Az elmúlt évek építkezést megelőző időszakát a túlzott adminisztráció, a nehézkes engedélyeztetés és az ezekhez társuló magas költségek jellemezték, amiért cserébe ellenszolgáltatás, segítség nem járt. Ez megnehezítette az építést és jelentősen megnövelte az elkészüléshez szükséges időintervallumot.
Fenti okok miatt is a magyar építésügy átalakítása égető feladat volt, melyre megoldásként az 1567/2015. (IX. 4.) Korm. határozat szolgál. Ez tartalmazza az Intézkedési Tervet és az ahhoz kapcsolódó feladatokat. Az Intézkedési Terv koordinálását a Miniszterelnökséget vezető Miniszter hajtja végre. Ezt megelőző években az engedélyeztetés hosszas procedúrát jelentett, jelenlegi a radikális változás a cél.
Mikor szükséges építési engedélyt kérni?
A változás érzékelhető az építési engedély köteles építmények esetében: 2016. január 1-től nem szükséges építési engedélyt kérnie az építtetőnek, amennyiben újépítésű ingatlana 300 m2 hasznos alapterületet meg nem haladó lakóépületnek minősül. Az építési engedély helyébe az előzetesen bejelentett építési szándék lép, melyet az általános építésügyi hatóság felé kell benyújtani. Nem megfelelő bejelentés esetén a kivitelezés nem kezdhető meg, ezt követően az építtető ismét benyújthatja bejelentésének javított változatát. A 300 m2-t meghaladó ingatlanok esetében megmarad az engedéllyel vagy engedély nélkül építhető megkülönböztetés.
Néhány szóban a dokumentációról
Az eljárás többi területét is reform alá vonták, így a szükséges dokumentációt is, mely nem tartalmazza az alaprajzot és a metszetrajzot. Ellenben magába foglalja a következőket:
- Helyszínrajz
- Utcakép
- Homlokzati terv
- Műszaki leírás
Szembetűnő tehát, hogy a dokumentáció az épület küllemére korlátozódik inkább, részletes helyszínrajzzal bővítve. Ennek eredményeként a helyszínrajz kiegészül az elmaradó tervrészekkel úgy, mint:
- Építési hely
- Építési vonal
- Égéstermék-elvezető rendszer
Miről és mikor kell bejelentést tenni?
A bejelentést megtehetjük elektronikusan (ÉTDR rendszer) és személyesen papír alapon (Építésügyi szolgáltató pontnál, Kormányablaknál) is. Mindehhez az Országos építésügyi Nyilvántartás (OÉNY) segítségét kell vagy lehet igénybe venni.
Hiányosság, pontatlanság esetén a hatóság nem akadályozhatja meg a kivitelezést, csupán felhívhatja az építtető figyelmét. Az építési tevékenység megkezdése a hiánytalan bejelentés benyújtását követő naptól számított 15 napos határidő letelte után indítható. A kezdés dátuma ünnepnapra és hétvégére is eshet.
Az előbb említett megkötés betartásával az építkezés a bejelentés napját követő 10 évben bármikor elkezdhető egy feltétellel, ha az említett 10 éven belül be is fejezik.
Módosítási igény esetén (építményen, bejelentési dokumentáción) is előzetes bejelentés szükséges, melynek 15 nappal kell megelőznie a módosítás napját.
Folytatás Facebook-kal
Folytatás Google-lal