Hőszigetelés belülről

Sok oka lehet annak, hogy belülről szeretnénk hőszigetelni. Vonzó, hogy egyénileg, lakásonként is elvégezhető a hőszigetelés. Olcsóbb is az állványozással egybekötött külső oldali hőszigetelésez képest. Tudjuk, hogy vannak buktatói ennek az eljárásnak, de mi van, ha mégis találunk jó megoldást a belső oldali hőszigetelésre?

• Páralecsapódás, penészesedés
• Hőmérséklet-viszonyok a belső hőszigetelés után
• A hőhidak
• Költségek és a feltételek
• És amikor szabad
• Mit tegyünk, ha nincs mit tenni?

Páralecsapódás, penészesedés

Épületfizikai okok miatt lehetőleg mindig a hideg oldalról szigeteljünk, még akkor is, ha számos gyártó hirdeti a belső oldali hőszigetelés előnyeit. Az is igaz viszont, hogy vannak olyan esetek, amikor kívülről ez nem megoldható. Védett, műemléki épületeknél alig van lehetőség más megoldásra, és a társasházakban sem mindig tudunk mindenkit meggyőzni a szigetelés hatásosságáról. Ilyenkor maradnak az egyéni megoldások, de csak egy lakást nem szigetelhetünk kívülről, már csak esztétikai okokból sem. Nincs más lehetőség, mint belülről kezdeni a munkát: nagyon gondosan eljárva.

A belső oldali hőszigetelés jelentős változásokat hoz ugyanis a térelhatároló falazatok hőtechnikájában. Az eredeti falfelület számottevően hidegebb lesz, hiszen a hőszigetelő anyagra hárul a szigetelés szerepe.
Számszerűsítve: a B30-as falazat belső felületi hőmérséklete 6 cm vastag hőszigeteléssel 15 Celsius-fokról közel 3 Celsius-fokra hűlhet. A hideg felületen, mint egy hűtőszekrényből elővett sörösüvegen pedig le tud csapódni a pára, ami a penész megjelenését hozza magával. Számos meggondolatlan belső oldali hőszigetelésnél indult meg a szigetelés mögött, láthatatlanul a penészképződés, ami akár légúti problémákhoz is vezethetett. Mivel a kritikus felület eltakarja a hőszigetelésa, a lakók egészségügyi panaszaik kiváltó okát nem találják, nem tudták, hogy irtaniuk kellene a penészt. Természetesen a páralecsapódás a hőszigetelő lemez belső felületén elhelyezett teljes értékű párazáró réteggel (párazáró fólia) elkerülhető. A falsíkok találkozásánál és a fólia toldásánál a rögzítést légzáróan kell kialakítani. Ez a megoldás viszont újabb gondokat okozhat a lakóknak: a kérdéses falra – ahol többnyire gipszkarton burkolat és tapéta adja a végső felületet –, faliszekrényt, képet, polcot csak nagy körültekintéssel szabad rögzíteni, mivel a párazáró réteg megsértése ismét a fent vázolt problémákhoz vezet. A teljes felületén ragasztott, kalcium-szilikát bázisú lapoknál ez a veszély kevésbé áll fent, így azok alkalmazása ebből a szempontból szerencsésebb.

Hőmérséklet-viszonyok a belső hőszigetelés után

Ezekkel a termékekkel sem lehet viszont elkerülni azt, hogy az eredeti falszerkezet a hőszigetelés hatására nagyobb napi és szezonális hőingadozásnak legyen kitéve. Falazott szerkezeteknél ez kisebb problémát jelent, de panel esetében a külső kéreg jelentős hőtágulása olyan plusz igénybevételt jelent, amely a panelkapcsolatokra további terheket ró. Mivel a belső oldali hőszigetelést jellemzően nem egyszerre végzik el több lakásban, így a beavatkozás az egyes panelok között is hőmozgási különbségeket okozhat.

További problémát jelent, hogy a téli viszonyok között a tartószerkezet keresztmetszetének jelentős része a fagyzónába kerül. Nem fagyálló anyagból készülő falak esetében – és minden porózus, vázkerámia tégla ilyen (!) –, illetve amikor a vízvezetékek a külső falban futnak, ez fokozott fagyveszéllyel jár, ezért ilyen falak belső oldali hőszigetelése nagyon kockázatos lépés: akár az épület állékonyságát is veszélyeztethetjük az elhibázott beavatkozással.

Nyáron a külső oldali szigetelésnél a nagy tömegű tartószerkezet csak késleltetve melegszik át, így estére szellőztetéssel le lehet hűteni. Belső oldali szigetelés esetén a külső kéreg gyorsan, késletetés nélkül, és erősebben átmelegszik, amit utána éppen a hőszigetelés megléte miatt nem lehet egyszerűen lehűteni: az éjszakai meleg garantált. A falazat nem vesz részt a hőtárolásban, nem érvényesül az úgynevezett cserépkályhahatás, így télen a lakás a fűtés lekapcsolása után gyorsan kihűl. Kimondható tehát, hogy a téli-nyári hőkomfort szempontjából nem előnyös a belső oldali hőszigetelés.

A belső oldali hőszigetelés kockázatos volta miatt a hőszigetelés vastagságát nem az energiatakarékossági, hanem az állagvédelmi szempontok határozzák meg. Ez természetesen azzal jár, hogy az indokolt 8–12 cm vastag szigetelés helyett inkább csak 2–4 cm kerül fel, így az energiatakarékossági célok is csak korlátozottan tudnak megvalósulni. Tagadhatatlan, hogy a komfortérzet ezzel is javul, de a gázszámlánkon nem fogunk sok különbséget észrevenni.

A hőhidak

Minden belső oldali hőszigetelés legnagyobb gondját a kapcsolódó szerkezeteknél létrejövő hőhidak jelentik. A beavatkozás előtt a falazat többnyire homogénnek tekinthető, és még ha nem is nevezhetjük hőtechnikailag korszerűnek, az egyenletesen rossz paraméterek révén gyakorlatilag hőhídmentesnek vehetjük. Az utólagos belső oldali hőszigetelés viszont jelentősen tud rontani ezen a helyzeten. A szigetelt és nem szigetelt felületek találkozásánál, például a lakások határoló falainál automatikusan hőhíd jön létre, ezt a belső kapcsolódó szerkezetek – födémek, válaszfalak – még fokozzák is. Ezért a helyiség sarkainál a rossz szigetelőképességű falnak köszönhetően amúgy is alacsony belső felületi hőmérséklet tovább csökken. Ennek ellenszere csak az lehet, hogy a belső szerkezetekre is körülbelül fél méteres sávban ráfordítjuk a hőszigetelést. Apró problémája az eljárásnak, hogy társasházak esetén a szomszéd lakásokban nem fognak szigetelni, és ott bizony a beavatkozás után – különösen, ha a mi oldalunkról a válaszfalat is levédjük – jó eséllyel fog a falsarok penészesedni, ami nem ápolja a lakóközösségi kapcsolatokat… Bár a szigetelés befordítása a falaknál és a mennyezet esetében némi esztétikai kompromisszumokkal még megvalósítható, de a padló ebből a szempontból menthetetlen. És ezt a problémát semmilyen korszerű, netán csodaanyaggal nem lehet kiküszöbölni.

Költségek és a feltételek

Az első ránézésre olcsó, esetleg házilagosan is kivitelezhető beavatkozás viszont számos meglepetést tartogathat. Így például a belső hőszigetelés költségeinek számításánál rendszeresen figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy csökkenti a lakás alapterületét. Egy 15 méteres külső falszakasz 6 cm vastag szigeteléssel és 1 cm burkolattal körülbelül 1 négyzetmétert vesz el a lakótérből, és ennek arányában csökkenti a lakás értékét is. Ez pedig a mai, nyomott lakásárak mellett is lehet néhány százezer forint.

A belső oldali hőszigetelés megkezdése előtt erősen javasolt az épület diagnosztikai felmérése, különös tekintettel a nedvességviszonyokra és a szerkezetet alkotó anyagok típusára és állapotára. Hő- és páratechnikai számításokkal meg kell vizsgálni azt is, hogy a hőszigetelés után mi fog történni a csatlakozó szerkezeteknél, kell-e számítani páralecsapódásra a kritikus helyeken. Ugyancsak meg kell vizsgálni, hogy a beavatkozás nem okoz-e statikai problémákat, és az esetlegesen a falban futó vezetékeket célszerű a belső, védett oldalra helyezni. Ezen feltételek megléte esetén szabad csak a munkálatokat elvégezni.

És amikor szabad

Végül szót kell ejteni azokról az esetekről, amikor lehetséges a belső oldali hőszigetelés. Egyrészt az ideiglenesen, szakaszosan használt épületek – klasszikusan a hétvégi házak – esetében kifejezetten javasolt a belső oldali hőszigetelés. Télen, a használaton kívüli időszakban a ház a környezeti hőmérsékletre hűl. A teljes szerkezetet 20–22 Celsius fokra csak lassan, és jelentős energia befektetésével lehet felmelegíteni. Ez a folyamat lényegesen gyorsabb és gazdaságosabb, ha a hideg falakat elszigeteljük a lakótértől; kevesebb energia bevitelével hamarabb kialakul a megfelelő komfortérzet. A páratechnikai és a többi, fent említett problémáknak pedig nincs idejük kialakulni, mivel az állandó (stacioner) állapot beállta előtt az épületet elhagyják, és hamarosan megint a külső viszonyok lesznek az uralkodók az egész épületben.
A másik lehetséges szituáció, amikor a külső oldali hőszigetelés mellett alkalmazzuk a belsőt. Ha a belső oldali hőszigetelés ellenállása nem nagyobb, mint a külső 1/3-a, ebben az esetben a problémák nem tudnak kialakulni.

Forrás: Austrotherm