Futónövények a házon

Elekes Attila

A futónövények jellegüknél fogva a kreatív kertészek legjobban és legszabadabban alakítható eszközei. Érdemes hát kísérleteznünk velük, mert nem csak szépek, hanem rendkívül hasznosak is.

Sokan ellenzik, de egyre többen kedvelik a homlokzatokat borító futónövényeket. Például a borostyán esetében előfordulhat, hogy tönkreteszi a vakolatot, mert hajtáseredetű tápgyökerével behatol a fal repedésein, elszívja a vizet, azokban növekszik, és statikailag meggyengíti az épületet. Ha azonban a ház kifogástalan, repedésektől mentes, akkor nincs miért aggódni. Hasonló a vadszőlő is: ha a tágulási hézagokba, repedésekbe belenő a szára, s hagyjuk rossz helyen megvastagodni, akkor kárt tehet. Okosan telepítve azonban ezek a problémák mind elkerületőek.

Futónövény a házfalon

Mérlegeljünk, mielőtt döntünk

A homlokzatokra futtatott növények ellenzői többek között a fal nedvesedését, szennyeződését, a túlzottan elszaporodó rovarokat, a rágcsálók vagy a betörők számára könnyű bejutást, de legfőképpen az épület falainak károsodását szokták felsorolni. Ennek ellenére a hőhatások okozta károsodásokkal (repedések) szemben is véd a növényborítás a hőszigetelő képességének köszönhetően. A fokozottabb nedvesedés nem állja meg a helyét, hiszen a fal nedvességtartalmát az esőzés határozza meg, a futónövények pedig ettől megvédik. Tény, hogy a jól telepített egészséges növényzet saját élővilágot alakít ki – ha a kihaló fajok sokaságára gondolunk – akkor ennek inkább örülni kell, mint bosszankodni. A rágcsálókkal kapcsolatos aggályok pedig egyáltalán nem helytállók, a csupasz falakon ugyanolyan gyorsan bejutnak, mint amelyeket futónövények borítanak.

Futónövények pro és kontra

Előnyök

Számos előnyüket közül a legfontosabbak: egyrészt ökológiai szempontból felmérhetetlen jelentősége van a zöld homlokzatoknak, különösen a sűrűn beépített városokban. Úgy, ahogy a többi növény - a szén-dioxid lekötésével és az oxigén kibocsátásával - jelentősen javítják a szennyezett városi levegő minőségét. Levélzetük porszűrőként is működik, minél durvább a levelek felülete, annál hatékonyabb a szűrőfunkció. Másrészt, nyáron hűtőhatásuknak köszönhetően a faltól egy méternyire is alacsonyabb hőmérséklet mérhető, mint máshol.

Bizonyított tény az is, hogy a befuttatott falak hőszigetelő képessége sokkal jobb, mint a növényzet nélkülieké. A mérések szerint a nyári kánikulában a fejlett lombozatú futónövény takarta falak felszínének hőmérséklete mintegy 30 °C-kal is alacsonyabb lehet, mint egy hasonló tájolású és tulajdonságú növényzet nélküli falé. A lombozat és a fal közötti légpárnáknak köszönhetően télen az örökzöldekkel befuttatott falak hőmérséklete átlagosan 2 °C-kal magasabb, mint a hasonló tulajdonságú, de csupaszon hagyott falfelületeké.

Terasz futónövényekkel

Tájolásfüggő ültetés

Hogy az épület hőgazdálkodásában a futónövények hőszigetelő hatását jól érvényesítsük, nem mindegy, hogy milyen tájolású, mennyire napsütötte falhoz milyen növényt ültetünk. A napsütötte déli fekvésű falakra lombhullató növényeket célszerű választani, mert nyáron hőszigetelnek, télen viszont - a lombozat nélkül - engedi a falat felmelegedni. Erre kiválóan alkalmasak a közismert vadszőlő fajták. Az olyan a falak mellé, amelyeket alig vagy soha nem ér nap, viszont örökzöldet érdemes ültetni – mint például borostyánt.

Futónövény a házfalon

Amit a futónövényekről tudni kell

Az építészeti megfontolásokon kívül és az esztétikai szempontokon túl ahhoz, hogy jól válasszunk, tisztában kell lenni a futónövények fontosabb tulajdonságaival: a növekedési gyorsaságával, azzal, hogy milyen módon kapaszkodik a növény és, hogy milyen terhelést jelent a homlokzatra. A homlokzatra futtatható futónövények két nagy csoportba oszthatók: önkapaszkodók és támasztékra futók. A körültekintőbb felmérést az önkapaszkodó - a falra közvetlenül felfutó - növények telepítése igényel.

A zöldhomlokzatok kialakítására hazánkban leggyakrabban a támrendszert nem igénylő fajokat, például az őshonos borostyánt (Hedera helix) használják. Az örökzöld, árnyékkedvelő, így az északi falakhoz kiválóan telepíthető növény elsősorban leveleivel díszít. A telepíthető növények közül az egyik legnagyobb négyzetméterenkénti zöldtömeget fejleszti. A borostyán akár 30 méter magasra is felfuthat, de kedvezőtlenebb körülmények között is eléri a 10 métert. Nagy előnye, hogy igénytelen a talajjal és a klímával kapcsolatban is és városi körülmények között is hosszú életű (akár 150 év). Nem tűri a pangó nedvességet, a talajtömörödést és a fagy miatt fellépő kiszáradást.

Szintén elterjedtek az Észak-Amerikából származó ötlevélkéjű és az ázsiai eredetű háromkaréjú vadszőlő fajok (Parthenocissus quinquefolia és P. tricuspidata). A borostyánhoz hasonlóan a vadszőlőfajok is hosszú életűek, 10 méter fölé nőhetnek és a metszést jól tűrik. Leveleik októberben narancssárgára vagy vörösre színeződnek. A napos déli falakat kedvelik. A két faj között az az eltérés, hogy míg az ötlevélkéjű faj elsősorban függőleges irányban terjeszkedik, addig a háromkaréjú vadszőlő ágai inkább vízszintesen futnak.

Nyugat-Európában egyre gyakrabban ültetik a kínai lilaakácot (Wisteria sinensis). Ez a lombhullató faj a fent említettektől jelentősen eltér, mivel szárának csavarodásával kapaszkodik és ezért támrendszert igényel. A hosszú életű növény a napos-félárnyékos falakat kedveli. Lila fürtvirágzata május-június hónapokban nyílik. A talajtömörödésre érzékeny.

A trombitafolyondár nem csak dekoratív, hasznos is a ház falán

Ezek mellett más fajok is alkalmasak a zöldhomlokzatok befuttatására, például a virágukkal díszítő loncfélék (Lonicera sp.), a trombitafolyondár (Campsis radicans), az iszalag (Clematis sp.) és futórózsafajok (Rosa sp.), valamint a szőlőfélék (Vitis sp.).
A családi házak homlokzatának árnyékolására egynyári, támrendszert igénylő fajokat is használhatunk. Az itt alkalmazható fajok vagy virágukkal díszítenek - mint például a hajnalka (Ipomoea sp.) és a sarkantyúkafajok (Tropaleoum sp.) - vagy termésük ehető, mely esetbe az uborka (Cucumis sp.), és egyes tök (Cucurbita sp.), illetve babfajok (Phaseolus sp.) említhetők példaként. Minden esetben szükséges a támrendszer kialakítása.

Futónövények a házfalon

A futónövények ültetése

Ha a gondos előkészítésen túl vagyunk, akkor a legegyszerűbb a cserjék elültetése. A fő ültetési időszak a tavaszi és az őszi hónapok, de nyáron is ültethetők, ha biztosítjuk a kellő öntözést. Az 50x50 centis ültetőgödrök – a növény növekedési tulajdonságaitól függően – de általában egy–másfél méterre legyenek egymástól. A növényt kivéve a műanyag tartóból, a gyökerét meg kell tépdesni azokon a helyeken, ahol a szűk hely miatt spirálisan kezdett el növekedni. Majd a marhatrágyával dúsított földdel betakarjuk a tövét és meglocsoljuk. Amikor elkezd növekedni, a hajtásokra oda kell figyelni, és vezetni kell, hogy a megfelelő helyen tudjon megkapaszkodni – az első időszakban az önkapaszkodós növényeknek is szükségük van erre a segítségre.

Kapcsolódó cikkek

A modern, szigetelt épületek légtömör héjazata a kéményválasztást is befolyásolja

A hagyományos, hátsó szellőzésű kéményekben folyamatosan áramlik ki a levegő a kéményen keresztül, valahogy úgy, mintha bukóra nyitva hagynánk az ablakot. Az ilyen hagyományos kéményrendszernek ez az ún. hátsó kiszellőztetés az egyik alapvető működési jellegzetessége, hiszen a béléscsöve samottból készül.

Káros anyagok a szoba levegőjében

A szigorú épületenergetikai előírások miatt csak olyan épület épülhet, ami eléggé „becsomagolt” ahhoz, hogy a fűtési hőenergiát bent tartsa. Ugyanez igaz a felújításokra is, amikor ablakot cserélnek. Ezekből a lakásokból nem szökik ki a hőenergia, de nem is szellőznek megfelelően Az ablakok ötletszerű nyitogatása sajnos nem elég a jó levegőhöz. Két ablaknyitás között, zárt ablakok mellett levegő nem jut sem ki, sem be. Mi ennek a következménye?

Praktikus mobil falak a lakásban

Lakásunk kapcsán felmerülhet az a probléma, hogy az egyébként megszokott falaink éppen rossz helyen vannak. Lehetnének fél méterrel arrébb, vagy ne is lennének ott egyáltalán. Aztán meg jó lenne egy adott funkciójú területet időlegesen elzárni, körbekeríteni valamilyen célra, munkára, vendégfogadásra. Fix falak esetén ez gyakorlatilag megoldhatatlan A helyzet feloldására megoldás lehet a falak, illetve azok egy részének rugalmas áthelyezése, mozgatása.

Hőszigetelés mindenkinek – de hol is kezdjük?

Megérkezett a tél, újra hideg a fal, a padló, húznak az ajtók, ablakok. Most már a bőrünkön érezhetjük, hogy idén nyáron is elhalasztottuk a felújítást. De hol is kezdhettük volna? Hőszigetelés vagy a nyílászáró csere? Logikus, ám egy családi házon számos más nem megfelelően hőszigetelt területet találunk. Szakértőink segítségével végignézzük, mikor mely területtel érdemes kezdeni, miért és milyen hőszigetelő anyagot használjunk?

Knauf Insulation Tudástár 2016

 

Szigeteléssel a szállópor koncentráció is csökkenthető

Magyarországon 70%-ban a lakossági fűtés a felelős a téli szezon kezdetén megnövekvő szállópor-koncentrációért, mely növeli a szmog kialakulásának lehetőségét is. A Knauf Insulation szakemberei szerint ennek oka leginkább az, hogy 10-ből csupán 2 magyar családi ház megfelelően hőszigetelt, a fennmaradó 8 nem, vagy csak részben szigetelt ingatlan többlet energiafogyasztása pedig nagymértékben hozzájárul a rossz minőségű, szállóporral terhelt levegőhöz. Az ingatlanok hőszigetelésével ugyanakkor jelentősen, akár 50%-kal is csökkenthető lenne nem csak a családok fűtési költsége, de a levegő finomszemcse tartalma is.

Homlokzatra fel!

A fűtési szezon beköszöntével állandó visszatérő téma az energiahatékonyság, energiatakarékosság. A falak külső hőszigetelése elengedhetetlen feltétele az energiaszámlák csökkentésének. A homlokzatok megfelelő szigetelésével csökkenthető a fűtésszámla, növelhető a megtakarított energia mennyisége. Ám a megfelelő homlokzati szigetelésnek nem csak energiahatékonynak, de tűzbiztosnak is kell lennie.

Lapostetők hőszigetelése - Ilyen rétegrendet válasszunk!

A lapostetők szigetelése előtt fontos a tervezés, a rétegrendek végiggondolása. Ezekkel extra kiadásoktól és felesleges munkától kímélhetjük meg magunkat.

A jó tető megtartja az otthon melegét

Bár a jó hőszigetelés kialakítása a legfontosabb, csak minden hatodik magánépíttető gondolkozik energiahatékony és korszerű tetőben. Pedig az épületek energiavesztesége leginkább a tetőknél jelentkezik, ezért van szükség komplex megoldásokra.

Önnek ajánljuk
Álmennyezet tudástár