A hőszigetelési igény növekedése kihívást jelent a tervezőknek, építtetőknek és a gyártóknak egyaránt. Az energiatakarékos fordított tetők kialakítása során felmerülő nehézségekre is van már megfelelő megoldás. De van-e még új ötlet ezen a téren?
Fordított rétegrendű lapostetők esetében a rétegrend eltér az egyenes rétegrendű, nem átszellőzetett tetőknél megszokottól. Ebben az esetben ugyanis a vízszigetelés a nedvességálló, kellő mechanikai szilárdságot tanúsító hőszigetelés alatt, a fizikai behatásoktól védetten helyezkedik el. A rétegrend további előnye, hogy az ultraibolya sugárzásnak sincs kitéve a vízszigetelés, így lassabban öregszik; a tető élettartama kitolódik. A szerkezet páratechnikailag nyitott, a vízszigetelés egyben a meleg oldali párazárásról is gondoskodik.
A fordított rétegrend számos előnyét azonban csak szigorú feltételek mellet lehet élvezni. A beépített hőszigetelésnek nedves környezetben is tartósan meg kell őriznie jó tulajdonságait. Erre az extrudált polisztirolhab lemezek (XPS), illetve a speciális formahabosított hőszigetelő lemez, a ZENIT® alkalmas. Az XPS termékek alkalmazását az MSZ 7574 számú, a ZENIT® elemek beépítését az EPS hőszigetelő anyagokra vonatkozó MSZ 7573-s szabvány szabályozza. Mindkét szabvány hangsúlyozza, hogy fordított rétegrend esetében csak egy rétegű hőszigetelés alkalmazható. Erre a megkötésre azért van szükség, mert a korábbi negatív tapasztalatok szerint ha fordított rétegrendben több hőszigetelő lemezt teszünk egymásra, úgy a hőszigetelő anyagok gyakran tönkrementek. Ennek az volt az oka, hogy a csapadékvíz a vízszigeteléssel nem védett hőszigetelő lemezek közé akadálytalanul be tudott folyni, és a két, sík felületű tábla között megszakítatlan vízfilmet képezett. Ez a vízfilm egyrészt jelentős páraellenállást tanúsít, másrészt a hőszigetelő lemezeket folyamatosan nedvességterhelésnek teszi ki. Mivel a hőszigetelés alatti vízszigetelés többnyire ugyancsak nagy páraellenállást mutat, így a nedvesség csapdába kerül, és az így létrejövő páranyomás még az ilyen ellenálló hőszigetelésbe is be tudja préselni a nedvességet, ami az amúgy zárt cellás hőszigetelésbe minőségének radikális leromlását, illetve a hőszigetelő anyag tönkremenetelét hozta magával. Ennek elkerülésére tiltja a magyar szabvány a hőszigetelő anyag több rétegű fektetését fordított tetőkben.
Sajnálatosan az extrudált polisztirolhab hőszigetelő termékek az elmúlt évekig csak korlátos vastagságban állnak rendelkezésünkre, így az új épületenergetikai követelmények kielégítése nehézségekbe ütközött. Az épületek hőszigetelésére 2015-től részlegesen életbe lépett költséghatékony modell szerint a lapostetők hőátbocsátási tényezője nem lehet több, mint 0,17 W/m2K. Ez éppen kielégíthető egy csúcsminőségű, 20 cm vastag XPS lemezzel, de ha az épület összesített energetikai mutatója ennél nagyobb hőszigetelési értéket követel, vagy a beruházó nem elégszik meg azzal, hogy a szerkezet az előírásokat éppen hogy teljesítse, hanem igazán energiatakarékos épületet - akár passzívházat! - szeretne, úgy ez már nem lesz elégséges. A 20 cm-es vastagság gyártástechnológiai korlátja eddig azt eredményezte, hogy a fordított tetővel készülő passzívházakról le kellett mondanunk. A termékfejlesztésnek köszönhetően viszont ma már több olyan megoldás is rendelkezésünkre áll, melyekke a szabványok előírásainak megfelelő, energiatakarékos épületeket alkothatunk.
Folytatás facebook-kal
Folytatás Google-lal