rendkívül veszélyes rákkeltő anyag, gyártását beszüntették, de időzített bombaként számos ház tetején van műpalafedés. Ezek felújítására az egyik mód a bontás nélküli megoldás.
Ma már készül azbesztmentes műpala, amelynek alapja a cement, homok víz és természetes rostszálak. A végeredmény hasonlít az azbesztpalára, csak épp nem tartalmaz az egészségre káros anyagokat. mindemellett színezhető, így érdekes változatos tető vagy homlokzat készíthető vele.
Műanyagfedések
Általában kemény PVC-t vagy üvegszál erősítésű poliésztert használtak hazánkban tetőfedésre, de ma már egyre jobban terjed a polikarbonát is. Előbbi kettőre jellemző, hogy napfény hatására gyorsan öregednek, a polikarbonát viszont jól bírja az időjárás viszontagságait. Főként teraszok, télikertek, medencénk fedésére használják.
Ez is érdekelhet
Zsindelyek
Régen gyakori volt a fazsindelyfedés, ma már csak műemléképületek tetején találkozhatunk vele, de annál több helyen használnak bitumenes zsindelyfedést. A bitumenes zsindelyt úgy készítik, hogy üvegszövetre bitumen, arra pedig ásványi zúzalék kerül. Számos színben, mintázatban készül. Könnyű, jó vízzáró és olcsó tetőfedőanyag a bitumenes zsindely. Előnye még, hogy íves tetőkre is jól fölhelyezhető. Deszkából készül az aljzatra szögeléssel vagy kapcsozással helyezik fel a bitumenes zsindelyt.
Nád, szalma
A nádat tűzveszélyessége miatt mostanában kevésbé használják, mindenestre villámhárítóval mindenképp ajánlott védeni a náddal fedett tetőt. Főleg nagyobb tavaink környékén, a népi építészeten alapuló stílusú házakon használják tetőfedésre, előnye, hogy olcsó, könnyű, és jó a hőszigetelése. Vegyszerrel védeni kell a rovaroktól, férgektől és rágcsálóktól. A nádfedéshez másfél-három méter hosszú nádszálakból 20–30 cm átmérőjű kévéket kötnek, ezeket hajlékony fűzfavesszővel és horganyzott huzallal kötik a lécezéshez illetve egymáshoz, majd a laza nádkévéket fakalapáccsal visszaveréssel tömörítik. Mindezt addig ismétlik, amíg 40 centiméteres vastagságú lesz a nádtető.
A szalmafedés töretlen szálú rozsszalmából készül hasonló módon, mint nádfedést, de mivel visszaveréssel nem tömöríthető, a fedés síkja lépcsős lesz.
A sorozat előző részei
Tetőfedő anyagok kiválasztása 1.
Tetőfedő anyagok kiválasztása 2. – kerámia tetőcserép
Tetőfedő anyagok kiválasztása 3. – betoncserép
Tetőfedő anyagok kiválasztása 4. – fémfedés
Forrás: http://www.arc.sze.hu/epszerkea/magastet.htm, http://www.tetofedes.sokoldal.hu/, Cembrit
Folytatás Facebook-kal
Folytatás Google-lal