Régóta tudjuk, hogy az épületek legjelentősebb hővesztesége a határolószerkezeteiken keresztül történik. Logikus, hogy kisebb energiaveszteség, kevesebb visszapótlást, azaz kevesebb fűtési energiát igényel. Ezt pedig nagyon gyorsan a pénztárcánkon érezzük, de nem elhanyagolhatók a környezetvédelmi szempontok sem.
Mivel tudjuk érezhető módon csökkenteni otthonunk fűtési energia iránti igényét? Fontos tudnunk, hogy a talaj irányába átadott hőveszteség az épület teljes energiaveszetségének 20%-át tesz ki. Jelentős mennyiség és a legrosszabb, hogy ez meglátszik a gázszámlánkon is!
Padló hőszigetelésére normál terhelés (lakó- és irodaépület) esetén legalább EPS 100 jelű termékosztályú polisztirolhabot kell beépíteni. Az eddigi tervezési – kivitelezési gyakorlatban a talajnedvesség elleni szigetelés feletti rétegeket 10-12 cm vastagságba szokták besűríteni. Figyelembe véve az aljzatbeton 5-7 cm-es minimális vastagságát, könnyen kiszámolhatjuk, hogy a beépített hőszigetelő anyag vastagsága nem lehetne több, mint 2-4 cm. Ilyen rétegrend esetén a padlószerkezet eredő hőátbocsátási tényezője akár a 0,75 W/m2K értéket is elérheti, ami két és félszerese a megengedettnek, vagyis lényegi vastagság növelésre lesz szükség. Különösen akkor, ha a szakmai ajánlásnak megfelelő hőátbocsátási tényező értéket (0,12 W/m2K) tűzzük magunk elé.

A rendelet szerinti értéket 8 cm, a javasolt hőátbocsátási tényezőt 14 cm Austrotherm GRAFIT® 100 terhelhető hőszigetelő lemez alkalmazásával lehet elérni. Ez 2-3 cm-el kisebb vastagságot jelent, mint a megszokott fehér EPS termékek esetében. Ha ennél kisebb energiafogyasztású épület lebeg a szemünk előtt, és nem riadunk vissza a passzívház szintjétől sem, úgy 28 cm vastag hőszigetelés beépítése is indokolt lehet. A szerkezet teljes vastagsága így akár a 30-40 cm-t is elérheti, amivel a tervezési fázisban is számolni kell.