A módosítással viszont lehetőség nyílt arra, hogy a műszaki fejlesztés újabb eredményeit is szabvány szintjére emeljük. A mind népszerűbb formahabosított EPS termékek fejlesztése az elmúlt években nem állt le, és az újabb termékek viselkedéséről hosszú idejű tapasztalattal rendelkezünk. Ennek köszönhető, hogy a már korában is az MSZ 7573 által szabályozott talajba kerülő hőszigetelések, illetve lábazati alkalmazásokon (Expert termékcsalád) túl a fordított tető hőszigetelése is szabványos alkalmazás lett.
Jelenleg ennek a csoportnak csak egy tagja van, az Austrotherm Zenit® A termék a többi formahabosított szigetelőanyagokhoz képest is jelentősen kisebb vízfelvételt mutat, ellenállása a fagyás-kiolvasztási ciklusokkal szemben kiváló, így nincs akadálya, hogy fordított tetők hőszigetelésére alkalmazzuk. Alkalmazásának már közel egy évtizedes tapasztalata van, és a rendszeres utóellenőrzések során a megvalósult tetőkből kivett minták vizsgálata igazolta, hogy tartósan nedves környezetben, fagyhatásnak kitéve is megőrzi jó mechanikai és hőszigetelő tulajdonságát. Bár a Zenit® beépítése eddig is lehetséges volt az ÉME alkalmassági bizonyítványa alapján, a szabványossá vált megoldás megerősíti a tervezőket abban, hogy jó megoldás a Zenit® betervezése lapostetőkbe. Erre amúgy mind nagyobb kereslet is van. Az extrudált polisztirolhabok (XPS) maximális gyártási vastagsága (20 cm) és az ehhez tartozó hővezetési tényező (0,038 W/mK) mellett a tető hőátbocsátási tényezője (a hőszigetelő lemezek egyrétegű fektetése esetén) nem tud jobb lenni, mint 0,19 W/m2K. Márpedig az új épületenergetikai szabályozás szerint az energia-megtakarítási célú hazai vagy uniós pályázati forrás vagy a központi költségvetésből származó támogatás igénybevétele esetén a tetőknek ennél jobbaknak kell lenniük (0,17 W/m2K), és 2018-tól ez már minden épületre vonatkozik. A Zenit® maximális gyártási vastagsága viszont 40 cm, így akár 0,1 W/m2K-nél jobb tetőket is létre lehet vele hozni. Felmerülhet a kérdés, hogy akkor esetleg több rétegben alkalmazva az extrudált habokat el lehet-e érni a kívánt hőszigetelési értéket? Az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján a válasz nemleges. A fordított rétegrendben alkalmazható hőszigetelő anyagok - akár extrudált, akár expandált habok - csak egy rétegben alkalmazhatók, erről az extrudált polisztirolhab hőszigetelő anyagok alkalmazásáról szóló MSZ 7574 szabvány is rendelkezik: "A csapadékvíz elleni szigetelés felett beépített hőszigetelést egy rétegben kell lefektetni." Ez arra a negatív tapasztalatra vezethető vissza, hogy a korábban két rétegben beépített extrudált habok tönkrementek, mivel a csapadékvíz elleni szigeteléssel nem védett hőszigetelő lemezek közé a víz akadálytalanul be tudott folyni, és a két, sík felületű tábla között megszakítatlan vízfilmet képezett. Ez a vízfilm ugyanolyan jelentős páraellenállást tanúsított, mint az alsó hőszigetelő tábla alatt elhelyezkedő vízszigetelés. A két párazáró réteg között páranyomás tudott kialakulni, ami még a zártcellás hőszigetelő anyagba is be tudja préselni a nedvességet, és így annak a hőszigetelő képessége radikálisan leromlik, és a fizikai tönkremenetelére is számítani lehet. Nem beszélve arról, hogy hideg időben a táblák összefagynak, és egy esetleges bontás csak roncsolásos módon oldható meg. Ennek elkerülésére tiltja a magyar szabvány (más külföldi szabályozással összhangban) a hőszigetelő anyag több rétegű fektetését fordított tetőkben. Így a megfelelő hőátbocsátási érték eléréséhez ilyen esetekben csak a Zenit® a szabványosan megoldás, ami azzal a további előnnyel is jár, hogy a termék kedvezőbb ára miatt még gazdaságosabb is.
Az új alkalmazási szabvány már hatályos, de jelentős változásokat nem hozott. Talán még mindig van, akinek kicsit szokatlan a fordított rétegrendű tetőkbe alkalmazható expandált polisztirolhab hőszigetelés, de a tapasztalatok és a szabványossá vált megoldás meggyőző lehet számukra is, és egyre több költséghatékony, energiatakarékos fordított tető fog megépülni.
forrás: Austrotherm
Folytatás Facebook-kal
Folytatás Google-lal