Mit kell tudni a passzívházról?

Az energiaárak dinamikus emelkedésének köszönhető, hogy egyre többen érdeklődnek olyan technológiák iránt, amelyek energiatudatos, környezetkímélő, és anyagi megtakarítással járó épületek kivitelezéséhez nyújtanak lehetőséget.

Passzívnak az az épület nevezhető, amely az átlagos energiafelhasználásnak csupán töredékét igényli. Ez elsősorban a határoló szerkezetek jó hőtechnikai tulajdonságainak köszönhető, a további szükséges energiamennyiség pedig minimális külső energiaforrás felhasználásával megoldható. Gyakorlatilag az épület magától gondoskodik a kellemes hőmérsékletről, még télen is. A tartalékfűtés ritkán kapcsol be és 500 W energia fogyasztásával akkor is csak annyit fogyaszt, mint egy kávéfőző. A passzívház olyan épületet jelent, amelynek belső klímája télen, nyáron kellemes érzést biztosít hagyományos fűtési-hűtési rendszer nélkül.

passzvhz2

Anyagok és formák, technológia

A passzívház technológia lényege, hogy nincs szükség aktív fűtési rendszerre, az épület passzív módon hasznosítja a rendelkezésre álló energiát, a napenergiától a benne élők testhőjéig. Egyszerű fizikai törvények alapján működik: üvegházhatással nyeri a hőenergiát, azaz a nagyméretű, főként déli ablakfelületeken bejutó napenergia felfűti a lakóhelyiségeket. Azért, hogy az így nyert energia a házban maradjon, jelentős vastagságú hőszigetelés öleli körül a házat minden irányból. A speciális passzívház-falazat azért kiváló, mert a külső hőszigetelési vastagságot a fal teljes felületén egyenletesen tartja, így nem alakulnak ki hőhidak.

passzvhz7_copy

A passzívházak nyílászáróinak hőátbocsátási értéke legfeljebb 0,80 W/m2K lehet. (A hőátbocsátási tényező az egységnyi felületen, egységnyi idő alatt, egységnyi hőmérsékletkülönbség mellett áthaladó hőáram. Értéke minél alacsonyabb, annál jobb a hő megtartása.) Erre leginkább a három rétegű üvegezésű, hőszigetelő gázkitöltésű ablakok alkalmasak.
A falazaton kívül hőszigetelni kell a padlásfödémet, a pincefödémet és a többi határoló külső szerkezetet.

passzvhz3

Az épület formája ugyancsak fontos szempont. Ideális a kisebb-nagyobb kiszögellésektől, túlnyúló szárnyaktól mentes kompakt forma. Az üvegezett nyílászárók felét déli tájolással kell beépíteni, ezáltal ugyanis “napcsapda” alakul ki. Ez azért hasznos, mert fűtési szezonban több passzív napenergiához juthatunk. Az északi oldalra lehetőleg minimális mennyiségű üvegezett felület kerüljön: a mellékhelyiségek, a fürdő, a kamra.

Az igazi energiatudason épített házban a fennmaradó szükséges energiát megújuló energiaforrások használatával biztosítják. Erre alkalmas a hőszivattyú, amely a földből, vízből és levegőből nyert hőmérsékletet használja fel fűtésre, hűtésre és használati melegvíz-készítésre. Melegvíz-készítéshez megfelelő a napkollektor, és villamos energia előállításához pedig a napelem. Ily módon nagymértékben függetleníthetjük magunkat a külső energiaforrásoktól, a környezetet pedig kevéssé szennyezzük.

passzvhz4_copy


Építési költségek

A passzívház építésének költségei nagyjából 10 százalékkal magasabbak, mint a hagyományos családi házé, viszont a 80 százalékkal alacsonyabb üzemeltetési költség miatt néhány év alatt megtérülnek. A passzívházak lakói jelenleg négyzetméterenként körülbelül 350 forintos energiaköltséggel számolhatnak.

passzvhz5

Egy hazai példa

Szadán épült fel a kevés magyarországi passzívházak egyike. Az épület betonfalainak két oldalán, a tetőn, az alapozásban is vastag szigetelés, háromrétegű üvegablakok és hővisszanyerő szellőztető rendszer jelentik a hatékonyság alappilléreit. Szükségtelen a nyitott ablakon keresztüli szellőztetés. A levegő enélkül is friss: télen-nyáron megfelelő hőmérsékletű, por- és pollenmentes. A háromrétegű ablakoknak köszönhetően nem szűrődik be a közlekedés zaja, a fűtésszámla télen öt-hatezer forint.

Passzívházak nyugati szomszédainknál

Németországban és Ausztriában az egyes tartományok segítik a passzívházak építőit. Ma már ezer passzívház található Ausztriában, de 2010-re akár tizenkétezerre is duzzadhat ez a szám. Németországi szabályok szerint a legfeljebb négy hálószobás, 150 négyzetméteres, körülbelül 200 ezer euróba kerülő családi ház után vehető igénybe 30 százalékos kedvezmény. A támogatás feltétele, hogy a házat egy év alatt 15 kWh energiával ki lehessen fűteni négyzetméterenként. A légtechnikai rendszerbe (hőcserélőbe) beépített fűtésrásegítés azonban csak megújuló energiaforrásból származhat, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy napelemeket tesznek a ház tetejére. Az így termelt energiát folyamatosan átveszi a szolgáltató, majd amikor szükség van rá, akkor a hálózatból használ fűtésre villanyáramot a ház.

passzvhz6

Kapcsolódó cikkek

Édes élet a tető alatt: a hőszigetelés a kulcs

A megfelelő hőszigetelés a tetőtér-beépítés talán leginkább hangsúlyos eleme, hiszen a „padlást” eredetileg nem szobának tervezték, és a komfortérzetet a tető nem megfelelő szigetelése nagyban tudja csökkenteni. Mit ajánl a szakértő?

Így hasznosíthatjuk a napenergiát otthonunkban - Napelemes és napkollektoros rendszerek

A többség számára manapság már nyilvánvaló, hogy a napelemek a napsugárzást elektromos energiává alakító eszközök. Sokan azonban még mindig összetévesztik ezeket a fotovoltaikus rendszereket tévesztik a napkollektorokkal, pedig működésük és hasznosításuk is jelentősen eltérő. Bár mind a napelem, mind a napkollektor napenergiát alakít át, a napelem elektromos-, a napkollektor pedig hőenergia hasznosítás célját szolgálja.

Otthonunk szigetelésével csökkenthetjük a legjobban CO2 lábnyomunkat

A legnagyobb mértékben energiafelhasználásunk mérséklésével csökkenthetjük karbonlábnyomunkat. Egy családi ház leszigetelésével több, mint 0,4 tonnával, akár 40-50%-kal is csökkenthetjük CO2-kibocsátásunkat, vagyis több üvegházhatású gáztól mentjük meg a Föld légkörét, mint amivel marhahúsfogyasztásunk és internethasználatunk teljes szén-dioxid-kibocsátása minden évben megterheli azt.

Miért hasznos beltéri ventilátort alkalmazni? – Működés és szerelés

A beltéri ventilátor alkalmazása egy sokak számára ismert problémára kínál megoldást: az egymással szomszédos, ám eltérő hőmérsékletű helyiségek tehetők ily módon komfortossá.

Utólagos szigetelés a tetőtérben. Gyors és problémamentes megoldások víz- és hőszigetelésre

A tetőtér – hiába remek lehetőség újabb helyiségek kialakítására – gyakran az egyik legproblémásabb része a lakóépületeknek. Ha a víz- és hőszigetelés nem megfelelő, elvész a kényelem is. Szerencsére azonban mindez egy alapos felújítással orvosolható.

Új Austrotherm homlokzatszigetelés kritikus helyekre – ahova a normál hőszigetelő lapok már nem férnek el

Január elsejétől a hatósági épületekre már a közel nulla károsanyag kibocsátási modell érvényes, ami a fajlagos hőveszteség tényező és az összesített energetikai jellemző tekintetében újabb korlátozásokat tartalmaz.

7 kérdés a nyílászárók kiválasztásáról – válaszok a szakértőtől

Legyen szó köz- vagy lakóépületekről, megjelenésüket és üzemeltetési költségeiket jelentősen befolyásolják a homlokzatokon alkalmazott nyílászárók. Ezek kiválasztása, az igényeknek megfelelő ablakok, bejárati- és teraszajtók felkutatása az építkezők, felújítók számára nem egyszerű feladatok. Szakértőnk tanácsaival igyekszünk megkönnyíteni az eligazodást.

Számoljunk le az elektromos fűtést övező tévhitekkel!

Czinege Károly az Az elektromos fűtés a jövő megoldása! című könyve igazi hiánypótló szakkönyv nemcsak szakmabelieknek, amely tisztáz minden, az elektromos fűtéssel kapcsolatos félreértést. Lásson ön is tisztán, hiszen könnyen meglehet, hogy otthonában is az elektromos megoldás lesz a leginkább költséghatékony megoldás!

Így változnak az épületenergetikai szabályok – Amit minden építtetőnek, építkezőnek tudni érdemes

Az épületekkel kapcsolatos hőtechnikai követelmények állandó változásban vannak. Mindenki szereti az alacsony rezsit, de a folyamatosan változó szabályozást már kevésbé. Különösen akkor, ha ennek komoly következményei lehetnek a használatbavételi engedély megszerzésekor. Mire figyeljünk?

Önnek ajánljuk