A kezesség

Különösen hitelek kapcsán nagyon elterjedt, hatékony mellékkötelem a kezesség. Miként a zálogjog, ez a kötelezettség is alapulhat a felek akaratán, de létrejöhet jogszabály rendelkezése alapján is.

A kezesség fogalma egyfajta mögöttes felelősséget takar: a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy ha valamely szerződés kötelezettje nem teljesít, maga fog helyette teljesíteni.

Mindezt írásba kell foglalni, az erre irányuló szóbeli megállapodás semmis. Kezességgel csak bírósági úton érvényesíthető követelés biztosítható eredményesen. Ha ugyanazért a kötelezettségért egyidejűleg vagy egymásra tekintettel többen vállalnak kezességet, a kezesek kétség esetében egyetemlegesen felelnek.
A kötelezett szerződésszerű teljesítése esetén a kezes felszabadul. Megszűnhet a kezesség úgy is, hogy kötelezettségért harmadik személy áll helyt, a tartozást átvállalja. Akkor is szabadul a kezes a kötelezettség alól, ha a jogosult lemond a követelést biztosító olyan jogról, amelynek alapján a kezes a reá átszálló követelésre kielégítést kaphatott volna vagy amennyiben a követelés a jogosult hibájából egyébként behajthatatlanná vált.

Védelem
A kezes kötelezettsége nem válhat terhesebbé, mint amit a szerződés megkötésekor elvállalt. Nem köteles helytállni a kezes a kötelezettségért, amíg a teljesítés a kötelezettől vagy olyan kezesektől behajtható, akik őt megelőzően, reá tekintet nélkül vállaltak kezességet. A kezes, amennyiben teljesíteni köteles, mintegy az eredeti kötelezett helyébe lép, érvényesítheti azokat a kifogásokat, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben. Amennyiben teljesít, a kezességgel biztosított jogok (ideértve a kezességvállalást megelőzően keletkezett jogokat és a végrehajtási jogot is) átszállnak a kezesre.

Készfizető kezesség
A kezességnek a készfizető formája feltétlen helytállást jelent. Ebben az esetben, amennyiben a biztosított szerződés kötelezettje nem teljesít, a kezes közvetlenül teljesítésre szorítható. A jogosult nem köteles vizsgálni, hogy a követelés a kötelezettől vagy más kezesektől – akik esetleg korábban vállaltak kezességet – behajtható-e.
A készfizető kezesség igen erős jogosítványt ad a jogosult kezébe, másrészt komoly elkötelezettség a készfizető kezes részéről. A kezes védelmét szolgálja, hogy a készfizető kezességre vonatkozó szándéknak ki kell derülni az írásba foglalt szerződésből. Ez alól a szabály alól kivétel, amikor a felek a kezességet kár megtérítésére alapítják. Ugyancsak kivétel a bank kezességvállalása. Ebben a két esetben „automatikusan” készfizető kezesség jön létre.

Törvényben nevesített esetek
Kezesség törvény rendelkezése alapján is keletkezhet. A zálogjoggal összehasonlítva lényegesen kevesebb esetet találunk a polgári törvénykönyvben.
Ilyen nevesített eset az engedményező felelőssége az engedményezés fejében kapott ellenérték erejéig. Ezt a felelősséget az engedményező kizárhatja. Ugyancsak mentesül a kötelezettség alól, ha a követelést bizonytalan követelésként ruházta át. Kezesként felel a fuvarozó az előző fuvarozókkal szemben, amennyiben a többi fuvarozó előtte ismert követeléseinek biztosítására szolgáló zálogjogot nem érvényesíti.
A törvény rendelkezik a közös vállalat felelősségéről. Eszerint a vállalat vagyona által nem fedezett tartozásért a tagok vagyoni hozzájárulásuk arányában – kezesként felelnek.
Érdekes szabály vonatkozik a valamely tárgynak épületből,lakásból vagy más helyiségből való kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével okozott kárért való felelősségre. Főszabályként a károsulttal szemben a lakás bérlője, illetőleg a helyiség használója felelős. Ha a bérlő, illetőleg a használó a károkozót megnevezi, kezesként felel.

Jogszabályok
Törvényes kezesség nem csak a polgári törvénykönyv szabályai alapján keletkezhet. Ilyen szabályt találunk például a 2006. évi IV. törvény 196. § (4) bekezdésében az ideiglenes részvény átruházásával kapcsolatban, vagy a 2003. évi CXXXIII törvény 3. § (3) bekezdésében a társasházi közösség egészét terhelő kötelezettség teljesítésével kapcsolatban.

www.perhelyett.hu
dokumentumcentrum.hu