Csapda, csapda hátán

Azt hiszem, az építkezés valamennyi fázisának megvannak a maga csapdái.
És talán éppen ezek miatt az alattomos csapdák miatt tartja azt a közvélekedés, hogy „az első házat az ellenségünknek építjük, a másodikat a barátunknak, a harmadikat magunknak.”
Be kell, valljam, hogy régebben sem szerettem ezt a tipikusan magyar bölcsességet - elfogadása ugyanis végtelen pazarlást feltételez. (Miközben a mondás igazsága sajnos lépten-nyomon visszaköszön a magyar lakásállományt látva…) Ez a pazarlás pedig végképp nem megengedhető napjaink pénz-, hitel- és támogatáshiányos világában. Mégis mit tehet az a kiszolgáltatott építkező, aki szeretné már első házát magának megépíteni? Először is tisztába kell, hogy kerüljön magukkal a csapdákkal. Íme, kettő mutatóba.

A nagyságrendek buktatói

Egy építkezés,de még egy komolyabb felújítás is, legnagyobb kihívásainak egyike, hogy folyamatosan több százezer forintos, de néha milliós nagyságrendű döntéseket kell hozni. Márpedig a legtöbb építkező nincs erre felkészülve. Hiányoznak a döntéshez szükséges információi, nem ismeri az értékelési szempontok teljességét és nem tanulta a racionális döntéshozatal lehetséges modelljeit sem.

Elkezdődött a házépítés Amikor a téglaiparban dolgoztam, komoly kihívás volt számunkra, hogy a tégla az építkezés elején beszerzendő építőanyag, az első komolyabb (akár 1,5-2 millió forintos) kiadás a házépítés során, és akkor kell róla dönteni, amikor még minimális tapasztalattal bírnak az építkezők a házépítésről.
Gyakran tapasztaltuk azt, hogy az építkezők 70-100.000 Ft megtakarítás érdekében bevállaltak egy olyan műszaki megoldást, ami aztán egy „örök kompromisszum” maradt az épületen. (A sors fintora, hogy éppen az építkezés elején kell olyan szerkezetekről, olyan építőanyagokról dönteni, melyek a későbbiekben nem, vagy csak aranyáron javíthatók. Az alapról, a vízszigetelésről és a falakról van például szó.)
Az építkezés elején a 70-100.000 Ft még sok pénznek tűnik – a hétköznapok szintjén persze az is. (Tán még pezsgőt is bontott a család odahaza a „jó vétel” után: „Mondtam én, hogy nekünk kell kezünkbe venni az anyagbeszerzést, lám, máris spóroltunk százezer forintot!”)
Aztán az építkezés közben átértékelődnek a nagyságrendek, s a házépítés, felújítás vége felé mindez már aprópénznek tűnik. Egyik volt kollégám mesélte, hogy az építkezés ezen szakaszában rendszeres esti programjuk volt, hogy elsétáltak a sarki bank automatához és kivettek pár tízezer forintot a másnapi költségekre. Amikor egyik nap nem kellett menjenek, már egész hiányérzetük támadt.

Fontos tehát, hogy úgy kezdjünk bele az építkezésbe, hogy pontosan látjuk és megértjük az építkezés során felmerülő költségeket – az első naptól az utolsóig. És persze ne felejtsünk el kellő rátartással számolni – ez akár 20-40%-ot is jelenthet!
Az építkezés első szakaszában felbukkanó csapdákról részletesen írtam az Építem a házam könyvsorozat 1. és 2. kötetében. 

Készül a falazat

Amikor a dolgok összeérnek

Magyarországon az építkezések jelentős része még mindig „sorosan” zajlik. Azaz jönnek a mesteremberek egymás után, akiket a fővállalkozói szerepkörben tevékenykedő építkező bíz meg és igyekszik koordinálni. Miközben nem rendelkezik sem az ehhez szükséges szakmai tudással, sem – ami talán még fontosabb – az ehhez szükséges projektmenedzseri ismeretekkel. És mindenki életében eljön az a pillanat, amikor az új mester megérkezése után rápillant a már elkészült szerkezetekre, és megkérdezi: „Ki volt az a barom, aki ezt így csinálta?” (Többnyire ennél vaskosabb kifejezést használva…) Ilyenkor persze a megbízónak kellene igazságot tennie.
A mai modern házat egyébként is meglehetősen reménytelen így „sorosan” megépíteni – hiszen szinte minden mindennel összefügg. Az első nagy tanulság (és csapda) az ablakok beépítésénél érheti az építkezőt. Itt ugyanis látványosan összeér több szerkezet és több szakma.
A házépítés projekt munka


Hova, milyen síkba kerüljön az elkészült falazaton belül a nyílászáró?

Ezt csak akkor tudják eldönteni az ablakot beépítő szakemberek, ha

  • tudják, hogy a falazatra kerül-e még hőszigetelés, és ha igen, akkor milyen vastag (a hőszigetelést jó eséllyel később egy másik csapat fogja majd elhelyezni);
  • tudják, hogy milyen fajta és milyen kialakítású árnyékoló kerül a nyílászáró elé - ezt pedig valószínűleg egy harmadik csapat építi majd be.

No és persze a nyílászáró feletti áthidalást korábban úgy kell már kialakítaniuk a falazást végző kőműveseknek (még egy szakma!), hogy az hőhíd-mentesen adjon helyet a nyílászáró-árnyékoló együttesnek.

Ha el akarjuk kerülni a szakemberek egymásra mutogatását ebben a témában, akkor ezt a falazat-áthidaló-hőszigetelés-ablak-árnyékoló csomópontot mindenképpen részletekbe menően meg kell terveztetni az építésszel. (Erre szolgál a kiviteli terv.)
A mi házunkon annak idején a nyílászárós és árnyékolós szakemberek közötti kommunikáció hiányosságai, például olyan lavinát indítottak el, ami egészen a festésig és a villanyszerelésig elért…

A tanulságos történetet meg is írtam az Építem a házam 3. könyvében – ha kíváncsiak vagytok rá, legközelebb itt is megosztom veletek! 

www.epitemahazam.hu

Kapcsolódó cikkek

Tetőfelújítás vagy új tetőszerkezet? Így kérjen ajánlatot!

Elérkezett a tetőfelújítás ideje? Építkezik? Vagy még csak a tervezés folyamatánál jár? Otthona éke és védelmezője minden esetben a tető, ezért olyan fontos, hogy mind esztétikailag, mind funkciójában és ár-érték arányában is azt nyújtsa, amit várunk tőle. Az elhatározást követően azonban a legelső lépés az ajánlatkérés.

Így ellenőrizhetjük, hogy zuhanykabinunk biztonságos-e

A zuhanykabin vásárlásakor kevesen gondolnak arra, hogy a biztonság is fontos szempont lehet, hiszen „mi baj történhet?”. Nos, a zuhanykabin üvegből készül!

Családiház építését tervezi? Segítünk kalkulálni!

Egy családi ház építésénél még egy hozzáértő által összeállított kiadás-kalkulációban is több százezres, akár milliós különbség alakulhat ki, mire befejeződik a kivitelezés. Íme egy ötletet, ami segíthet mindezt kordában tartani.

Tippek tetőablak választáshoz – felújítóknak

Felújításkor minden forint és minden perc számít, ezért jól jön, ha például a tetőablakok gyárilag előszereltek vagy egyszerűen, akár pár óra alatt a régi helyére illeszthetők, gondoskodva a tetőtér energiatakarékossá tételéről.

Belsőépítészeti tervezés és teljeskörű kivitelezés az Attraktív Design Stúdió csapatával

Egy új építésű, lakóparki lakás nagyvonalú átalakítása a lakberendező tapaszatalataival.

Miért fontos kivitelezői szerződést kötni és mi szerepeljen a szerződésben? Letölthető szerződésminta és magyarázatok felújítóknak, építkezőknek

A megbízó és vállalkozó jogait és kötelezettségeit tartalmazó szerződéssel elejét vehetjük a későbbi vitáknak és pereskedéseknek, nem utolsósorban pedig a szerződés anyagilag is védi a feleket.

Az otthonfelújítási támogatás igénybevételére jogosultak közel fele 3 és 6 millió forint közötti összeget költene lakásfelújításra

A megkérdezettek több mint kétharmada tervez idén felújítást, a támogatásra jogosultak közel fele 3 és 6 millió forint közötti összeget, míg a lakásfelújítási támogatásra nem jogosultak 50 százaléka 1 és 3 millió forint közötti összeget költene erre – derült ki a Wallplex Magyarország legfrissebb felmérésből. A kutatás a lakásfelújítással és a lakásfelújítási támogatás igénybevételével kapcsolatos szokásokat vizsgálta.

A lakosság a legnagyobb energiafogyasztó

A rezsi 75 százalékát fűtésre költjük, de megfelelő szigeteléssel ennek akár 50 százalékát is megspórolhatjuk.

Hőszigetelés centikben, számokban és forintokban

Családi házak felújítása során az ablakcsere mellett a hőszigetelés ugyan népszerű terület, elmaradásának egyik oka mégis az a tévhit, hogy hőszigetelni csak akkor érdemes, ha az gyorsan megtérül. De vajon egy tisztasági festés mikorra térül meg?