Mit kell tudni a passzívházról?

Az energiaárak dinamikus emelkedésének köszönhető, hogy egyre többen érdeklődnek olyan technológiák iránt, amelyek energiatudatos, környezetkímélő, és anyagi megtakarítással járó épületek kivitelezéséhez nyújtanak lehetőséget.

Passzívnak az az épület nevezhető, amely az átlagos energiafelhasználásnak csupán töredékét igényli. Ez elsősorban a határoló szerkezetek jó hőtechnikai tulajdonságainak köszönhető, a további szükséges energiamennyiség pedig minimális külső energiaforrás felhasználásával megoldható. Gyakorlatilag az épület magától gondoskodik a kellemes hőmérsékletről, még télen is. A tartalékfűtés ritkán kapcsol be és 500 W energia fogyasztásával akkor is csak annyit fogyaszt, mint egy kávéfőző. A passzívház olyan épületet jelent, amelynek belső klímája télen, nyáron kellemes érzést biztosít hagyományos fűtési-hűtési rendszer nélkül.

passzvhz2

Anyagok és formák, technológia

A passzívház technológia lényege, hogy nincs szükség aktív fűtési rendszerre, az épület passzív módon hasznosítja a rendelkezésre álló energiát, a napenergiától a benne élők testhőjéig. Egyszerű fizikai törvények alapján működik: üvegházhatással nyeri a hőenergiát, azaz a nagyméretű, főként déli ablakfelületeken bejutó napenergia felfűti a lakóhelyiségeket. Azért, hogy az így nyert energia a házban maradjon, jelentős vastagságú hőszigetelés öleli körül a házat minden irányból. A speciális passzívház-falazat azért kiváló, mert a külső hőszigetelési vastagságot a fal teljes felületén egyenletesen tartja, így nem alakulnak ki hőhidak.

passzvhz7_copy

A passzívházak nyílászáróinak hőátbocsátási értéke legfeljebb 0,80 W/m2K lehet. (A hőátbocsátási tényező az egységnyi felületen, egységnyi idő alatt, egységnyi hőmérsékletkülönbség mellett áthaladó hőáram. Értéke minél alacsonyabb, annál jobb a hő megtartása.) Erre leginkább a három rétegű üvegezésű, hőszigetelő gázkitöltésű ablakok alkalmasak.
A falazaton kívül hőszigetelni kell a padlásfödémet, a pincefödémet és a többi határoló külső szerkezetet.

passzvhz3

Az épület formája ugyancsak fontos szempont. Ideális a kisebb-nagyobb kiszögellésektől, túlnyúló szárnyaktól mentes kompakt forma. Az üvegezett nyílászárók felét déli tájolással kell beépíteni, ezáltal ugyanis “napcsapda” alakul ki. Ez azért hasznos, mert fűtési szezonban több passzív napenergiához juthatunk. Az északi oldalra lehetőleg minimális mennyiségű üvegezett felület kerüljön: a mellékhelyiségek, a fürdő, a kamra.

Az igazi energiatudason épített házban a fennmaradó szükséges energiát megújuló energiaforrások használatával biztosítják. Erre alkalmas a hőszivattyú, amely a földből, vízből és levegőből nyert hőmérsékletet használja fel fűtésre, hűtésre és használati melegvíz-készítésre. Melegvíz-készítéshez megfelelő a napkollektor, és villamos energia előállításához pedig a napelem. Ily módon nagymértékben függetleníthetjük magunkat a külső energiaforrásoktól, a környezetet pedig kevéssé szennyezzük.

passzvhz4_copy


Építési költségek

A passzívház építésének költségei nagyjából 10 százalékkal magasabbak, mint a hagyományos családi házé, viszont a 80 százalékkal alacsonyabb üzemeltetési költség miatt néhány év alatt megtérülnek. A passzívházak lakói jelenleg négyzetméterenként körülbelül 350 forintos energiaköltséggel számolhatnak.

passzvhz5

Egy hazai példa

Szadán épült fel a kevés magyarországi passzívházak egyike. Az épület betonfalainak két oldalán, a tetőn, az alapozásban is vastag szigetelés, háromrétegű üvegablakok és hővisszanyerő szellőztető rendszer jelentik a hatékonyság alappilléreit. Szükségtelen a nyitott ablakon keresztüli szellőztetés. A levegő enélkül is friss: télen-nyáron megfelelő hőmérsékletű, por- és pollenmentes. A háromrétegű ablakoknak köszönhetően nem szűrődik be a közlekedés zaja, a fűtésszámla télen öt-hatezer forint.

Passzívházak nyugati szomszédainknál

Németországban és Ausztriában az egyes tartományok segítik a passzívházak építőit. Ma már ezer passzívház található Ausztriában, de 2010-re akár tizenkétezerre is duzzadhat ez a szám. Németországi szabályok szerint a legfeljebb négy hálószobás, 150 négyzetméteres, körülbelül 200 ezer euróba kerülő családi ház után vehető igénybe 30 százalékos kedvezmény. A támogatás feltétele, hogy a házat egy év alatt 15 kWh energiával ki lehessen fűteni négyzetméterenként. A légtechnikai rendszerbe (hőcserélőbe) beépített fűtésrásegítés azonban csak megújuló energiaforrásból származhat, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy napelemeket tesznek a ház tetejére. Az így termelt energiát folyamatosan átveszi a szolgáltató, majd amikor szükség van rá, akkor a hálózatból használ fűtésre villanyáramot a ház.

passzvhz6

Kapcsolódó cikkek

Tetőtér beépítés könnyebben – Változó szabályok a tetőterek beépítésénél

Idén március 15-től változás történt a tetőtér beépítésére vonatkozó szabályozásokban.

Fűtés másképp: LG Therma-V Monobloc-os hőszivattyúk

Az ősz beköszöntével ismét slágertémává válnak az alternatív fűtési megoldások. Manapság számos különféle, a távhőtől és az általános gázos fűtési megoldásoktól eltérő rendszerek is elérhetők a korszerűsítésre, vagy új otthon kialakítására vállalkozók számára.

Talajhoz simulva: hőszigetelés a lábazaton és a pinceszinten

A megfelelő hőszigetelésen nemcsak az épület stabilitása és költséghatékonysága múlik, hanem a lehetőségek kiaknázása is – például azzal, hogy a pince több legyen, mint tároló.

A Tesla legújabb innovációja: hatékony és magas szilárdságú napelemes tetőfedés

Az elektromos árammal hajtott autóinak fejlesztése után a Tesla tovább emeli a tétet: olyan fotovoltalikus tetőfedő anyagokat dobott piacra, melyek anyagukban és élettartamukban is különböznek az eddig ismert napelemes cserepektől.

Rendszerszemlélet, környezettudatosság, megbízhatóság

Rendszerszemlélet, környezettudatosság, megbízhatóság. Csupán néhány tulajdonság, mely a Tétény-Ker termékeit és szolgáltatásait jellemzi.

Megújuló energia fémtetőről

Meglepő adat, hogy az éghajlatnak köszönhetően Magyarországon minden négyzetméterre körülbelül 1265 kilowattóra napenergia jut. Mivel ez több mint jónak nevezhető érték, így emiatt - és az egyre terjedő trendnek köszönhetően -, egyre több tetőn jelennek meg a nap energiáját összegyűjtő és hasznosító eszközök, napelemek és napkollektorok. Kifejezetten széles a választék, de amiről most szó lesz, az ezek biztonságos és tartós rögzítése – pl. fémtetőn.

A tervezéstől a felújításon és a tetőfedő anyagok kiválasztásán át a szigetelésig, itt mindent megtalál, amit a tetőkről tudnia kell

A tető az épület egyik fontos teherhordó szerkezete, épsége, megfelelő stabilitása éppen ezért kulcskérdés. Az épülethez illő formát és kialakítást, a tetőfedés típusát, anyagát, színvilágát a tervezés során kell meghatározni, majd a kivitelezésnél - minden részletre kiterjedően - szakszerűen végigvinni. A cél, a tető évtizedekig tartó időtállósága és nem utolsósorban esztétikája.

A családi házak szigetelésével a levegőminőség is javítható

Magyarországon a magas téli szállópor koncentráció egyik fő oka az, hogy a családi ház állomány 70%-a, azaz mintegy 1,8 millió lakóépület nem, vagy nem megfelelően hőszigetelt, miközben a háztartások több mint harmada fosszilis energia felhasználásával fűt.

Fontos a hőszigetelés, de sokan kevesebbel is beérnék

A polisztirol és a kőzetgyapot a legnépszerűbb hőszigetelő anyagok, a tető és a homlokzat szigetelésére áldoztak vagy áldoznának a legtöbben, és az építkezők, lakásfelújítók közül sokan kacsintgatnak a megújuló energiaforrások felé – legalábbis egy friss felmérés tanulságai szerint.