Klímaváltozás ellen felújítás

A klímaváltozást a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével fékezhetnénk csak meg. Európában a felhasznált energia 40 százalékáért épületeink a felelősek. Az épületek energiahatékony felújításával: szigeteléssel, ablakcserével, fűtéskorszerűsítéssel, napelem, napkollektor, szélkerék és hőszivattyú alkalmazásával csökkenthetjük a szén-dioxid-kibocsátást.

• Előnyök
• Építőanyagok
• Munkahelyteremtés

A legutóbbi G8-as csúcstalálkozó kiemelt témája volt a klímaváltozás. Ennek kapcsán tette közzé tanulmányát a Velux, amelyben az épületek energetikai felújításának fontosságára hívta föl a figyelmet.

Előnyök

Fontos, hogy csökkentsük épületeink energiafelhasználását, mivel a ma már álló épületek 90 százalékát 2050-ben is használni fogjuk. Jelenleg az épületek 1,2 százalékát újítjuk föl évente, ez azonban nem elég a szén-dioxid-kibocsátás kellő mértékű csökkentéséhez, legalább évente az épületek 3 százalékának felújítására lenne szükség. Az energetikai felújításnak több előnye is van: egyrészt javulnak az életkörülmények, másrészt a szén-dioxid kibocsátás mérséklésével csökken ökológiai lábnyomunk is, harmadrészt nő a munkahelyek száma az építőiparban és az építőanyag-iparban is.

Építőanyagok

A mai építőanyagok már megfelelnek a fenntarthatóság igényének, legyen szó akár felújításról, akár új ház építéséről. Jó példa az épületek energetikai szempontú felújítására a Hamburgban az 1950-es években épített, olajjal fűtött ház, amelyet a Velux Model Home 2020 programja keretében úgy újítottak föl, hogy nem csak sokkal kellemesebb lett benne az élet, hanem az épület energetikai szempontból teljesen önellátó lett. A hamburgi FényAktív Házról (LichtAktiv Haus) itt olvashat részletesen.

Munkahelyteremtés

A jó közérzet és a klímavédelem mellett jelentős előny még, hogy az épületfelújítások ütemének növelésével 2013. és 2050. között legalább 200 ezer új munkahelyet teremtenénk az Európai Unióban.
Hazánkban is számos gondot oldana meg, ha megfelelő pályázatokkal jutna támogatás szigetelésre, ablakcserére, fűtéskorszerűsítésre, napelem, szélkerék, hőszivattyú és napkollektor telepítésére. A valódi rezsicsökkentés, a jobb életkörülmények mellett az új munkahelyek teremtése növelné az állam adó- és járulékbevételeit, miközben csökkennének a munkanélküli segélyre kifizetett összegek is. A befolyt áfából és a dolgozók után befizetett adókból, járulékokból pedig önfinanszírozóvá válhatna a pályázati rendszer.