Csapda, csapda hátán

Azt hiszem, az építkezés valamennyi fázisának megvannak a maga csapdái.
És talán éppen ezek miatt az alattomos csapdák miatt tartja azt a közvélekedés, hogy „az első házat az ellenségünknek építjük, a másodikat a barátunknak, a harmadikat magunknak.”
Be kell, valljam, hogy régebben sem szerettem ezt a tipikusan magyar bölcsességet - elfogadása ugyanis végtelen pazarlást feltételez. (Miközben a mondás igazsága sajnos lépten-nyomon visszaköszön a magyar lakásállományt látva…) Ez a pazarlás pedig végképp nem megengedhető napjaink pénz-, hitel- és támogatáshiányos világában. Mégis mit tehet az a kiszolgáltatott építkező, aki szeretné már első házát magának megépíteni? Először is tisztába kell, hogy kerüljön magukkal a csapdákkal. Íme, kettő mutatóba.

A nagyságrendek buktatói

Egy építkezés,de még egy komolyabb felújítás is, legnagyobb kihívásainak egyike, hogy folyamatosan több százezer forintos, de néha milliós nagyságrendű döntéseket kell hozni. Márpedig a legtöbb építkező nincs erre felkészülve. Hiányoznak a döntéshez szükséges információi, nem ismeri az értékelési szempontok teljességét és nem tanulta a racionális döntéshozatal lehetséges modelljeit sem.

Elkezdődött a házépítés Amikor a téglaiparban dolgoztam, komoly kihívás volt számunkra, hogy a tégla az építkezés elején beszerzendő építőanyag, az első komolyabb (akár 1,5-2 millió forintos) kiadás a házépítés során, és akkor kell róla dönteni, amikor még minimális tapasztalattal bírnak az építkezők a házépítésről.
Gyakran tapasztaltuk azt, hogy az építkezők 70-100.000 Ft megtakarítás érdekében bevállaltak egy olyan műszaki megoldást, ami aztán egy „örök kompromisszum” maradt az épületen. (A sors fintora, hogy éppen az építkezés elején kell olyan szerkezetekről, olyan építőanyagokról dönteni, melyek a későbbiekben nem, vagy csak aranyáron javíthatók. Az alapról, a vízszigetelésről és a falakról van például szó.)
Az építkezés elején a 70-100.000 Ft még sok pénznek tűnik – a hétköznapok szintjén persze az is. (Tán még pezsgőt is bontott a család odahaza a „jó vétel” után: „Mondtam én, hogy nekünk kell kezünkbe venni az anyagbeszerzést, lám, máris spóroltunk százezer forintot!”)
Aztán az építkezés közben átértékelődnek a nagyságrendek, s a házépítés, felújítás vége felé mindez már aprópénznek tűnik. Egyik volt kollégám mesélte, hogy az építkezés ezen szakaszában rendszeres esti programjuk volt, hogy elsétáltak a sarki bank automatához és kivettek pár tízezer forintot a másnapi költségekre. Amikor egyik nap nem kellett menjenek, már egész hiányérzetük támadt.

Fontos tehát, hogy úgy kezdjünk bele az építkezésbe, hogy pontosan látjuk és megértjük az építkezés során felmerülő költségeket – az első naptól az utolsóig. És persze ne felejtsünk el kellő rátartással számolni – ez akár 20-40%-ot is jelenthet!
Az építkezés első szakaszában felbukkanó csapdákról részletesen írtam az Építem a házam könyvsorozat 1. és 2. kötetében. 

Készül a falazat

Amikor a dolgok összeérnek

Magyarországon az építkezések jelentős része még mindig „sorosan” zajlik. Azaz jönnek a mesteremberek egymás után, akiket a fővállalkozói szerepkörben tevékenykedő építkező bíz meg és igyekszik koordinálni. Miközben nem rendelkezik sem az ehhez szükséges szakmai tudással, sem – ami talán még fontosabb – az ehhez szükséges projektmenedzseri ismeretekkel. És mindenki életében eljön az a pillanat, amikor az új mester megérkezése után rápillant a már elkészült szerkezetekre, és megkérdezi: „Ki volt az a barom, aki ezt így csinálta?” (Többnyire ennél vaskosabb kifejezést használva…) Ilyenkor persze a megbízónak kellene igazságot tennie.
A mai modern házat egyébként is meglehetősen reménytelen így „sorosan” megépíteni – hiszen szinte minden mindennel összefügg. Az első nagy tanulság (és csapda) az ablakok beépítésénél érheti az építkezőt. Itt ugyanis látványosan összeér több szerkezet és több szakma.
A házépítés projekt munka


Hova, milyen síkba kerüljön az elkészült falazaton belül a nyílászáró?

Ezt csak akkor tudják eldönteni az ablakot beépítő szakemberek, ha

  • tudják, hogy a falazatra kerül-e még hőszigetelés, és ha igen, akkor milyen vastag (a hőszigetelést jó eséllyel később egy másik csapat fogja majd elhelyezni);
  • tudják, hogy milyen fajta és milyen kialakítású árnyékoló kerül a nyílászáró elé - ezt pedig valószínűleg egy harmadik csapat építi majd be.

No és persze a nyílászáró feletti áthidalást korábban úgy kell már kialakítaniuk a falazást végző kőműveseknek (még egy szakma!), hogy az hőhíd-mentesen adjon helyet a nyílászáró-árnyékoló együttesnek.

Ha el akarjuk kerülni a szakemberek egymásra mutogatását ebben a témában, akkor ezt a falazat-áthidaló-hőszigetelés-ablak-árnyékoló csomópontot mindenképpen részletekbe menően meg kell terveztetni az építésszel. (Erre szolgál a kiviteli terv.)
A mi házunkon annak idején a nyílászárós és árnyékolós szakemberek közötti kommunikáció hiányosságai, például olyan lavinát indítottak el, ami egészen a festésig és a villanyszerelésig elért…

A tanulságos történetet meg is írtam az Építem a házam 3. könyvében – ha kíváncsiak vagytok rá, legközelebb itt is megosztom veletek! 

www.epitemahazam.hu

Kapcsolódó cikkek

Fürdőszoba Kiállítás | 2020 | Mezítláb a Párisi udvarban - KROKI stúdió

Virtuális túra a felújított Párisi udvarban kialakított, ötcsillagos hotel fürdőszobáiban

5+1 fontos tudnivaló az építkezést megelőző földmunkákról: gépek, árak, időtartam

A családi ház építésének első fázisát a földmunkákkal kezdjük. Íme, a legfontosabb információk a gépekről, árakról, időtartamról, hogy könnyebben tervezhessünk.

Egy évtizedünk maradt változtatni - Szigeteléssel csökkenthető a klímaszorongás

A korszerűtlen épületek többlet energiafogyasztása nagymértékben hozzájárul a klímaváltozáshoz. Szigetelésükkel azonban több üvegházhatású gáztól menthetjük meg a Föld légkörét, ugyanis így több mint 0,4 tonnával, akár 40-50%-kal is csökkenthetjük CO2-kibocsátásunkat.

Szigeteljünk, de nem mindegy hogyan! - A jól kivitelezett szigetelés ára 30 év alatt akár 4-szer is megtérülhet

A homlokzati szigetelés szakszerű kialakításával a fűtés számla átlagosan 35%-al csökkenthető, a befektetés ára akár 8-10 év alatt megtérülhet.

Lakásátalakítás csúcsrajáratva: hogyan lehet egy nagyból öt kicsit kihozni?

Adott egy szokatlanul tágas, belvárosi lakás, melynek tulajdonosa úgy döntött, hogy a nagyból több kis apartmant szeretne kialakítani. Az elsőre szinte lehetetlennek tűnő küldetést Fogarasi Dianna enteriőrtervező ötletei nyomán sikerült kivitelezni. Mutatjuk, hogyan.

Akár egy nap alatt 25%-kal csökkentheti fűtési költségeit

Egy szigetelés nélküli családi házban az energia 35%-a a falakon, 25%-a az ablakokon, 15%-a a padlón keresztül, 25%-a pedig a tetőn át távozik. A tető hőszigetelése az egyre népszerűbb innovatív fújható szigetelésnek köszönhetően a legegyszerűbben, leggyorsabban elvégezhető munka.

Új hőszigetelő panel technológiát vezet be a magyar piacon az Isopan

Energiatakarékos hőszigetelő megoldást mutatott be a magyar piacon a fém hőszigetelő panelek szegmensének az egyik piacvezető gyártója az Isopan.

Hogyan szigeteljük utólag a tetőteret?

A tetőtér szigetelése a felújítások egyik legkényesebb területe, hiszen ha a tetőtér már lakórészként funkcionál, csak kívülről végezhető el a szigetelés. Az egyedüli megoldást a szarufák fölötti szigetelő panelek beépítése jelentheti.

Vízszigetelés – a vizes helyiségek építésének egyik legfontosabb fázisa. Tippek felújításhoz, építéshez

A vízszivárgás elleni hatékony védelem akkor értékelődik fel igazán, amikor a mindennapi használat mellett, a kisebb fürdőszobai balesetekből fakadóan a helyiséget elárasztja a víz. Legjobb tehát elébe menni a problémáknak és gondoskodni a megfelelő védelemről.