Energiamegtakarítás alacsony hőmérsékletű fűtési rendszerrel

Örökös kérdés és vita akár a szakemberek, akár a laikusok körében is, hogy melyik fűtésrendszer jobb, komfortosabb, energiatakarékosabb vagy egyszerűen melyik olcsóbb, és melyik térül meg hamarabb.

Energiamegtakarítás alacsony hőmérsékletű fűtési rendszerrel

Amíg a fűtési rendszerek üzemi hőmérséklete 30–40 évvel ezelőtt még 90 Celsius-fok volt addig napjainkban a modern kondenzációs kazánok vagy hőszivattyúk esetében ez már 45–55 Celsius-fok. Ezzel az irányvonallal párhuzamosan a fűtési rendszerek a felületfűtés irányába fejlődtek, mivel tévesen azt gondoltuk, hogy a radiátorok csak magas vízhőmérséklettel üzemeltethetők hatékonyan.

Az alacsonyabb rendszervíz-hőmérséklet esetében értelemszerűen radiátoraink hőleadása alacsonyabb. Azonban az új vagy felújított épületeink hőigénye az elmúlt évtizedekben folyamatosan a felére, harmadára csökkent. Így hasonló méretű radiátorokkal hőszigetelt, modern nyílászárókkal rendelkező épület hőigényét bőven ki lehet elégíteni lapradiátorokkal.

Energiamegtakarítás alacsony hőmérsékletű fűtési rendszerrel

10 érv az alacsony hőmérsékletű radiátoros fűtés mellett

  • a belső falon minimális, 1 százalék alatti hőveszteség (padlófűtés esetén 10 cm padlószigeteléssel számolva ez az érték 9–13 százalék)
  • a rendszer alacsonyabb hidraulikai ellenállása miatt alacsony a keringetési energiaigény (lakásaink, házaink egyik legnagyobb energiafelhasználója a kazán keringető szivattyúja)
  • termosztatikus szelepek és fejek alkalmazásával a különböző helyiségekben igény szerint szabályozható hőmérséklet
  • az ablakok mellett hideg huzatmentes terület van, mivel a radiátorból felfelé áramló levegő télen meggátolja a hideglevegő beáramlását a lakásba
  • rövid felfűtési és visszahűlési idő (radiátorok esetén ez 5 perc, amíg a felületfűtés esetén a nagy hőtömeg miatt a felfűtés több órát is igénybe vehet)
  • termosztatikus fejek alkalmazásával gyorsan igazodik a hőmérsékleti változásokhoz
  • újrahasznosítható termék: 100 százalékban acélból készült
  • megújuló energiaforrásokkal is üzemeltethető (fatüzelésű kazán, hőszivattyú, napkollektor…)
  • magas komfortérzetet biztosít (a hőforrás azonosítható, így komfort érzetünk jelentősen nő)
  • élettartama több évtized (30–40 év)
Kapcsolódó cikkek

Fürdőszoba Kiállítás | 2020 | Mezítláb a Párisi udvarban - KROKI stúdió

Virtuális túra a felújított Párisi udvarban kialakított, ötcsillagos hotel fürdőszobáiban

Lakásátalakítás csúcsrajáratva: hogyan lehet egy nagyból öt kicsit kihozni?

Adott egy szokatlanul tágas, belvárosi lakás, melynek tulajdonosa úgy döntött, hogy a nagyból több kis apartmant szeretne kialakítani. Az elsőre szinte lehetetlennek tűnő küldetést Fogarasi Dianna enteriőrtervező ötletei nyomán sikerült kivitelezni. Mutatjuk, hogyan.

Betatherm: itthon is erősödik a külföldön már befutott radiátor-gyártó

A nemzetközi sikerek után a hazai piacra is fokozott figyelmet fordít a Betatherm, így a miskolci cég saját fejlesztésű radiátorai itthon is egyre népszerűbbek.

Fűtés másképp: LG Therma-V Monobloc-os hőszivattyúk

Az ősz beköszöntével ismét slágertémává válnak az alternatív fűtési megoldások. Manapság számos különféle, a távhőtől és az általános gázos fűtési megoldásoktól eltérő rendszerek is elérhetők a korszerűsítésre, vagy új otthon kialakítására vállalkozók számára.

Családi ház felújítása 3. rész – A fűtésrendszer korszerűsítése

„Aki olyan mértékű felújításra szánja el magát, mint mi, legjobb, ha a fűtésrendszert egy alapos újragondolásnak veti alá.” Személyes tapasztalatok egy - többé-kevésbé - saját kezűleg végzett felújításról.

Modern kis lakás rengeteg tárolóval – A lakberendező tanácsai egy átalakítás kapcsán

Hogyan lehet megvalósítani a minimál stílus irányelveit 33 négyzetméteren? Rengeteg tárolóval! Tanácsok a lakberendezőtől.

Rendszerszemlélet, környezettudatosság, megbízhatóság

Rendszerszemlélet, környezettudatosság, megbízhatóság. Csupán néhány tulajdonság, mely a Tétény-Ker termékeit és szolgáltatásait jellemzi.

Megújuló energia fémtetőről

Meglepő adat, hogy az éghajlatnak köszönhetően Magyarországon minden négyzetméterre körülbelül 1265 kilowattóra napenergia jut. Mivel ez több mint jónak nevezhető érték, így emiatt - és az egyre terjedő trendnek köszönhetően -, egyre több tetőn jelennek meg a nap energiáját összegyűjtő és hasznosító eszközök, napelemek és napkollektorok. Kifejezetten széles a választék, de amiről most szó lesz, az ezek biztonságos és tartós rögzítése – pl. fémtetőn.

Régi borospincéből építész műterem Budajenőn

Felújtani, átalakítani, az eredeti funkciókat elhagyni és újragondolni, komoly munka, de látva az eredményt, kimondhatjuk: megéri fáradozni.