Építési hibák – családi ház alapozása

Alapozási hibák állhatnak az épületek homlokzatán, a belső falakon keletkező repedések hátterében. Fontos odafigyelni az építkezés kevésbé látványos, de kiemelten fontos mozzanatára, az alapozásra.

• Betonozás
• Repedés

Az alapozási hibák tervezési vagy kivitelezési hiányosságokra vezethetők vissza. Tervezési hiba, ha nem veszik figyelembe az altalaj tulajdonságait, esetleg statikailag alultervezik az alapot. A kivitelezési hibák körébe tartozik, ha az alap vastagsága vagy mélysége nem megfelelő. Akár kézi-, akár gépi erővel történik az alapozáskor a föld kiemelése, a tervben meghatározott mélységtől nem szabad eltérni, bízva abban, hogy elég szilárd a talaj, úgy is elbírja az alap az épület súlyát. Lehet, a talaj minősége valóban megengedné a kisebb alapot, de fontos szabály, hogy az épület alapozási síkját minden esetben a fagyhatár alatt kell kialakítani – hazai viszonyaink között ez a terepszinttől körülbelül 80 cm mélységet jelent – ellenkező esetben rövid idő elteltével megsüllyedhet a ház alapja. Azt is tudni kell, hogy a kisebb alapozási mélységhez kisebb teherbírás is tartozik. Akár tégla, akár könnyűszerkezetes házat építtetünk, a sávalap esetében nem szabad takarékoskodni. Ha később anyagi kárunk származik a nem megfelelő mélységű alapozás miatt, senkihez sem fordulhatunk majd panaszunkkal, hiszen a tervező meghatározta, hogy milyen mély alapot kell ásatni. A ház alapjának kiásásakor mindenképpen ellenőrizzük, illetve szakemberrel: a tervezővel, műszaki ellenőrrel kontrolláltassuk az elvégzett munkát, s csak akkor lépjünk tovább, ha a tervben meghatározott mélységű és minőségű alap készült el.

Gyakorta előforduló baki, hogy változó mélységű alap alsó síkját alakítják ki hibásan. Az alap változó mélységének jellemzően két oka lehet:

• lejtős terepszint,
• részleges alápincézés.

Minden esetben alapszabály, hogy az alap alsó síkjának vízszintesnek kell lennie, csak a talaj szemszerkezetének megfelelő meredekséggel szabad lépcsőzetesen változtatni a mélységét, ezt nevezik az alap lépcsőzésének. A lejtős terepen, a felszínnel párhuzamosan kialakított alapozási sík az épület megcsúszását okozhatja. Ha részlegesen alápincézett családi ház alapozását fokozatos átmenet (alap lépcsőzés) nélkül alakítják ki, az épületen kialakuló egyenetlen süllyedések okozhatják az épület szerkezeti repedéseit.

Betonozás

Ha elkészült a megfelelő mélységű alap, következhet a betonozás. A kivitelezési hibák körébe tartozik a nem megfelelő betonminőség, a cement kispórolása. Ha az alapásás közben a gép túl mélyre markol – s a kivitelezők takarékoskodni akarnak a beton mennyiségével, s ezért a felesleges mélységet visszatöltik – akkor az alap laza felületre fog támaszkodni, ami túl nagy, vagy egyenetlen süllyedéshez vezethet, és ez az épület falainak megrepedezését eredményezheti. Ha az alap betonozása közben az alapárok oldala beomlik, és nem tisztítják ki, akkor vagy az előbbi helyzet áll elő – még lazább alapfelülettel – vagy az alap keresztmetszetének csökkentésével jelentős szerkezeti gyengülést eredményezhet.

Repedés

Az alapozás bármilyen problémája az épület homlokzatán vagy belső falain üt ki, repedések formájában. A repedések mintázata, lefutási iránya, tágassága, ezek időbeli változása a tartószerkezeti szakértő számára olyan információk, amelyek alapján akár alapfeltárások nélkül is következtetni tud az alapozás hibájának helyére, valószínű okaira. Ilyen esetben statikai szakvélemény alapján ajánlott elvégeztetni az elhárítási, javítási és esetleges megerősítési munkálatokat. Amennyiben a gondot túlterhelés okozza, meg kell erősíteni az alapozási szerkezetet, ha az altalaj megváltozott, átázott, akkor azt meg kell szüntetni. Az alapozás hibáinak kijavítása nem egyszerű feladat, szakemberek szerint a helyreállítás akár több millió forintra is rúghat, s sok vesződséggel jár, mint például kiköltözéssel, így lehetőség szerint jobb megelőzni a gondot, és gondosan tervezett, kivitelezett alapot építtetni családi házunknak.