Kárpitozás saját kezűleg: mélytűzött alappárna készítése, korszerű kárpitozással

A korszerűen kárpitozott bútor készítése alapos szaktudást és pontosságot igényel, viszont sokkal rövidebb idő alatt elkészül, mint a hagyományosan kárpitozott bútor. Korszerű anyagokkal és technológiával dolgozhatunk, szemben a hagyományossal, mely csak természetes anyagokat használ és kézi műveletekkel, egyedileg készül. Ez utóbbi drága is, viszont a korszerűen kárpitozott bútorok mindenki számára elérhető áron megvásárolhatóak.

Több rétegből épül fel a korszerű bútor a kárpitozás során. A keretszerkezetre egy farostlemez kerül, amire a rugókat erősítik. A rugók közé gyakorta bedugnak zörejmentesítőnek hulladék anyagokat (maradék vattát, hadszivcs csíkokakat, textilt). A rugóra tűzött nemezlapot fektetnek, tűzőgéppel rögzítik, ezután pedig jön a habszivacs ragasztással. A habszivacs többféle minőségben létezik, döntő lehet, hogy mit választunk. Keménységüket színskálán jelölik, puhától a keményig. Az N a normál szivacsra, az R a rugalmas habokra utal és ez a drágább. A habszivacsra végül a felkerül kárpit.

Most egy mélytűzött alappárna készítésének lépéseit mutatom be.
A mélytűzés ülőbútorok támla, karfa vagy ülőfelületén készített szimmetrikus, rombusz alakú, káró mintázat díszítési kárpitos munkafolyamat.

Kivágunk dekopír fűrésszel egy alapot, mely a székünk keretébe illik.
Elkészítjük a káró kiosztást.

Bejelöljük a középpontját, ettől vízszintesen jobbra és balra felmérünk 6-6 cm-t, függőlegesen fel és le pedig 5-5 cm-t.
Majd megismételjük mindkét irányban a mérést, úgy, hogy vízszintesen 12-12 cm-t, függőlegesen 10-10 cm-t mérünk.
A kapott pontokat vonalzó segítségével összekötjük, ezzel megkapjuk a káró mintát.
Kifúrjuk a lyukakat.

Habszivacsból (3 cm vastag) egy éles kés vagy olló segítségével az alaptól 1 cm-el szélesebbet kivágunk és beragasztózzuk.

Beszórjuk ragasztóval a szivacsot és az alapot is, majd egymáshoz illesztjük ezeket.
Egy zsákvarrótűvel átszúrunk minden lyukon, hogy a szivacson bejelölhessük a lyuk helyét.

Egy kalapács és lyuk kiütő segítségével lyukakat ütünk a szivacsba.
Következhet a textil kiszabása. Vesszük az alap szélességét és magasságát. Fontos lemérni az alappárna magasságát is (farostlemez + szivacs = magasság), plusz 2 cm visszahajtást is kalkuláljunk bele. Az értékeket összeadjuk és ezt követően kiszabható kárpitunkból egy, az alap méreténél nagyobb textildarab.

A kárókiosztást be kell rajzolnunk a textíliánkon is. Az alapon elvégezett korábbi mérést vesszük alapul, de 1-2 centivel nagyobb szakaszokat mérünk fel, mivel a mélytűzés során veszítünk a textilből.

Amikor ezzel elkészültünk egy 10-15 cm-es madzagra húzzuk a díszgombot, a madzag mindkét végét átbújtatjuk (egyszerre) a zsákvarró tűn.

Színén beszúrunk az egyik lyukhelyen - célszerű középről a széle felé haladni - áthúzzuk a madzagpárt.

A tűt ki is vehetjük már és jó erősen meghúzzuk a madzagot, tűzőgéppel rögzítjük az alján.
Mind a 16 lyukon ismételjük, minden gomb körül szépen el kell igazítani a kárpitot.

Ügyeljünk arra, hogy a ráncok egységesek legyenek és azonos irányba hajtsuk el őket.
Utolsó lépésként a kárpit széleit a hátoldalon tűzőgéppel rögzítjük.

A mélytűzéssel készült kárpitos bútorok rendkívül elegánsak, minőségiek. E művelet segítségével a múlt század “tömegtermékeit” újragondolva felújíthatjuk. Modern köntösbe bújtatva vagy klasszikus stílusra hangolva egyaránt esztétikus, egyedi végeredményre számíthatunk.