Családi ház felújításának költségei, megtérülése

A fogalmak

U-érték, hőátbocsátási tényező (mértékegysége a W/m²K)
Az épületszerkezeteken keresztül a melegebb oldalról a hidegebb felé mindig áramlik hő. Ennek jellemzésre szolgál a hőátbocsátási tényező, amely azt mutatja meg, hogy a szerkezet 1 négyzetméteres felületét vizsgálva, ha a szerkezet két oldala között 1 Celsius-fokos hőmérséklet-különbség esetén 1 Watt hőenergia áramlik ki, akkor az U-érték 1,0.

Fajlagos hőveszteségtényező és a követelményérték százalékában
A fajlagos hőveszteségtényező az épület egészének a hőveszteségét jellemzi. Tehát csak attól függ, hogy milyen jó az épület szigetelése.
A fajlagos hőveszteségtényező az 1 Celsius-fok hőmérséklet-különbség hatására távozó hőenergiát mutatja meg egységnyi fűtött térfogatra vonatkoztatva.
A követelményérték százalékban azt mutatja, hogy az épületre kiszámított értéket a fajlagos hőveszteségtényezőre vonatkozó követelményértékkel kell elosztani (majd szorozni 100-zal, hogy százalékban kapjuk meg az eredményt). Ha a kapott érték 100 százalék, akkor az épület számított hőveszteségtényezője éppen megfelel az előírásnak. Ahogy csökken a szám, annál jobb az épület hőszigetelő képessége. Új épületek esetében ennek az értéknek kisebbnek kell lennie 100-nál. Régi épületekre 100 százaléknál nagyobb ez az érték, mert ezek nem teljesítik a mai – nem túl szigorú – előírásokat sem.

Épületenergetikai osztály
A szakemberek szerint hazánkban az előírások eléggé megengedők. Már készül az új jogszabály, bár nem tudni mennyire lesz szigorú. Nyakunkon van 2020, amikortól az Európai Unióban csak közel nulla energiaigényű épület kaphat csak építési engedélyt.
A tanúsítvány megmutatja, hogy milyen az adott épület energiafogyasztása a referenciaépülethez viszonyítva. Az átlagos lakásállomány a követelményhez képest 50–90 százalékkal több energiát használ.

Így néznek ki a mai előírások Magyarországon:

A táblázat forrása: Knauf Insulation