Égető felelősségvállalás

A kormány tervei szerint jelentősen változni fognak az építésügyi szabályok. Kötelező lesz tervezőt alkalmaznia annak, aki házat épít, és az építkezésért a tervezőnek kell viselnie a felelősséget. A tervezőnek kell azt is megállapítania, hogy milyen tulajdonságokkal rendelkező terméket kell beépíteni. Ezen apropó és az elmúlt évek nagyobb tűzesetei ráirányítják a figyelmet e felelősségvállalás súlyára, és a nem éghető szigetelő- és építőanyagokra.

A kormány tervei szerint megerősítik a megbízó és az építész közötti jogviszonyt, vagyis az építész lesz felelős az építkezésért. Az elképzelések között szerepel a kötelező tervezői művezetés is, ami azt jelenti, hogy az építkezés során a tervezőnek hat alkalommal ellenőriznie kell az építkezést. Elvileg továbbra sem kell majd építkezési engedély, bejelentési kötelezettsége viszont lesz a tervezőnek. Összevonják az engedélyes és a kiviteli tervet, és ebből lesz az egyszerűsített kiviteli terv.

Az új tervezésre vonatkozó feltételek szemléletmód váltást követelnek meg a tervezőktől és az építési folyamat résztvevőitől. A tervezőnek jelentős befolyása lesz egy-egy épület tűzbiztonsági rendszerének megválasztásában, és a szigetelési munka kivitelezésének minőségében. Ellenben egy tűzeset kapcsán a tervezőnek akár bíróság előtt is felelnie kell azért, ha nem elég körültekintően történt a szigetelő- és építőanyag kiválasztása és/vagy beépítése.

A épülettűz sokszor úgy él a fejekben, hogy ilyesmi csak ritkán és elvétve fordulhat elő. Ezzel szemben évente 2.000.000 tűzeset kerül bejelentésre Európában, és a kigyulladt épületek évente 30.000 emberéletet követelnek csak az EU-ban. A tűzesetek 90%-a épületekben történik, és alig 3 perc amíg a tűz szétterjed egy szobán, mert egyre több gyúlékony anyagot használunk.

A tűzbiztos építőanyagok csökkentik a kockázatot,amit egy építész akkor vállal, amikor belefog egy épület tervezésébe. Új épületek építése, meglévő épületek felújítása, átalakítása, korszerűsítése, helyreállítása során az OTSZ (Országos Tűzvédelmi Szabályzata) és a hozzájuk kapcsolódó TvMI-k (Tűzvédelmi Műszaki Irányelv) előírásai a mérvadóak. Nem mindegy, hogy egy szigetelés miként viselkedik a tűzben, különösen nem középületekben, társasházakban, ezért fontos a szigetelések tűzvédelmi osztályának az ismerete.

Gyakorlatilag minden épület képes lángra kapni. Ha egy épület kigyullad, a benne vagy rajta található éghető anyagok tovább táplálják a lángokat. Gyúlékony anyagok pedig majd minden épületben találhatóak mind a szerkezetbe építve, mind az épületek szobáiban, tárolóiban elhelyezve. Ezért lényeges, hogy az éghető anyagok mennyiségét minimalizáljuk, és minél kevesebb gyúlékony anyagot használjunk az építkezés során. Ugyanis az ilyen építőanyagok nemcsak éghetetlenek, hanem tűzgátló falként viselkednek, lassítva a tűz épületen belüli terjedését.

A szigetelőanyagok – az energetikai követelmények szigorodása miatt – évről évre növekvő vastagsága növelik a tűz terjedésének kockázatát.  A statisztikák azt mutatják, hogy a tűz gyors továbbterjedése a szomszédos helységekbe többszörösére növeli az anyagi veszteségeket, és a halálos balesetek száma is háromszorosára nő. Nagyon fontos, hogy a szigetelőanyagok hő hatására ne fejlesszenek robbanásveszélyes és mérgező gázokat, füstöt.  Ezért érdemes jól átgondolni milyen építőanyagot választunk.

A kőzetgyapot nem éghető, sőt tűzhatlan szigetelés. Azon kevés anyagok közé tartozik, ami 1000 °C-ig ellenáll a tűznek, ezáltal kiváló tűzvédelmi képességgel bír. Lassítja a tűz terjedést és biztosítja a mentési munkálatokhoz szükséges időt, miközben az épületszerkezetet is megvédi a károsodástól. A kőzetgyapot tűzvédelmi szempontból a legkedvezőbb, A1 neméghetőségi besorolású, tűz hatására sem füstöt, mérgező gázokat nem fejleszt, és égve nem csepeg.