Európában az egy háztartásra jutó energiafogyasztásban Magyarország vezető pozíciót foglal el, évi 27 ezer kWh elhasználással, ezzel szemben Németországban csak 17 ezer kWh-ot fogyasztanak. A magas szám oka: a magyarok több energiát fűtenek el. A magas hőenergia fogyasztás nem magyarázható a rossz időjárással, hiszen Németországban, Belgiumban a fűtési szezon hosszabb egy hónappal, a hegyvidékes országokban pedig sokkal hidegebb a tél, mint Magyarországon.
Több fűtési energiára Magyarországon azért van szükség, mert a meglévő, elöregedő lakásállomány nagy részének a megfelelő hőszigetelése nem megoldott. Az építésük idejében nem fordítottak kellő figyelmet arra, hogy az épületek élettartalma alatt a fűtéshez szükséges energiaigény alacsony legyen.
A magas energiaárak, valamint környezetünk védelme érdekében felül kell vizsgálni az ingatlanok, lakások, „energiafogyasztását” és amennyiben szükséges, biztosítani kell a megfelelő hőszigetelést, hogy a hőveszteség minimálisra csökkenjen, ezzel együtt a fűtési költségek is mérséklődjenek. Az energetikai felújítás igényét egyre több lakástulajdonos fogalmazza meg. A határoló szerkezetek (nyílászárók, födémek, falak) korszerűsítése együttes felújítás esetén hoznak jó eredményt. A homlokzati falak tekintetében előfordulhat, hogy annak hőszigetelése csak belső oldalon valósítható meg. Ezekben az esetekben régi-, műemlék-, helyi védelem alatt álló-, épületekről van szó, ahol a homlokzat külső oldali hőszigetelése nem megoldható.
A www.hoszigetelesbelulrol.hu oldalon olyan kalkulációs táblázat áll rendelkezésre, ahol a homlokzati falazat paramétereit megadva, könnyen kiszámolható, hogy utólagos belső oldali hőszigetelés elhelyezésével a beruházás mennyi idő alatt térül meg, és milyen mértékben fog csökkenni az éves fűtési költség.
Folytatás Facebook-kal
Folytatás Google-lal