Tél, hideg, szigetelés

A tél közeledtével mindig előkerül az épületek hőszigetelésének kérdése. Az előrelépést lakossági energiahatékonysági pályázatok segítik, melyek kapcsán érdemes a különféle kihívásokat és lehetőségeket számba venni. Ha pedig szigetelünk, válasszunk olyan megoldást, ami az elvárt szigetelési minőség mellett tűzbiztonságban is a maximumot nyújtja, illetve egyéb problémák – zajterhelés, gombásodás, penészesedés – megelőzésére, kezelésére is alkalmas.

A hazánkban elfogyasztott energia mennyiségének több mint 40 százalékát használják fel a házak, amelyek legnagyobb energiaigénye a fűtésből és a hűtésből származik. Így az épületek azok, amik a legnagyobb energiatakarékossági lehetőségeket is magukban rejtik.

A tél közeledtével a tulajdonosokat azonban nem csak a környezettudatosság vagy az életminőség javítás, de egyszerűbb, hétköznapi indokok is ösztönzik például a családi ház szigetelésére: a magas fűtésszámlák, a zajterhelés, a gombásodás vagy a penészesedés csökkentése. Egy megfelelően megválasztott hőszigeteléssel és szakemberek segítségével ugyanis ezek a problémák is „egy füst alatt” megszűntethetőek.

Egy korszerűbb és szakszerűbb épületszerkezet segítségével az épület energiafelhasználása jelentősen csökkenthető. Az épületállomány minden ország egyik legnagyobb kincse, ami csak folyamatos karbantartással őrizhető meg. Az általános felújításon túl ezért nem szabad elhanyagolni az energiatakarékos korszerűsítést sem, mivel egy energiapazarló épület nem csak hogy nem környezetbarát, de lassan el is értéktelenedik.

A témának külön aktualitást ad, hogy a magyar kormány az energiatakarékosság fokozását és az üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentését szolgáló, három lakossági energiahatékonysági pályázatot írt ki a közelmúltban. Az Otthon Melege Program keretében összesen 2,72 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra lehet pályázni. Az elavult kazánok, tüzelőberendezések, a háztartási nagygépek és a homlokzati nyílászárók cseréjét célzó programokkal összesen 25 ezer háztartást szeretnének elérni.

Az eddigi tapasztalatok alapján egy ilyen pályázatban legtöbben a külső fal utólagos szigetelését, valamint a nyílászárók cseréjét választják. Ha az energia-megtakarítási lehetőségek beruházási költségét és várható energia-megtakarítását összehasonlítjuk, azt találjuk, hogy míg a két különféle megoldás beruházási költsége (1-2 millió forint) és az átlagos beruházási költség (1,5 millió forint) egyforma, addig a pótlólagos külső fal szigetelés energiamegtakarítási lehetősége (10-15 százalék vs. 15-20 százalék) és energiamegtakarítási átlaga (12,5 százalék vs. 17,5 százalék) lényegesen magasabb mint a nyílászáró cserének! (Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy egy hagyományos helyett kondenzációs kazánra történő csere mindkét előző megoldásnál nagyobb megtakarítás adhat.) (Adatok forrása: Jeckel János: Energiamegtakarítási lehetőségek kondenzációs kazánokkal In.: Gépész Magazin, 2009. november)

A családi házak utólagos hőszigetelése során azonban nem csak a homlokzat, a belső és külső falak burkolására kell gondolni, hanem a tetőtér, a padló és a padlásfödémek szigetelésére is. A fűtési rendszer vezetékei mentén a hőveszteség csökkentése szintén megtakarítást eredményez hosszú távon, ezért érdemes odafigyelni a csövek, kazánok hőszigetelésére is (A kazán elégtelen szigetelése főleg régebbi készülékek esetében a betáplált energia hasznosításakor akár 10 százalékos veszteséget is eredményezhet.)

Mivel jelenleg pályázati források is rendelkezésre állnak ezúttal érdemes lehet nem csak a költségminimalizálásra koncentrálni, és olyan megoldást választani, ami tűzbiztonsági szempontból (pl. kazán hőszigetelés: kazánban égéstér, égéstérben tűz!) is megfelelő, illetve képes a már említett egyéb problémák – zajterhelés, gombásodás, penészesedés – megelőzésére, kezelésére is.

A kőzetgyapot alapú hőszigetelés segítségével mindezek a célok együtt is megvalósíthatóak. A kőzetgyapot hőszigetelés gátolva az épületből a meleg kiáramlását hozzájárul a kellemes belső klíma megteremtéséhez és fenntartásához. Az anyag időtálló, így kiválóan alkalmas a meglévő épület állagmegóvására is a fűtési költségek és az energiapazarlás csökkentése mellett. A kőzetgyapot ezeken túlmenően hangszigetelő, víztaszító, hő- és tűzálló (olvadáspontja magasan 1000 °C felett van, így épülettűz esetén képes megvédeni az épület szerkezetét és gátolni a tűzterjedését is).

A kőzetgyapot szálas szigetelő, természetes alapanyagból készült, ezért páraáteresztő is. Ennek köszönhetően a gombásodás és a penészesedés is elkerülhető alkalmazásával. Az anyag alak- és mérettartó is, így a hőmérsékletkülönbséget is el tudja viselni alakváltozás nélkül. A kőzetgyapot alapú termékek elősegítik a környezetvédelmet, csökkentve az energiafogyasztást, ezzel együtt a szennyező anyagok kibocsátását is.

Forrás: Otthon Melege Program