Módosult az OTÉK

2013. január 1-jén lépett hatályba az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet, ismertebb nevén az OTÉK. Írásunkban a kormányrendelet építkezőket érintő legfontosabb újdonságait tekintjük át.

A rendelet jelenleg hatályos változata szerint csak a közműhálózatra kötött építési telek tekinthető közművesítettnek, a változtatások után azonban ez részben vagy egészben kiváltható lesz úgynevezett közműpótló műtárgyakkal.
Többek között közműpótlónak minősül

• a napelem,
• a napkollektor,
• a szélkerék,
• a kút,
• a szennyvíztisztító vagy
• a komposzttoalett is.

A változtatás a jelenleginél nagyobb mértékű önellátásra teremt lehetőséget az energiaellátás, a vízellátás és a szennyvízkezelés területén, ami gazdaságossági és fenntarthatósági szempontból egyaránt előnyös.

A tervezési és megvalósítási folyamatban törekedni kell majd arra, hogy a használat során az alábbi fenntarthatósági szempontok érvényre jussanak:

• racionális energiafelhasználás, energiavisszanyerés, megújuló energiák alkalmazása,
• a vízfelhasználás mérséklése a csapadék, a talajvíz és a szürkevíz hasznosításával, vagy a vízfelhasználást csökkentő szerelvények alkalmazásával,
• helyi vagy helyben gyártott építőanyagok használata, illetve a bontott építőanyagok újrafelhasználása,
• a környezetszennyezés csökkentésével káros anyagok kibocsátásának, a víz- fény- és zajszennyezés mérséklésével,
• a természeti értékek védelme, az épített környezet és az élővilág harmóniája,
• az építmények életciklusának vizsgálata.

A rendelet megfogalmazásából nem következik, hogy a szempontok betartása kötelező érvényű lenne, így inkább csak annak szemléletváltását tükrözi. Kisebb konkrétum egyedül a megújuló energiaforrások kapcsán jelenik meg, ugyanis a tervezési programban minden esetben vizsgálni kell alkalmazásuk lehetőségét, valamint a felhasználásukra alkalmas berendezések beépítésének lehetőségét biztosítani kell.

Otthonunk kialakításánál ezentúl gondoskodni kell arról, hogy az épület illeszkedjen a környezetébe, illetve a településrész építészeti arculatába egyaránt. Ez elméletileg véget vethet az ország számos pontján felfedezhető építészeti stíluskavalkád továbbterjedésének, azonban a rendelet nem tér ki arra, hogy a településrészek építészeti arculatát milyen formában kell szabályozni.

A telkekre előírt zöldfelületbe ezentúl jellegüktől függő szorzóval beszámítható lesz a zöldtető vagy tetőkert, valamint a vízfelület is, a többszintes növényállomány pedig valós területénél nagyobb arányban lesz beszámítható.

A zártkertet különleges beépítésre nem szánt területek közé sorolja, és legfeljebb 5 százaléka lesz beépíthető, bár a helyi építési szabályzat ennél kevesebbet is előírhat.

A vagyonvédelem is megjelenik az új rendeletben. Már a tervezéstől kezdve ügyelni kell arra, hogy az épületben tárolt vagyontárgyak biztonságban legyenek. A vagyonbiztonság mértéke általános, fokozott vagy kiemelt lehet a tárolt értékek függvényében.